Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? | Agrárágazat

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

Dátum:
2013. június 12.

– avagy a tojás származásának nyomon követése

 
A fogyasztók egyre inkább keresik az egészséges, tápanyagokban gazdag, megbízható termelési és gyártási minőségű élelmiszereket.
Különösen igaz lehet ez a tojásra, a tojástermékekre. A tojás ideális összetételű (fehérje-, zsír-, vitamin- és ásványianyag-tartalmú), sokoldalúan felhasználható természetes élelmiszer. Külcsín tekintetében a hazai fogyasztók sokkal inkább preferálják a sötétebb héjú és sárgájú tojásokat. Azonban e tulajdonságok mellett – a tudományos eredményeknek köszönhetően tovább növelt beltartalmi érték, valamint az állatjólléti törekvések hatására – a vásárlók a tojásos dobozok feliratait is tudatosabban figyelik, s nem csak minőség megőrzési időt, hanem származási helyet, méretet, a tojástermelés körülményeit, azaz a tartásmódot jelző számokat is. Azonban nemcsak a vásárlóknak fontos a minőség és az eredet. Az élelmiszeripar számára legalább olyan fontos a nyomon követhető módon termelt minőségi tojás.
tyúk kakas
A tojásra vonatkozó termelési és forgalmazási előírások hozzájárulhatnak a tojások minőségének javulásához, és ebből kifolyólag elősegíthetik az értékesítést. Ezért a termelőknek, a kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy a tojástermelésre, a tojásra vonatkozó minőségi követelményeket, higiéniai szabályokat, EU-s valamint hazai jogszabályokat betartsák. 
 
Magyarország rendkívül árérzékeny, ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tojás vásárlás során is az elsődleges szempont, az ár. Azonban különböző felmérések szerint ezt szorosan követi a tojás származásának ismerete. A tudatos fogyasztói szokások arra ösztönzik a termelőket, hogy a tojótyúkok védelmét és a természetes igényeiknek megfelelő tartási körülményeket szem előtt tartsák a tojástermelés során. A forgalomba hozatali előírások szerint a tojásokon egyenként kötelezően jelölni kell, hogy milyen tartási körülményekből származnak.
 
A tartásmód és a tojás minősége mellett a nyomonkövethetőség a másik legfontosabb követelmény mind a fogyasztók, mind a kereskedelmi láncok és az élelmiszeripar részéről. Az élelmiszer nyomonkövethetősége az élelmiszerbiztonság alapvető tényezője, ezért egy felelős tojástermelőnek, élelmiszeripari vállalkozásnak biztosítania kell, hogy az általa forgalomba hozott állati eredetű terméket, élelmiszert a megfelelő jelöléssel lássa el.
 
Szakmai szervezetek mellett a nagyobb tojás termelők is igyekeznek olyan megjelöléseket vagy védjegyeket létrehozni, melyek a származást vagy a minőséget igazolják.
A termelők olykor marketing alapú „védjegyei” mellett a kereskedelmi egységek is igyekeznek minél nagyobb hangsúlyt fektetni a nyomonkövethetőségre, a minőségbiztosításra. Az étkezési tojások 55%-át a kereskedelmi láncoknál vásárolják meg a háztartások, ahol egyre inkább törekednek az ellenőrzött és tanúsított termékek beszerzésére.
A fogyasztói bizalom kialakításában és fenntartásában komoly szerepet játszanak a különböző ellenőrző, tanúsító és védjegy szervezetek. Az ellenőrző szervezetek megkövetelik a tanúsított vállalkozásoktól az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget, mely a fogyasztói bizalom kulcsa.
 
A „bio” jelölés önmagában is ellenőrzött minőséget garantál, és a biotermelés előírásainak betartását. Az összes tojástermelési rendszer közül az ökológiai gazdálkodásban a legszigorúbbak az állatjólléti követelmények, melyek nagy vonalakban a következők: maximum 3.000 tojótyúk helyezhető el egy baromfitartó épületben. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső állatállomány is korlátozva van, hektáronként maximum 230 tojótyúk. Az istállóban négyzetméterenként csak 6 állat helyezhető el, ezáltal minden tojótyúk számára kb. 1.600 cm2 kell, hogy rendelkezésre álljon, ami dupla akkora terület, mint amekkora a konvencionális kiscsoportos ketreces tartásban jut egy állat számára. Az istálló legalább egyharmadának tömörnek (nem rúd vagy rácspadozat) kell lennie, és alomanyaggal kell fedni. A tojótyúkok számára minimum 120 cm2 nagyságú fészket és 18 cm hosszú ülőrudat kell biztosítani. Az épületen legyenek a baromfi méretének megfelelő ki- és bejárati nyílások, és ezek hossza összesen legyen legalább 4 m 100m2-enként. Az állatoknak szabad hozzáférést kell biztosítani kifutó területekhez, melyet úgy kell kialakítani, hogy minden állat számára 4 m2 növényzettel borított kifutó jusson. Mindezek mellett az állatok ellátásnak ökológiai eredetű takarmányozásra kell alapulnia, melyet 20%-ban saját üzemben, illetve a régióban működő ökológiai gazdasággal vagy takarmány-előállító üzemmel együttműködve kell előállítani. Az ökológiai tojástermelés feltételeinek való megfelelést az ellenőrző szervezetek, hazánkban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., valamint a Hungária Öko Garancia Kft. által kiadott Minősítő Tanúsítvány igazolja, valamint a tojás csomagolásán feltüntetett EU-Bio logó az ellenőrző szervezet kódszámának, valamint a származás helyének feltüntetésével.
 
A következő néhány hazai és külföldi tojás védjegy is jól példázza a védjegyalkotók törekvéseit. Egyik ilyen hazai védjegy a „Koronás Tojás”, melyet a Baromfi Terméktanács 2004-ben vezetett be, hogy segítse a fogyasztókat a vásárlás során, s a védjeggyel ellátott tojás azt az üzenetet közvetítse, hogy „az adott tojás garantáltan minőségi, biztonságos és magyar”. A védjegyhasználóknak az érvényben lévő hazai és EU-s jogszabályokon túl szigorú szalmonellamentességet biztosító állategészségügyi és takarmányozási, tojástárolási kritériumokat kell teljesíteniük, s nagy hangsúlyt kell fektetniük a tojások nyomonkövethetőségére a termelőtől kezdve, a csomagolón át, a fogyasztóig.
 
A Nagy-Britanniában 1998-ban bevezetett „Lion Quality Eggs” védjegy nagy sikerrel működik. A brit tojások 85%-át „Lion Quality” standard szerint termelik, és az e védjeggyel ellátott tojásokat a fogyasztók bizalommal vásárolják. Ennek a védjegynek is az alapja a szalmonellamentesség biztosítása, valamint a nyomonkövethetőség.
csibe tojás
Ausztriában, a kereskedelmi láncok az alternatív tartásból származó tojások, valamint az ezekből készült élelmiszerek eredetét „Herkunftssicherung-Ei” védjegyprogram segítségével garantálják a fogyasztók számára. Független ellenőrzési és tanúsítási rendszer keretében a mélyalmos és szabadtartásból származó tojások, illetve azok felhasználásával készült élelmiszerek nyomon követése egészen a tojóteleptől, a tojáscsomagoló és- feldolgozóüzemeken keresztül az élelmiszeripari vállalkozásig terjed. A védjegy az alternatív tartásmódok feltételeinek betartása mellett természetesen az átláthatóságra és a nyomonkövethetőségre is fókuszál. A védjegyprogramhoz csatlakozó vállalkozások egy jól bevezetett védjegy felhasználására lesznek jogosultak, melyet mind a tojáskartonon, mind a tojáspor, illetve tojáslé, valamint az ezek felhasználásával készült élelmiszerek (pl. tészta) csomagolásán feltüntethetnek. A védjegy közvetett módon elejét veszi annak, hogy a „szabálytalan” ketreces tojások dömpingáron kerüljenek az üzletekbe. Az ellenőrzés jelenleg több ország területére terjed ki: Ausztria, Olaszország, Svájc, Belgium, Argentína, Németország, Franciaország, Hollandia és Magyarország. Hazánkban a védjegytulajdonos AgroVet GmbH-val együttműködve cégünk, a Hungária Öko Garancia Kft. végzi az ellenőrzést.
 
Ma már az ágazat minden szereplőjével szemben alapvető követelmény az átlátható és nyomonkövethető termelés, termékelőállítás. Akár termelőről, akár kereskedelmi, vagy a feldolgozóipari vállalkozásról legyen szó, lépéseket tehet a legfontosabb cél elérésért, a fogyasztói bizalom kialakításáért. Független ellenőrző szervezetek közreműködésével a vertikum minden szereplője eredményesen vehet részt (különböző védjegyek, minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével) nem csak a hazai, hanem akár a nemzetközi fogyasztókért folyó versenyben is. 
 
A fogyasztói bizalom nem csak versenyelőnyt eredményez, hanem növeli a vállalkozás presztízsét is. 
Jung Ivett

Kapcsolódó cikkek