Kalászos gabona fajtabemutató Szegeden | Agrárágazat

Kalászos gabona fajtabemutató Szegeden

Dátum:
2013. július 18.

Bizonyíthatnak a kalászos fajták (is), a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a szárazságtűréstől a rezisztencia adatokig minden érték jelentőssé vált az elmúlt 2 évben. Június 4-én vacogósan, de lelkesen járta be a több mint 400 érdeklődő a szegedi kísérleti parcellákat, majd meghallgatta a szakmai fórum előadásait.

A Nemzetközi Fajtajegyzékben 159 hazai búzafajta szerepel, ebből 102-t termesztünk is. A kalászosok termesztési adatait és a felújítási arányt Lukács József, a NÉBIH Tenyésztési és Növénytermesztési elnökhelyettese állította szembe egymással. 

Növény

betakarítható

terület (ha)

becsült

termésátlag (t/ha)

őszi búza

1.095.686

4,603

durum búza

12.417

4,083

tavaszi árpa

75.694

3,122

őszi árpa

193.000

4,300

rozs

34.608

2,826

tritikálé

118.605

3,994

Termesztési adatok 2013. (NÉBIH)
A VSZT adatai szerint a felújítási arány továbbra is messze a minőségi termést feltételező szint alatt van Magyarországon, őszi búzában 23,5%, őszi árpában 24,3%, tritikáléban 11,7%, rozsban pedig csak 2,9%, és ezek az adatok évről-évre negatív tendenciát mutatnak.  Pedig a főbb gabonák termésére vonatkozó kilátások világszerte jók, a kritikus időjárás ellenére. A piaci kereslet-kínálat élénkülése támaszt adhat az áraknak, jegyzéseknek, de természetesen ezt nem a magyar termésmennyiségek fogják befolyásolni. Annak ellenére, hogy a hazai kilátások és a nemzetközi helyzet hasonló, várhatóan megint a nemzetközi árak lesznek a meghatározóak. Ráadásul célpiacaink is változnak, a közeli rendeltetési helyek helyett távolabbi piacokra kell eljutni, ami nagyobb költségekkel jár.
Búzatermesztésünk 84%-át hazai fajták adják, sőt ezen belül a szegedi fajták sikere is erősödik, ezt illusztrálja az a tény is, hogy a Dunántúlon is előretörtek a szegedi fajták, sőt több osztrák gazda is már szegedire cserélte gabonáját – hívta fel a figyelmünket Szilágyi László ügyvezető igazgató.
Szilágyi László, a Gabonakutató vezérigazgatója
Szilágyi László, a Gabonakutató vezérigazgatója

Sikerstoryk és egyedi búzák a palettán

A szegedi fajták közül továbbra is a GK Csillag, a GK Békés és a GK Kalász adja a legnagyobb arányt a köztermesztésünkben, ugyanakkor eredményei alapján hamarosan betör a köztudatba a száraz viszonyok között is stabilan termő GK Berény, a kalászfuzáriumnak leginkább ellenálló GK Körös, a pannonprémium minőségű, sok kalászú és gombabetegségeknek is jól ellenálló GK Hajnal. De kifejezetten gyenge talajadottsággal rendelkező gazdáknak ajánlott a GK Rege tritikálé, akik pedig a levélrozsda elleni harcban szeretnének erősebb fajtát választani, a GK Vitorlás vagy a GK Fény közül választhatnak. A magas szintű agrotechnikával, intenzív termesztéstechnológiával, kiemelt tápanyagutánpótlással dolgozó termelőknek pedig a prémium kategóriás GK Petur fogja meghálálni rekordterméssel a gondoskodást.
Kifejezetten a prémiumkategória tagja az egyik legkeményebb szemű GK Ati, aminek egyik különlegessége, hogy szálkája éréskor (napsütésben) antociánosodik, enyhén lila lesz, gyakorlati sikerét pedig az indokolja, hogy a levélhámozóbogár nem kedveli, így amíg bármilyen más kalászost talál a környéken, addig ez a fajta biztonságban van.
Kalászos gabona fajtabemutató Szegeden

Különlegességek Szegedről

A durum búza program 11 fajtája közül a legnagyobb hazai területen termesztett GK Bétadúr és a rekordtermésre képes GK Selyemdúr a legsikeresebb.
A középérésű, kétsoros, nagy termőképességű GK Judy és a legkorábban érő, rekordtermésű GK Rezi őszi árpát takarmányozási céllal termeljük, míg a hántolás nélkül fogyasztható, gyakorlatilag a standard árpák termékenységét is produkáló, középérésű, hatsoros, csupasz GK Árpád étkezési célra is kiválóan alkalmas. 
Az őszi zabok min. 25%-kal lekőrözik a tavasziakat 5,5-6 t/ha termőképességükkel. A bemutató leglátványosabb parcellája biztosan GK Impala őszi zab volt, mivel a rendkívül magas állományból a tábla sem látszott ki.  Hatóanyagainak köszönhetően a sportló tenyésztésben már engedélyezett doppingszerként terjedt el a GK Kormorán feketezab. A 18-20% fehérjetartalmú, csupasz GK Zalán pedig emberi fogyasztásra termeszthető.
A korszerű táplálkozást preferáló termelőknek (és felvásárlóknak) ajánlották a GK Idus tavaszi tritikálét, aminek lisztjét búzaliszttel keverve rozsbúzakenyeret állítanak elő. A keményszemű tavaszi tritikálé különlegessége, hogy ősszel vetve sem fagy ki, és ugyan alacsonyabb termésátlaggal, de értékes gabonát tudunk termelni.
„Már majdnem búza”, így lett bemutatva a GK Szemes tritikálé, ami 2010-ben 13,1 t/ha termésátlagot produkált kísérleti körülmények között, amivel már abszolút kalászos rekordernek számít. Az egészségvédő hatású lisztjéből készült bucit a fajtabemutató is megkóstolhatták.
Sándor Ildikó

Kapcsolódó cikkek