Kukorica betakarítás műszaki háttere

A gabonafélék, így a kukorica betakarítása is nagy feladatot jelent a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások és termelők számára. Az előző évi és idei szélsőségesen száraz, kedvezőtlen időjárás sem a kalászos gabonák terméshozamára, sem a kukorica várható hozamára nem volt jó hatással.

Ezért is nagyon fontos, hogy a kukorica betakarításra a mezőgazdasági termelők megfelelő logisztikával, a műszaki eszközök gondos előkészítésével készüljenek fel, ezzel is kisebb lehetőséget adva a további időjárási, és az egyéb betakarítási veszteségek növekedésének.

A kukorica betakarítás időszaka a szélessávú, FAO számú fajtaválasztéknak köszönhetően elég hosszú időszakra – szeptembertől novemberig – esik, ugyanakkor a száraz időjárású évjáratokat leszámítva, az időegység alatt betakarítható volument a szárítókapacitás korlátozza.

A termőterülethez, a hozamokhoz és a betakarítási időszakhoz rendelkezésre álló bőséges arató-cséplőgép kapacitás mellett azonban az arató-cséplőgépek áteresztőképességét és tömegteljesítményét mindenképp célszerű kihasználni az üzemeltetés gazdaságosságának biztosítására.

A kukorica betakarításban használt arató-cséplőgépek áteresztőképessége, elérhető tömegteljesítménye az arató-cséplőgép konstrukciójától, cséplő, tisztító és leválasztó szerkezetének geometriai méreteitől függ.

Természetesen az adott típusú arató-cséplőgépen – a kezelési utasításban előírt – átalakításokat, átszereléseket és beállításokat, beszabályozásokat el kell végezni.

Azokat a fontosabb műszaki paramétereket, melyektől az arató-cséplőgépek áteresztőképessége és tömegteljesítménye függ az 1. ábrán rögzítettük.

 

A különböző konstrukciójú arató-cséplőgépek nagyságrendjét meghatározó paraméterek

Az 1. ábra szerinti konstrukciós és nagyságrendű arató-cséplőgépekkel – a kategóriájukhoz rendelt áteresztőképesség alapján – kukorica betakarításban várható szemtömeg-teljesítmény értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

 

A különböző nagyságrendű arató-cséplőgépektől elvárható teljesítmények kukorica betakarításban

1. táblázat

Megnevezés	Mérték- egység	Munkaidő kihasználás / hozam		Arató-cséplőgépek nagyságrendi besorolása áteresztőképesség alapján
				16	20	24	28	32	34
				(kg/s)	(kg/s)	(kg/s)	(kg/s)	(kg/s)	(kg/s)
Szemtömeg-teljesítmény	t/h	Alapidő 100 %		28,80	36,00	43,20	50,56	57,60	72,00
		Produktív idő 70 %		20,16	25,20	30,24	35,28	40,32	50,40
		Összes munkaidő 40 %		11,52	14,40	17,28	20,16	23,04	28,80
Terület-teljesítmény	ha/h	Alapidő 100 %	4 t/ha	7,20	9,00	10,80	12,60	14,40	18,00
			6 t/ha	4,80	6,00	7,20	8,40	9,60	12,00
			8 t/ha	3,60	4,50	5,40	6,30	7,20	9,00
		Produktív idő 70 %	4 t/ha	5,04	6,30	7,56	8,82	10,08	12,60
			6 t/ha	3,36	4,20	5,04	5,88	6,72	8,40
			8 t/ha	2,52	3,16	3,78	4,42	5,04	6,30
		Összes munkaidő 40 %	4 t/ha	2,88	3,60	4,32	5,04	5,76	7,20
			6 t/ha	1,92	2,40	2,88	3,36	3,84	4,80
			8 t/ha	1,44	1,80	2,16	2,52	2,88	3,60

 

Az 1. táblázat adatai irányszámokként kezelhetők, ami az esetleges üzemi sajátosságok szerint korrigálhatók.

Mindenesetre ezekből a számokból már sok, a kukorica betakarítással kapcsolatos feladat megoldása tervezhető, a tömegteljesítmény és a várható hozamok alapján meghatározható a betakarítandó volumen, ami alapja a szállítókapacitás meghatározásának.

A területteljesítmények ismeretében és a kombájnkapacitás, darabszám alapján a betakarítási időszak tervezhető.

Az 1. táblázatban szereplő számadatok eléréséig azonban sok apró lépést kell megtenni a kombájnok üzemeltetése során.

Ezeknek a lépéseknek a megtételével azonban az üzemeltetési paraméterek javíthatók.

A betakarítási időszakban a meglévő kombájnpark már adott, azzal kell gazdálkodni.

Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy az adott növényféleségnek, nevezetesen a kukorica betakarításhoz szükséges felszereltséget biztosítsuk, ez elsősorban a cséplőszerkezet esetében a kukoricakosár, a tisztítószerkezet vonatkozásában a felső rosta eltávolítását jelenti.

Az 1,5 %, vagy a gazdaság által elviselhető szemveszteség melletti tömegteljesítmény eléréséhez, a gazdaság termelési szintjéhez, a várható hozamokhoz, és az arató-cséplőgép nagyságrendjéhez igazodó munkaszélességű (6-8-12 esetleg 16-soros) csőtörő adapter használata szükséges (2-3-4. ábra).

 

 

2. ábra:  A hazai fejlesztésű „OROS” CORNADO összecsukható vázkeretű csőtörő adapter CLAAS LEXION 550 arató-cséplőgépen

3. ábra:  A nagyteljesítményű arató-cséplőgépekhez illeszkedő összecsukható vázkeretű 16-soros „OROS CORNADO” csőtörő adapter JOHN DEERE S 690i kombájnon

 

 4. ábra:  12-soros „CONSPEED 1275” adapterrel szerelt CLAAS LEXION 670 arató-cséplőgép munka közben

 Annak a szemléletnek kellene érvényesülnie, hogy az arató-cséplőgépek kihasználását, vagy leterhelését lehetőleg ne a munkasebesség növelésével, hanem a nagyobb munkaszélességű csőtörő adapterek használatával érjük el.

Ez azért fontos, mert a munkasebesség növelésével a fajlagos hajtóanyag-felhasználás nő, a munkaszélesség növelésével viszont csökken ez az érték.

Az univerzális traktorokon alkalmazott mechanikus és automatikus párhuzamos, illetve sorkövető berendezések, automatakormányzás, a kukorica vetés csatlakozó sorainak hibáit minimálisra csökkentik.

Az arató-cséplőgépeken az automata soron tartó automatikák, GPS RTK vezérlésű automatakormányzás pedig a vetőgép és betakarító adapter sorszámának különbségéből adódó csőelhagyási veszteségeket minimalizálja.

Ez a tény is támogatja az adott motor- és tömegteljesítményű arató-cséplőgép kihasználásához, a 6-7 km/h munkasebesség-tartományban dolgozó, minél nagyobb munkaszélességű vágóasztal használatát.

Átlagos terméshozamok esetén az 1.040-1.100 mm cséplőrész szélességű, 4 szalmarázóládás gépekhez megfelelnek a 6-soros; az 1.100-1.420 mm cséplőrész szélességű, 5 szalmarázóládás gépekhez a 6-8-soros; míg az 1.580-1.700 mm cséplőrész szélességű, 6 szalmarázóládás gépek a 8-12-soros; az ettől nagyobb teljesítményű forgószalma-leválasztású és axiál-dobos gépekhez pedig a 12-soros, vagy akár a piacon újdonságnak számító (76,2 cm sortávolságú) 16-soros adapter használata javasolható.

A 12-16-soros, tehát 9,1-12,2 m munkaszélességű adapterek üzemeltetésekor a GPS vezérlésű automatakormányzás, vagy a sorkövető automatika alkalmazása ergonómiai szempontból is előnyös lehet.

A GPS vezérlésű automatakormányzás és a beállítható szemveszteség alapú automata terhelésszabályozás – a tömegteljesítmény tekintetében – 15% teljesítménynövekedést is eredményezhet.

A betakarítandó kukorica tulajdonságainak megfelelő, a gyakorlati szempontok szerinti, a kezelési utasításban leírtakkal összhangban történő gépbeállítással, és annak a mindenkori helyzethez történő igazításával is közelíthetjük az üzemeltetés optimumát.

Nehéz talajviszonyok mellett a gumihevederes járószerkezet használata javítja az üzembiztosságot (5. ábra).

 

 

5. ábra:  A gumihevederes járószerkezet nehéz talajviszonyok mellett növeli az üzembiztosságot

Ezek a paraméterek a következők lehetnek: cséplőrés beállítása, szelelő fordulat, vagyis a tisztítólevegő mennyisége.

Ugyancsak fontos az üzemi körülményeknek megfelelő tarlómagasság beállítása.

Az utóbbi időben a kukoricaszár energiacélú felhasználása iránti igények következtében egyre nagyobb mennyiségű kukoricaszár kerül bebálázásra.

Ha a kukoricaszárat bálázással takarítjuk be – minden esetben használjuk a kombájnszecskázó, és az adapter szárzúzó berendezését – a tarlómagasság maximum 15-18 cm lehet.

Az arató-cséplőgépek kiszolgálásában a kukorica betakarításban is legnagyobb feladatot a betakarított szem elszállítása jelenti. A szállítási feladat megszervezését az arató-cséplőgépek üzemeltetésének kell alárendelni.

Ez azt jelenti, hogy a szállítókapacitást a betakarítási teljesítmény 1,2-1,5-szeresére kell méretezni.

Természetesen a szemszállítás szervezésében is a szállítógéppark műszaki paraméterét, az üzemméretet, és a termőterület nagyságát is figyelembe kell venni.

Az arató-cséplő gépek teljesítményét korábban az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A szállítási feladat egy, illetve két lépcsős szállítási körfolyamként a betakarítási és szállítási, a fogadó helyen történő ürítési, valamint a kétfázisú szállítás esetén az átrakodási teljesítmények alapján az alábbi blokk vázlat szerint szervezhető:

 A szállítási folyamat teljesülésének feltétele, hogy:

 W_Betak = WPt ≤ W_Száll ≤ W_Ürítés –

W_Átrakó ≤ W_{Kiközelítés} + W_Átrak ≤ W_Száll ≤ W_Ürítés

A különböző teljesítményeknél az összes munkaidőre vonatkozó teljesítményt kell figyelembe venni, a szállítás vonatkozásában a fordulóra vonatkozó teljesítményt, amit ugyancsak számos tényező befolyásol, az útviszonyoktól függően elérhető menetsebesség, várakozási idők.

Az arató-cséplőgépek és a szállításban résztvevő nehéz univerzális traktorok üzemeltetését segítő informatikai fejlesztések a szállítási körfolyamat optimalizálásában is jelentős könnyítéseket, pontosításokat eredményezhet.

A jelenlegi birtokviszonyok mellett nagyon gyakran kisebb termőterületeket kell learatni.

Ez esetben a tábla körbevágása és kinyilalása után vetélő mozgásmódban célszerű üzemeltetni az egy vagy két arató-cséplő gépet.

Ebben az esetben a szállítást megoldhatjuk egytengelyes és tändem, illetve tridem futóműves, vagy két- és háromtengelyes billenőszekrényes pótkocsikkal.

Az egytengelyes, tändem, tridem futóműves pótkocsik használatának előnye a jó terepjáró képességben, a jó manőverező képességben rejlik.

A két- és háromtengelyes pótkocsis szerelvények is kialakíthatók.

Mindezek mellett a pótkocsik csere pótkocsiként a tábla végén leállítható, ezekbe a kocsikba a forduló közben is megoldható.

 

A traktoros pótkocsis szerelvények használata – üzemen belüli szállítási távolságok esetén számos előnyt jelenthet a közúti tehergépkocsis pótkocsis szerelvényekkel szemben.

Az univerzális és nehéz univerzális traktorok szállításra is használt változatai rugózott mellsőhíddal 40 km/h végsebességű (egyes változatok 50-60 km/h) sebességváltóval, jármű üzemmódban és annak megfelelő teljesítményszinten dolgozó motorokkal rendelkeznek, tehát e tekintetben versenyképesek a közúti pótkocsis szerelvényekkel.

Mindezek mellett alacsony nyomású gumiabroncsokkal felszerelt egy-két három tengelyes (tändem vagy tridem tengelyes) futóművek révén kevésbé tömörítik a talajt.

Nagyobb táblaméretek és több arató-cséplőgép üzemeltetésekor – nagyobb szállítási távolságok esetén – az említett traktoros szállítóeszközök mellett az összkerékhajtású terepváltóval szerelt billenőplatós tehergépkocsikból és pótkocsikból álló szerelvények használhatóak, a tehergépkocsik nagyobb megengedett sebességtartománya következtében nagyobb szállítási teljesítmények érhetők el.

A nagy volumenű betakarítás esetén az arató-cséplőgépek, mind a szállítóeszközök kihasználása szempontjából feltétlen követelmény a menet közbeni ürítés, illetve anyagátadás (6. ábra).

 

 

6. ábra:  Menet közbeni ürítés traktoros pótkocsis szerelvényre

A közúti tehergépkocsis szállítóeszközökkel a tarlóra rámenni nem tanácsos, és közúti sebességváltójuk nem teszi lehetővé a kukorica betakarításra többnyire jellemző talajviszonyok melletti biztonságos mozgást, illetve a menet közbeni ürítés feltételeként szükséges szinkronhaladást, nagy talajtömörítést okozó futóműveknél nem is alkalmazzuk a tarlón való manőverezésre.

A menet közbeni ürítés biztonságos lebonyolítását mindenképp elősegíti a gyűjtő-átrakó pótkocsik használata (7. ábra).

 

7. ábra:  A 28 m3-es Perard X-Flow 28 kiközelítő kocsi használata kukorica betakarításban is javíthatja a kombájn és szállítóeszköz kihasználást

 A nehéz univerzális traktorokkal üzemeltetett csigás átrakórendszerű pótkocsik rendszerint alacsony nyomású gumiabroncsokkal vannak felszerelve, vagyis kevésbé tömörítik a talajt, mint a közúti gumiabroncsokkal szerelt szállítóeszközök.

A gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazása különösen előnyös tehát, ha kukorica betakarításkor a szemet nagyobb szállítási távolságra levő bértároló helyekre kell szállítani nagy teherbírású közúti szállítóeszközökkel.

Ebben az esetben a gyűjtő-átrakó kocsi a táblán átveszi a szemet a kombájntól, kiközelíti a táblaszélén, vagy a közeli földúton várakozó szállítóeszközhöz és a csigás átrakó berendezéssel arra átrakja.

A kukorica betakarításhoz kapcsolódó kétfázisú, kiközelítéses szállítási munkákban jól használhatók a tridem tengelyes, légrugós kormányzott futóművel szerelt, billenőszekrényes, vagy letolólapos „nyerges” pótkocsik is.

A kormányzott háromtengelyes futómű és a „Dolly” nyeregszerkezet futóműve is széles, alacsonynyomású gumiabroncsozásúak, ennek közvetlen előnye az alacsony talajterhelésből adódó kis talajtömörítő hatás, de éppen ezért a vontatási teljesítmény-igény is alacsony.

A „Dolly” alkalmazásával a gépszerelvénnyel a termőterületen felfogott anyag – kukorica – sáros, felázott terepen is biztonságosan kiközelíthető az épített úton várakozó közúti nyerges vontatóhoz, ami a közúti szállítást nagy távolságokra is elvégezheti.

Mind a traktoros pótkocsikba, mind a gyűjtő-átrakó kocsikba, illetve a „Dolly”-s nyerges pótkocsikba való menet közbeni ürítést nagyban segíti a GPS vezérlésű automatakormányzás használata az arató-cséplőgépen és a vontató traktoron.

Ekkor a menet közbeni ürítéshez szükséges szinkronhaladást a traktoros pótkocsis szerelvényen az arató-cséplőgép vezérli.

Mindkét megoldás a bérvállalkozók esetében is biztosítja mind a kombájn, mind a közúti szállítókapacitás összehangolását és optimális kihasználását, esetenként áthidalja a szállítási folyamatokban keletkező fennakadásokat is.

A mai korszerű szárító-tároló telepek fogadóhelyei – térfogat és egyéb geometriai méretek tekintetében – alkalmasak a különböző konstrukciójú és teherbírású szállítóeszközökön érkező szemestakarmányok, így a kukorica fogadására is.

A szemes kukorica betakarításához kapcsolódó szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet – az eltérő geometriai méretek ellenére is – jól meg tudják közelíteni.

A vízszintes vonórúd-terhelésű pótkocsik többsége egy pótkocsis üzemben három, két pótkocsis üzemben mindkét oldalra egyaránt tudnak üríteni.

A függőleges vonórúd-terhelésű pótkocsik általában hátrafelé történő üzemmódban üríthetők.

Az utóbbi időben a nagy teherbírású pótkocsikat letoló szerkezettel látták el.

Éppen a fogadóhelyek pontos megközelítését segíti elő – ezeken a nagy teherbírású tändem, iker, vagy tridem tengelyű pótkocsikon – a tolató üzemmódban is működő tengelycsonk kormányzású futóművek alkalmazása.

A tehergépkocsis-pótkocsis szerelvények két oldalra, míg a nyerges szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek.

 

  Dr. Kelemen Zsolt

  MGI – Gödöllő