fbpx

Lapzártától lapzártáig

Írta: Szerkesztőség - 2011 április 26.

FARMAGAS Szakmai Egyeztető Fórum a magyarországi biogáztermelés ösztönzéséről

2011. március végén a FARMAGAS európai uniós program (www.farmagas.eu) magyarországi záróeseményeként a megújuló energia ágazat szakmai képviselői egyeztető fórumot tartottak Budapesten a hazai biogáztermelés és felhasználás ösztönzésének lehetőségeiről.

Az európai uniós támogatással 2009. júniusában indított FARMAGAS program célja, hogy három nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkező közép-európai tagállamban – Magyarország, Lengyelország és Románia – a mezőgazdasági szereplők számára a biogáz termeléshez kapcsolódó naprakész szakmai ismereteket és technológiai megoldásokat mutasson be. Az elmúlt másfél évben a FARMAGAS program keretében Magyarországon megvalósított két képzési és ismeretterjesztő valamint két konzultációs rendezvényt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szervezte.

A március végi szakmai egyeztető fórumot a program magyarországi zárórendezvényeként tartotta meg a FruitVeB. A fórum elsődleges célja volt, hogy a hazai biogázágazat képviselői – a kormányzat, a szövetségek, a technológiai szállítók, a projektgazdák – meghatározzák a magyarországi biogáztermelés fejlődését megnehezítő gazdasági és jogi akadályokat, valamint a feltárt nehézségekre megoldási javaslatokat fogalmazzanak meg. A rendezvényen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes képviselői is részt vettek. A fórumon kiemelt téma volt a biogáz termeléshez kapcsolódó megbízható hazai befektetői környezetet kialakításának szükségessége, valamint a megújuló villamosenergia termelés differenciált átvételi árakkal történő ösztönzésének lehetősége. A biogáztermelés és-felhasználás nemzetközi tapasztalatairól Thorkild Frandsen a Dán Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat (DAAS) alternatív energia szakértője számolt be. A szakmai egyeztető fórum eredményeként a résztvevők észrevételeit és tapasztalatait összegezve a FruitVeB egy javaslatcsomagot dolgoz ki a hazai biogáztermelés ösztönzésének lehetőségeiről, amelyet eljuttat az illetékes döntéshozókhoz.

A szőlő újratelepítési rendszer meghosszabbítását támogatja Magyarország és Ausztria

Magyarország és Ausztria egyaránt támogatja a szőlő újratelepítési jogok rendszerének fenntartását az Európai Unióban – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és osztrák kollégája, Nikolaus Berlakovich vasárnap a bécsi borászati szakvásár megnyitóján.

A 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformmal érintett érzékeny kérdések nagy többségét sikerült minden fontos résztvevő számára megnyugtatóan rendezni. Egy kérdés azonban továbbra is nyitva van, ez a telepítési tilalom, illetve az újratelepítési jogok rendszerének kérdése. Az Európai Bizottságnak nagyon részletesen ki kell térnie erre a kérdésre, amikor várhatóan 2012 végére, elkészíti a 2006-2009 között lezajlott borpiaci reformról szóló értékelését.

A borreform eredményes szabályozásnak minősült, jelentős fejlesztéseket eredményezett és javult a borok minősége is. Mindennek Magyarországon is kézzelfogható jelei vannak. Gondot jelent azonban, hogy a termőterületek csökkentek, részben a piac hatására is. Emellett több tagállam felvetette a jelenlegi újratelepítési tilalmak feloldását, Magyarország és Ausztria azonban egyetért abban, hogy óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel. A korlátozás feloldása túltermeléshez vezetne, mert a világpiacon jelenleg nincs, és várhatóan egy-két éven belül sem lesz olyan kereslet, amely ezt indokolná. Az ágazat stabilitása szempontjából nem lenne szerencsés a korábbi önkorlátozó intézkedés után engedélyezni az újratelepítést, mert egyes országokban gyorsabban tudnák azt végrehajtani, és rosszabb minőségű borokat termelnek. A 2012-es jelentés után érdemes lesz átgondolni az ágazat helyzetét.

A magyar tárcavezető szerint különösen az EU-n kívüli országok tekintetében hoztak előrelépést a borreform intézkedései. Ezek az előírások feladatot adnak a bortermelők és a tagállamok számára is, hiszen 2011 decemberéig minden földrajzi árujelzőnek el kell elkészíteni a termékleírását. Ez nem csak teher, de ha jól végzik el, lehetőség is, mert a hatékonyabb közösségi marketingből hosszú távon előnyük származik a termelőknek – mondta a miniszter. Nikolaus Berlakovich elmondta, Ausztria kis bortermelő országként csak minőségi termékek révén érhet el sikereket, az eredetmegjelölés ezért különösen fontos az osztrák termelők számára.

Könnyített fedezet az Agrár Vis Maior Hitelprogramhoz

Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. március 14-től könnyített fedezeti feltételekkel nyújtja az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz készfizető kezességét.

Az Alapítvány küldetését – azaz a vidéki és agrár kkv-k támogatását – szem előtt tartva úgy döntött, hogy a finanszírozás terén nehézségekbe ütköző, károk miatt működésképtelenné vált vagy létfenntartásért küzdő vállalkozások megsegítésére siet, és a Vis maior hitel mögötti kezesség esetében a fedezeti követelmények enyhítéséről hozott határozatot.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetve 2010. november 26-án indította el az Agár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramját. A hitelt elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe. További feltétel, hogy a vállalkozásnak rendelkeznie kell vis maior igazolással vagy részesülni kellett agrár-kárenyhítési juttatásban, illetve az igénylők nem lehetnek az uniós szabályozásban meghatározott „nehéz helyzetben”. A Vis Maior hitelek futamideje 5 év, a vállalkozásonként folyósítható összeg 1-50 millió forint közötti, ezen belül hektáronként 200 ezer, ültetvényeknél pedig legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hitelkeret 6 milliárd forint, de igény esetén, újabb döntést követően az összeg növelhető.

A hitelprogramhoz 10 kereskedelmi bank és 23 takarékszövetkezet csatlakozott. A termékhez lehetőség van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességét is igénybe venni.

Az Alapítvány döntése értelmében a fedezeti követelmények az alábbiak szerint változnak:

Az 1-25 millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 10 százalékának megfelelő alapítványi fedezeti értéket ír elő.

A 25-50 millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 20 százalékának megfelelő alapítványi fedezeti értéket ír elő.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bízik abban, hogy intézkedésével minél több vállalkozás számára elősegíti a talpra állást és újrakezdést az Agrár Vis Maior Hitelprogramon keresztül.

A tenyésztők célja a mangalica hungarikummá tétele

A tenyésztők célja, hogy a jó minőségű, évszázados hagyományokkal rendelkező mangalicasertés bekerüljön a hungarikumok sorába – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke március 28-án, a II. Debreceni Mangalicanapok sajtótájékoztatóján. Ismertetése szerint a 110 hazai tenyészetben jelenleg 6800 regisztrált és ugyanennyi törzskönyv nélküli tenyészmangalicát tartanak, évente pedig 60 ezer hízót állítanak elő. Ez utóbbi szám a hazai sertésállomány mintegy 2 százaléka és ennek is a felét házilag vágják. Az április 8-10. között második alkalommal rendezett Debreceni Mangalicanapok egyik fontos célja, hogy a gazdák és a fogyasztók közti közvetlen értékesítést elősegítse, a fesztiválon megjelenő húsz tenyésztő szinte a teljes hazai ágazatot lefedi.

A takarmányárak drasztikus növekedése súlyos csapás volt a tenyésztőkre, így jelenleg a piaci árak újrarendezése folyik. A magas kvalitású terméket jelentő, nem tömegfogyasztásra gyártott mangalicatermékek exportjában a legfontosabb piacot jelentő Spanyolország mellett Japán, az Egyesült Államok és Németország is egyre fontosabb partner.

A kiváló adottságokkal rendelkező Hortobágyon 1850-ben már első számú tenyészállat volt a mangalica. Az évszázad végére Debrecen és környéke a maga 100 ezer tenyészállatával az ország második legnagyobb hízlalási területe volt. A mangalica sikertörténete 1945-ig tartott, a rendszerváltozás után pedig kétszáznál is kevesebb állatból kellett a „mezőgazdasági műemlékké” vált ágazatot feléleszteni.

20. Farmer-Expo ismét augusztus 20-án

A debreceni Farmer-Expo jeles évfordulóhoz érkezett – idén 20. alkalommal biztosít üzleti fórumot a mezőgazdaság szereplői számára. Ez alatt a két évtized alatt a Farmer-Expo-nak köszönhetően számos partnerkapcsolat és sikeres üzletkötés jött létre a résztvevő cégek között. A jubileumi kiállítást a szervező V-Trade Kiállítások Kft. szeretné méltó módon megünnepelni és egyben eleget tenni a kiállítók kérésének, ezért 2011-ben a Farmer-Expo-t augusztus 18-21. között rendezik meg a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának területén. A résztvevő cégek így ebben az évben mintegy 40000 látogatónak mutathatják be termékeiket, szolgáltatásaikat, az augusztus 20-ai hétvégén tehát ismét a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé lesz a főszerep. A rendezvénnyel kapcsolatban további információk olvashatók a www.farmerexpo.hu weboldalon.

Szorosabb együttműködés Szlovákiával a vidékfejlesztésben

Lengyelország után Szlovákiával is együttműködési megállapodást kötött hazánk. A paktum értelmében a két ország vidéki hálózatainak együttműködésével fűzi szorosabbra viszonyát egymással. A szlovák és magyar fiatal gazdák már évek óta szerveznek közös szakmai rendezvényeket, miközben az uniós Közös Agrárpolitika megreformálásában is aktív szerepet vállalnak.

Együttműködési megállapodást írt alá V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára és Csicsai Gábor, a szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Lajosmizsén. A paktumot a „Közös Agrárpolitika 2013 után – fiatal gazdák a közép-európai régióban” című konferencián szignálta a két államtitkár. Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által rendezett eseményen – amely egyben a magyar EU elnökség hivatalos rendezvénye is – elhangzott, hogy az egyezmény értelmében a két országban működő nemzeti vidéki hálózatok közös szakmai fórumokat, kutatásokat szerveznek. Támogatják a szlovák és magyar LEADER helyi akciócsoportok közötti együttműködést, és a jó gyakorlatokat is megosztják egymással. Együttműködnek a helyi termékek előállításában és árusításában, illetve a vidéki népszerűsítésében.

„Tavaly megújult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH). A korábbi harmincegy helyett most tizenhárom fő alkotja az MNVH elnökségét” – mondta V. Németh Zsolt az aláírást követően. A szlovák-magyar mezőgazdasági vegyes bizottság társelnöke, Csicsai Gábor, a szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is nagy várakozással tekint a közös munkára. „A szlovák mezőgazdasági tárca nagy jelentőséget tulajdonít a vidékfejlesztésen belül a fiatal gazdák aktivizálódásának, hiszen ez a jövő záloga” – hangsúlyozta a szlovák államtitkár.

Hazánkban a Magyar Nemzeti Vdéki Hálózatnak (MNVH) a feladata, hogy a vidékfejlesztésben érintett intézmények, szervezetek együttműködését segítse. Egy uniós rendelet értelmében a 2008-ban kötelezően létrehozott hálózat további kötelezettsége, hogy támogassa a kormányzat vidékfejlesztési tervének végrehajtását, méghozzá az érintett szereplők hálózatba szervezésével. Tevékenysége nyomán az Európai Vidéki Hálózatban (ENRD) együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, sikeres és hasznos gyakorlatokat, a hálózaton keresztül pedig a hazai közösségek is tanulhatnak a külföldi mintákból.

„Termőföldhöz és hitelhez jutás nehezíti a legnagyobb mértéken a fiatal mezőgazdasági termelők piacra jutását az Európai Unióban (EU). A helyzetet a finanszírozási és piaci bizonytalanság mellett az agráriumra jellemző alacsony jövedelmezőség is súlyosbítja” – mondta Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke a „Közös Agrárpolitika 2013 után – fiatal gazdák a közép-európai régióban” című konferencián Lajosmizsén. Az EU-ban a gazdálkodók mindössze hét százaléka harmincöt év alatti, némely tagállamban a helyzet még válságosabb. Weisz Miklós szerint az Európai Unióban a gazdálkodók egyharmada hatvanöt év feletti és a következő években nagyon sokan mennek nyugdíjba, amely 4,5 millió 65 év feletti gazdát jelent.

atal gazdákra való utalást az Európai Bizottság „A KAP jövője 2020-ig” című közleményében. Ezzel összhangban Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos is úgy nyilatkozatot, hogy az aktív termelők, a fiatal gazdák és az új belépők hatékonyabb és célzottabb támogatására szükség van. A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa szerint a Közös Agrárpolitika I. és II. pillér intézkedéseinek kombinációja elengedhetetlen a generációváltáshoz, az új belépők és a fiatal gazdálkodók eredményes támogatásához. Ezért a CEJA olyan intézkedési csomag bevezetését sürgeti a 2013 utáni KAP első két pillérének jogszabályi rendszerében, amely támogatja a generációk megújítását az agrárágazatban. Javaslatuk szerint a közvetlen kifizetéseket top-up kifizetésekkel kell kiegészíteni a fiatal gazdálkodóknak.

Fajtabemutatók és események az idei vetési szezon előtt

A Vetőmag Szövetség és Terméktanács információi alapján csokorba foglaltuk olvasóinknak a fajtabemutatókat időpont, helyszín és a rendezvény szervezői szerint:

Kalászos és Őszi Káposztarepce Bemutató: 2011. június 2. Táplánszentkereszt Gabonakutató Nonprofit Kft.

Országos Kalászos Fajtabemutató: 2011. június 7. Szeged Gabonakutató Nonprofit Kft.

Fejér megyei Regionális Fajtabemutató: 2011. június 9. Martonvásár MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet; Elitmag Kft.

Őszi Búza Fajtabemutató: 2011. június 10. Lippó Gabonakutató Nonprofit Kft.; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet; Agro-Lippó Zrt.

Országos Kalászos Szakmai Nap és Fajtabemutató: 2011. június 15-16. Martonvásár MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet; Elitmag Kft.

Őszi Búza Fajtabemutat: 2011. június 17. Kisújszállás Gabonakutató Nonprofit Kft.; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet; Nagykun 2000 Zrt.

Őszi Búza Fajtabemutató: 2011. június 21. Kocs Gabonakutató Nonprofit Kft.; MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet; Aranykocsi Zrt.

Forrás: MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, Szerkesztőség