Hibridbúza határszemle Baranyában

„A hibridnemesítés előnyeiről már számtalanszor hallottunk, a gyakorlatban bizonyítottak kukoricában, napraforgóban, valamint repcében. Kalászosoknál már más a helyzet, egy folyamat elején tartunk, de minőségben és a változó körülményekhez való alkalmazkodásban már sikereket értünk el.” A búzatermesztők előtt álló lehetőséget Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezetője mutatta be a termelőknek a Bóly Zrt. és a Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt. hibridbúza tábláin tartott határszemlén.

„A SAATEN-UNION hibridbúzái a hagyományos fajtákkal szemben jelentős fiziológiai többlet aktivitással rendelkeznek – ez a jól ismert heterózishatás, amely egyrészt magasabb terméspotenciált eredményez, másrészt jobb stressz-toleranciával is együtt jár.” – ez már a baranyai nagyüzemi kísérletek egyértelmű összegzése. De mit is jelent ez konkrétan, a termelőnek?

A hibridbúzák erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetükkel nagyobb szívóerőt tudnak kifejteni a talajban, így a tápanyag- és vízhasznosító-képességük is felülmúlja a hagyományos fajtákét. A fajtákkal szemben szinte hihetetlen terméstöbblet elérésére képesek a forró, aszályos évjáratokban, míg kedvező évjáratokban képesek megmutatni azt az elképesztő terméspotenciált, amely bennük rejlik. A hibridbúzák a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással, valamint robosztussággal rendelkeznek. Ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen az olyan nehéz termelési helyzetekben (talajadottságok, szárazság, kedvezőtlen elővetemény, stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlő genetikai potenciál kiaknázására.

A hivatalos hazai fajtakísérletek és az üzemi szintű termelési tapasztalatok is egyértelműen igazolják a hibridbúzák hozam- és jövedelmezőség fölényét, elsősorban a nem optimális termőhelyi körülmények között. A gyengébb talajadottságú, továbbá a szárazságra hajlamos termőhelyeken, aszályos évjáratokban ugyanis kiválóan érvényesül a jobb stressz-toleranciájuk. Ez önmagában nem csak a nagyobb termésben, hanem az egyes évjáratok termésstabilitásában is megjelenik. Nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetük a talaj tápanyag- és vízkészletére nagyobb szívóhatást tud kifejteni. Az elvégzett lizimeter- és tenziometer-kísérletek szerint a vegetáció utolsó négy hetében a hibridek gyökérzete által a talajban kifejtett szívóerő jelentősen, mintegy 40%-kal meghaladta a hagyományos fajtákét. A 60, 90 és 120 cm mélyen végzett mérések szerint még a két vizsgált rozsfajta gyökérzete sem tudott akkora szívóerőt kifejteni a talajban, mint a hibridbúzáé. A hibridbúzák minősége harmonikus és minőségorientált tápanyagellátás mellett, intenzív növényvédelmi technológiával kiegészítve általában megfelel a malmi felhasználás követelményeinek.

A hibridbúzák vetésnormája jóval alacsonyabb, mint a fajtáké (1,5 millió mag/ha, kb. 70-80 kg/ha!), sok esetben annak felét sem éri el. Javasolt korai vetése miatt rovarölő szeres csávázószerrel kezelt vetőmag használata viszont ajánlott. A Bóly Zrt. tőszámkísérleteinek megtekintése a gazdákban is kérdéseket vetett fel, ugyanis egészen 800.000 mag/ha-tól indultak kísérletek, az egyenként 15 hektáros parcellákban. Ez az alacsony tőszám, még a hibridbúza feltűnő bokrosodása ellenére is „ritkás” eredményt mutatott. Egybehangzó vélemény alakult ki a határban: 1.200.000-1.500.000 mag/ha lesz az optimális.

„2011 őszén 800 hektárra, összesen 15 termelőüzembe helyeztünk ki hibridbúza vetőmagot a dél-dunántúli régióban. Az idei terméseredményekkel kapcsolatban előzetes jóslatokba nem szeretnék bocsátkozni, de a fajtabúzákkal szemben az elméleti 17-20% terméstöbbletet valószínűleg tudják produkálni. Nem konvencionális termékről beszélünk, a vetőmag ára valóban magasabb a fajtabúzákénál, de az igazolt terméstöbblet különösen a környékbeli etanol üzemek épülésével és majd folyamatos igényével stabil bevételt jelenthet a gazdálkodóknak. Sőt, a francia vetőmag-előállítás monopolhelyzetének várható megszűnésével a vetőmag-előállítás is termelői alternatívát jelenthet hazánknak. – egészítette ki Szalma József, a Szekszárdi Növény Zrt. képviseletében.

A baranyai fajtasor tapasztalatairól

A SAATEN-UNION évről-évre nagyszámú új hibridet vizsgál a hivatalos fajtakísérletekben. A 2011-es hazai vizsgálatok szerint a közeljövő hibridjei közül különösen a HYXO és a HYBERY azok az újdonságok, amelyek a széles körben használt HYSTAR mellett jó eredmények elérését teszik lehetővé hazai körülmények között. A HYLAND volt az első államilag elismert hibridbúza hazánkban, 2010- és 2011-ben a GOSZ - FIT fajtakísérletekben is bizonyította már az akár 2 t/ha terméstöbbletét, továbbá a lisztharmat és rozsda ellenálló képességét.  Az újdonságként megjelenő HYXO és HYBERY hibridek intenzív technológia mellett (korai vetésidő, kiegyensúlyozott-harmonikus tápanyagellátás) malmi minőség elérésére képesek oly módon, hogy a hagyományos fajtákhoz mérve jelentős terméstöbblet megcélzása válik reálissá.

„Nemesítés a jövő”

Az 1965-ben alapított német SAATEN-UNION GmbH 7 közepes méretű, több mint 100 éves nemesítési tapasztalattal rendelkező, családi tulajdonú nemesítő szövetsége, mely valamennyi európai termőhely számára hatékony és egészséges fajtákat kínál. A siker alapja a gyakorlat, a technológiai vezető szerep és egy széles, aligha felülmúlható genetikai bázis több mint 40 mezőgazdasági növényfaj vonatkozásában. A nemesítőházak hazai képviselője a Saaten-Union Hungária Kft. (8132 Lepsény, Vasút u. 57. www.saaten-union.hu).

Sándor Ildikó

yes