Az erjedés szabályozása és az aerob stabilitás javítása silózási adalékanyagokkal | Agrárágazat

Az erjedés szabályozása és az aerob stabilitás javítása silózási adalékanyagokkal

Dátum:
2014. október 16.

A silózási adalékanyagok témaköre külön fejezet a tartósítás területén. Napjainkban már több százra tehető a silózási adalékanyagok száma a hazai kereskedelmi forgalomban. Összetételük különböző és felhasználásuk szakértelmet igényel. Ehhez kíván segítséget nyújtani az alábbi összefoglaló táblázat, melyet egy svájci kutató készített.

Az alábbiakban látható összefoglaló táblázat a silózási adalékanyagok használatáról, az anaerob erjedési folyamatok javítása (a káros folyamatok megelőzése) és az aerob romlás gátlása szempontjából (Wyss, 2013).
1. kép: A fóliatömlőben és a bálában tárolt takarmányok esetében az aerob romlás kevésbé jelent kockázatot (Orosz, 2005)
1. kép: A fóliatömlőben és a bálában tárolt takarmányok esetében az aerob romlás kevésbé jelent kockázatot (Orosz, 2005)
 
2. kép: Hollandia 2014: hevederrel rögzített ponyva falközi silóban (biztos fixálás -könnyű bontás), oldalfóliával (Orosz, 2014)
2. kép: Hollandia 2014: hevederrel rögzített ponyva falközi silóban (biztos fixálás -könnyű bontás), oldalfóliával (Orosz, 2014)
 
3. kép: Ausztria 2010: eső ellen fóliával védett silófal (Orosz, 2010)
3. kép: Ausztria 2010: eső ellen fóliával védett silófal (Orosz, 2010)
 
Hozzá kell azonban tenni, hogy a hazai körülmények speciálisak: 
  • nagy silótereink vannak, amiket ?túl sokáig? teszünk ki romlásnak már az erjedés 0. napján, a túl hosszú taposás során (optimális: 3 nap, vagy 40° rézsűben való taposás) 
  • a silófalaink nagy méretűek: az állott silófalban az aerob romlás előrehaladott,
  • a legtöbb telep nem használ oldaltakaró fóliát, ami légmentesen zárná a széleket, 
  • a legnagyobb tétel a silókukorica, ami érzékenyebb az aerob romlásra, mint a többi tömegtakarmány, 
  • a lebontott tömegtakarmányt 1-2 napig halomban (gyakran fedetlenül) tároljuk etetés előtt,
  • hosszú, meleg nyaraink vannak, ami kedvez a gombák szaporodásának a silófalban. 
4. kép: Írország 2005: drénezett falközi siló, fóliafedéssel és szorosan illeszkedő gumiabroncsokkal (Orosz, 2005)
4. kép: Írország 2005: drénezett falközi siló, fóliafedéssel és szorosan illeszkedő gumiabroncsokkal (Orosz, 2005)
 
5. kép: Magyarország 2008: nagy méretű, osztott silódepó penészedő silófallal (aerob romlás) (Orosz, 2008)
5. kép: Magyarország 2008: nagy méretű, osztott silódepó penészedő silófallal (aerob romlás) (Orosz, 2008)
 
6. kép: Magyarország 2008: lebontott kukoricaszilázs szabad ég alatt tárolva (a magban télen is  fenn áll az aerob romlás kockázata)
6. kép: Magyarország 2008: lebontott kukoricaszilázs szabad ég alatt tárolva (a magban télen is  fenn áll az aerob romlás kockázata)
 
Ezért az aerob stabilitás kérdésköre nagyobb szárazanyag-tartományt érint, mint a svájci kutató által jelzett 45% és nagyobb volumenű, mivel hazánkban a legnagyobb tétel ? a kukoricaszilázs ? érintett a leginkább.
 
Dr. Orosz Szilvia
Takarmányanalitikai igazgató
ÁT Kft, Gödöllő
_

Kapcsolódó cikkek