2013. évi kukorica, napraforgó termesztési adatok és tapasztalatok | Agrárágazat

2013. évi kukorica, napraforgó termesztési adatok és tapasztalatok

Dátum:
2014. február 18.

A mezőgazdasági termelés szempontjából a 2013. gazdálkodási évet a szélsőséges időjárás jellemezte. Március közepére szokatlanul hideg, téli időjárás alakult ki, -17 és -20ºC-os hajnalok is előfordultak. A hónap folyamán többször alakult ki nagyobb vastagságú hó borítás (március 14-17. és 25-29. között). A 2012. évi rekord alacsony átlagos havi csapadék mennyiséggel szemben, a 2013. év januártól-májusig a lehullott országos átlagcsapadék 360-400 mm volt. A talaj felső 50 cm-es rétege vízzel telítetté vált, de a mélyebb rétegekben is csaknem maximálisra nőtt a talajnedvesség. 

A szélsőséges időjárás következtében a tavaszi vetés és talaj előkészítési munkálatokban 2-3 hetes késés volt tapasztalható. Április közepén a kedvező időjárás hatására felgyorsultak a tavaszi munkálatok, melyet a gazdálkodók nagy intenzitással végeztek, a vetési idő lemaradását a legkisebbre igyekeztek csökkenteni. 
 
Április végére a tervezett 592.000 ha napraforgóvetés 68%-a 401.000 ha került elvetésre (2012. év hasonló időszakában ugyanezen érték 97% volt). A napraforgó végleges vetésterülete közel 605.000 ha-ban valósult meg.
 
Április végére a kukorica tervezett 1.232.000 ha vetés területének 48%-a 594.000 ha talajba került (2012. év hasonló időszakában a tervezett kukorica vetés terület 85%-a már elvetésre került). A végleges vetésterület 1.241.000 ha-ban teljesült.
 
Mivel a vegetatív fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű csapadékot kapott mind a napraforgó, mind a kukorica, még a később vetett állományok is ígéretes terméskilátást mutattak júniusban, illetve még július hónap közepén is. 
 
Azonban a július hónap második dekádjától, augusztus közepéig tartó szárazság és kánikulai meleg hatására a kukorica vetésterülete már igen változatos országos képet mutatott, illetve egy-egy megyén belül jelentős különbségek mutatkoztak a várható termésátlagokban. Július hó folyamán az átlag csapadék mennyiség 15 mm, míg a hőség napok száma átlagosan 19 volt, ez 5 nappal haladta meg a július havi átlagértéket. A hónap utolsó 5-6 napjában tikkasztó hőség jellemezte hazánk időjárását. Nógrád megyében az átlag csapadék mennyiség 2 mm, Hajdú-Bihar és Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5 mm, míg Baranya 32 mm és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 mm volt. A rendkívüli száraz időjárás augusztus közepéig folytatódott, majd több-kevesebb csapadék hullott.
 
A napraforgó betakarítandó területe 605.000 ha volt, amely a 2012. év betakarított területénél 12.000 ha-ral kevesebb. Az augusztusi nagy meleg hatására a desszikálást az állományok egy részénél nem kellett elvégezni, mely jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A betakarítás egyes területeken már augusztus végén elkezdődött. A betakarítási adatok azt mutatták, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a napraforgó igen jól viselte. Az augusztus 24-én a végső termésbecslési adatok közel 2,3 t/ha átlagtermést mutattak, melytől a tényleges betakarítási átlagtermés adatok közel 9%-al magasabb értékben realizálódott. November hónapra a napraforgó terület néhány ha kivételével betakarításra került, az országos termésátlag az elmúlt évi 2,1 t/ha mennyiséghez viszonyítva közel 2,5 t/ha termésátlagban valósult meg, az összes betakarított mennyiség 1.506.000 t volt. Ezen adatok alapján az elmúlt évhez viszonyítva 19%-os termésátlag növekedést tapasztaltak a napraforgónál. A betakarítási adatok azt mutatják, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a tavaszi vetésű növények közül a napraforgó viselte legjobban. A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Hajdú-Bihar és Tolna közel 3 t/ha, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 2,8 t/ha érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves és Nógrád megyékből 1,9-2,1 t/ha jelentettek. (1. sz. táblázat)
 
1. sz. táblázat

MEGYE

Napraforgó (összes)

 

Összes termést
adó terület

Betakarított terület

Termésátlag

Összes
termés

 
 

ha

%

kg/ha

t

 

Baranya

16 665

16 665

100

2 470

41 163

 

Fejér

40 360

40 360

100

2 615

105 541

 

Győr-Moson-Sopron

24 738

24 738

100

2 283

56 477

 

Komárom-Esztergom

10 767

10 767

100

2 250

24 226

 

Somogy

27 196

27 120

100

2 665

71 573

 

Tolna

31 226

31 226

100

2 955

92 273

 

Vas

7 323

7 323

100

2 175

15 928

 

Veszprém

9 910

9 910

100

2 100

20 811

 

Zala

5 165

5 165

100

2 439

12 597

 

Dunántúl

173 350

173 274

100

2 543

440 588

 

Bács-Kiskun

38 420

38 420

100

2 093

80 413

 

Békés

77 279

77 279

100

2 780

214 836

 

Csongrád

30 440

30 440

100

2 410

73 360

 

Hajdú-Bihar

42 916

42 916

100

2 986

128 147

 

Jász-Nagykun-Szolnok

70 426

70 426

100

2 251

158 529

 

Pest

43 371

43 371

100

2 481

107 603

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg

48 146

48 135

100

2 329

112 106

 

Alföld

350 998

350 987

100

2 493

874 995

 

Borsod-Abaúj-Zemplén

41 700

41 700

100

2 810

117 177

 

Heves

30 068

30 068

100

1 858

55 866

 

Nógrád

8 484

8 484

100

2 093

17 757

 

Észak Magyarország

80 252

80 252

100

2 378

190 800

 

Magyarország összesen:

604 600

604 513

100

2 492

1 506 384

 
Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok
 
A tavaszi vetésű kultúrák közül a nyári, szinte aszályos meleg leginkább a kukoricát viselte meg. A homokos területekre vetett állományokon már július és augusztus hó folyamán jelentős terméskiesés volt megállapítható. A szemes kukoricának vetett területből augusztus hó folyamán közel 8.000 ha terület silóként került betakarításra. A betakarítható termésátlag becslése még a termelőket is nehéz feladat elé állította. 
 
A betakarítandó 1.234.000 ha kukorica betakarításával decemberre végeztek a gazdálkodók (közel 2.000 ha terület nem került betakarításra, ahol a betakarítás költsége nagyobb lett volna, mint a betakarított érték, illetve egyes vadászatra jogosultak a vadak etetésére használták a területet). A betakarított területek országos átlagtermése közel 5,6 t/ha (2012-ben közel 4 t/ha), a betakarított termés mennyisége meghaladta a 6.800.000 t-át.
A termésátlagban jelentős szórás volt tapasztalható, még adott megyén illetve adott táblán belül is, mely értéke igen változó, 2 – 10 t/ha között volt. Az optimális időben elvetett, rövidebb tenyészidejű és jó talajszerkezetű kukoricaterületeken azonban jó termésátlaggal került betakarításra a termény. A novemberben betakarított kukoricák nedvességtartalma viszonylag magas, nem volt ritka a 20-25% víztartalom sem. A betakarítási időszak hűvös csapadékos időjárása, a párás éjszakák nem segítették a természetes vízvesztést, így ezen időszakban betakarított termény szárítási költsége jelentős volt.
 
A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 6,7 t/ha, illetve Hajdú-Bihar – Békés és Baranya megyéből közel 6,2 t/ha adatok érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves 4,2 t/ha és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből 4,3 t/ha jelentettek. (2. sz. táblázat)
 
2. sz. táblázat

MEGYE

Kukorica (szemes)

 

Összes termést
adó terület

Betakarított terület

Termésátlag

Összes
termés

 
 

ha

%

kg/ha

t

 

Baranya

80 091

79 861

100

6 180

493 541

 

Fejér

96 040

96 040

100

5 720

549 349

 

Győr-Moson-Sopron

49 369

49 369

100

5 665

279 675

 

Komárom-Esztergom

28 514

28 514

100

5 795

165 239

 

Somogy

104 956

104 956

100

5 272

553 328

 

Tolna

107 244

107 244

100

6 080

652 044

 

Vas

31 482

31 332

100

4 912

153 903

 

Veszprém

26 045

26 045

100

5 002

130 277

 

Zala

50 145

49 195

98

5 503

270 720

 

Dunántúl

573 886

572 556

100

5 673

3 248 075

 

Bács-Kiskun

95 430

95 430

100

4 856

463 408

 

Békés

105 032

105 032

100

6 170

648 047

 

Csongrád

52 500

52 500

100

4 910

257 775

 

Hajdú-Bihar

123 736

123 736

100

6 163

762 585

 

Jász-Nagykun-Szolnok

41 447

41 447

100

4 305

178 429

 

Pest

60 708

60 658

100

4 624

280 483

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg

117 207

116 784

100

5 339

623 510

 

Alföld

596 060

595 587

100

5 397

3 214 237

 

Borsod-Abaúj-Zemplén

43 500

43 500

100

6 700

291 450

 

Heves

15 376

15 364

100

4 483

68 877

 

Nógrád

4 854

4 854

100

4 158

20 183

 

Észak Magyarország

63 730

63 718

100

5 972

380 510

 

Magyarország összesen:

1 233 676

1 231 861

100

5 555

6 842 822

 
Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok
 
NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság
Kecskemétiné Pauliscsák Ibolya, Zsigmond Richárd

Kapcsolódó cikkek