Repcetermesztésünk külpiaci aspektusai

Termelési háttér változása

A repcetermő terület a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunk óta, ha csak a 2013-as végpontot nézzük, megduplázódott, de időközben előfordult már 2,6-szeres nagyságrend is. A termésmennyiség, bár hullámzóan alakult, de például 2008-ban túllépte a 2004-es kibocsátási mennyiség kétszeresét. Míg a repcetermő terület 2009-ben érte el a csúcspontját, a termésmennyiség 655 ezer tonnával 2008-ban kulminált. A háttérben a területegységre jutó termésátlagok eltérései húzódnak meg, hiszen az egy hektárra jutó termésmennyiség, leszámítva az induló évnek tekintett 2004-es esztendőt, 2008-ban érte el a csúcspontját.
 
1. táblázat Termőterület, termésmennyiség és termésátlag változásai a repcetermesztés elmúlt tíz évében.

Termőterület

(ezer hektár)

Termésmennyiség

(ezer tonna)

Átlagtermés

(kg/ha)

2004

105

291

2.770

2005

122

283

2.310

2006

142

338

2.380

2007

225

496

2.200

2008

247

655

2.650

2009

261

579

2.220

2010

259

531

2.050

2011

234

527

2.250

2012

165

415

2.510

2013

202

524

2.590

Forrás: KSH
 
 
Más megvilágításban is érdemes bemutatni a repcetermesztés hazai termelési szerkezethez való viszonyának a változását, hiszen ennek az olajnövénynek a pozíciója, mindent összevetve nálunk is erősödött az elmúlt tíz évben.
 
Felhasználva a KSH, Mezőgazdasági Számla Rendszer (MSzR) szolgáltatta adatokat az alábbi összefüggésekre bukkanhatunk:
 
2. táblázat Ipari növénytermesztésünk alakulása a repcetermesztés tükrében (millió Ft-ban)

Ipari növénytermesztés

(millió Ft)

Ebből: Repce

(millió Ft)

Repce részarány (%)

2006

134.895

21.651

16,1

2007

165.506

34.709

21,8

2008

222.321

66.710

30,0

2009

151.957

43.871

28,9

2010

159.270

43.439

27,3

2011

258.971

64.161

24,8

2012

273.542

58.737

21,5

Az ipari növénytermesztésen belül a repce termelési értéke hullámzóan alakult az elmúlt néhány évben. Az olajnövény részaránya 16 és 30% között ingadozott. A legjelentősebb szerepet az értékesítési átlagár szempontjából frekventált 2008-as évben érte el, sőt az ezt követő három évben is igen jelentős részarányt képviselt az ipari növények kibocsátási értékéből. A 2012-es, hanyatló korszakot idéző 21,5%-os részarány arra utal, hogy az adott évben hullámvölgybe került a repcetermesztés. A 2013-as termőterületi és termésmennyiségi adatok arra utalnak, hogy átmeneti jelenség tanúi lehettünk, hiszen 2013-ban ismét emelkedett a betakarított repcetermő terület és több mint százezer tonnával nőtt a termésmennyiség is.

Felhasználás változása

A fellelhető KSH információk szerint a repcetermés ipari célú felhasználása terén komoly fejlődés zajlott le, hiszen míg 2010-ben a megtermelt 226 ezer tonna termésmennyiségből csak 79.769 tonna került ipari felhasználásra, addig 2011-ben a 312,4 ezer tonnás termésből már 117,9 ezer tonna, a 158 ezer tonnás 2012. évi termésből pedig már 138,8 ezer tonna került ilyen céllal felhasználásra. A viszonyszámok szintjén még beszédesebb az ipari célú felhasználás erősödése, hiszen míg 2010-ben a teljes repcetermés 35,3%-át szánták ipari feldolgozásra, addig 2012-ben a lényegesen kisebb összes termés 87,7%-át. A folyamatból arra a következtetésre juthatunk, hogy az ipari feldolgozás alapanyagigénye diktálta elsősorban a felhasználási arányt és nem más felhasználási területek.
 
A felhasználás másik arcát az értékesítési csatornák megválasztásának változása mutatja. A mérlegszerű kimutatás, KSH forrása még nem tartalmazza a 2013-as adatokat, így 2010 és 2012 közötti adatokkal mutatható csak be a repceértékesítés hazai összefüggés rendszere.
 
3. táblázat Bruttó termelési érték és értékesített mennyiségek alakulása

2010

2011

2012

Bruttó termelési érték (millió Ft)

45.997

64.696

58.842

Készletszint, január 1-én (tonna)

100.938

62.955

76.793

Közvetlen export (tonna)

30.457

28.365

22.515

Felvásárlónak, feldolgozónak értékesítés (tonna)

205.693

140.303

124.954

Egyéb csatornákon értékesített mennyiség (tonna)

324.806

337.221

269.212

Készlet,

december 31-én

62955

76.793

69.235

Felhasználás összesen:

633.127

590.709

493.700

Forrás: KSH
 

Nemzetközi összevetés

Áttekintve néhány karakteresebb repcetermesztő ország elmúlt évekbeli termésnagyságrendjét arra a következtetésre juthatunk, hogy a potenciális, exportpiacunknak számító célországokban nálunk lényegesen nagyobb termésmennyiséget takarítanak be. Erre utalnak az alábbi, Eurostat adatok:
 
4. táblázat Repcetermés alakulása néhány kiemelt országban (ezer tonnában)

2008

2009

2010

2011

2012

Franciaország

4.719

5.584

4.816

5.355

5.483

Németország

5.255

6.307

5.698

3.870

4.821

Egyesült Királyság

1.973

1.912

2.230

2.758

2.564

Csehország

1.049

1.128

1.042

1.046

1.109

Dánia

629

637

580

508

485

Magyarország

655

579

531

527

401

Bulgária

231

236

545

520

271

Szlovákia

424

387

323

332

213

Ausztria

175

171

171

180

149

 
A repce termelésében frekventált európai unióbeli országok sorrendjében elég hátul kullogunk. A csoport élén járó franciák és németek a mi repcetermelésünk 13-14-szeresét mondhatják maguknak. Az első öt legjelentősebb (francia, német, brit-, cseh és dán) repcetermelő EU-s tagország közül számottevő (exportunk felét jelentő) exportpiaccal csak a németek szolgálnak a számunkra, jóllehet a cseh piac is felvett 2012-2013-ban mintegy tízezer tonna repcemagot.
 
Megjegyzésre érdemes, hogy bár 2012-ről összehasonlító adatok még nem állnak rendelkezésre, de a korábbi évek termelési adatai azt mutatják, hogy pl. Ukrajna, mintegy másfél millió tonna, Oroszország pedig egy millió tonna repcét állít elő évente. Ez a nagyságrend az ukránok esetében 3-4-szeres, az oroszok esetében pedig minimum kétszeres termelési nagyságrend, mint a magyar.
 

Export-import folyamatok

Repcemag exportunk és importunk mind értékben, mind mennyiségben látványos fejlődési pályát írt le az elmúlt közel másfél évtizedben. 
 
5. táblázat 

ÉVEK

EXPORT

IMPORT

Ezer euró

Tonna

Ezer euró

Tonna

2000

34.954

193.992

50

60

2001

25.326

107.507

279

73

2002

28.595

118.328

410

146

2003

14.523

59.299

718

219

2004

41.856

166.528

922

244

2005

64.132

316.069

2.113

5.240

2006

82.316

361.097

3.268

2.614

2007

119.045

413.197

8.709

23.027

2008

201.566

510.461

34.753

76.709

2009

203.583

704.863

8.173

13.449

2010

206.831

638.013

12.206

19.539

2011

307.195

642.756

21.206

38.829

2012

285.004

579.165

60.911

110.823

2013

183.059

426.300

76.159

157.339

Forrás: KSH
 
Az exportértékesítési árak a 2000-es szinthez képest megduplázódtak, ami pozitív jelenség. Az importárak ugyanakkor az elmúlt 4-5 évben rendre meghaladták az exportárainkat, így felvetődik a kérdés, hogy ha nem az árelőny, akkor mi mozgatja a külkereskedelmet. Annál is inkább kérdéses a motiváció, mivel pl. 2013-ban az éves repcetermésünk 81%-át exportáltuk, miközben 76 ezer tonna repcét lényegesen drágábban importáltunk, történetesen olyan szomszédos országból, ahova amúgy kissé nagyobb mennyiségben exportáltunk is. 
 

Exportunk és importunk területi megoszlása

Kivitelünk némi hanyatlást mutatott 2013-ban, aminek a termelési háttér alakulása az első rendű oka, jóllehet az értékesítési átlagár is visszaesett, de mint az európai földrész repcetermelő kapacitását bemutató adatokból érzékelhettük, a magyarországi termelés, objektív okoknál fogva nem hathat se pro, se kontra a repce világpiaci árának alakulására.
 
6. táblázat Exportunk területi megoszlása

2012-es exportérték (ezer euróban)

2012-es exportmennyiség (tonnában)

2013-as exportérték (ezer euróban)

2013-as exportmennyiség (tonnában)

Összesen

286.004

579.165

183.059

426.300

Ebből: EU-28

281.393

578.412

178.404

425.709

Ebből: EU-15

201.397

427.072

145.150

360.769

            EU-13

79.996

151.340

33.285

64.941

Repceexportunk 97-98%-a az Európai Unió piacán talált vevőre az elmúlt két évben. Ezen belül frekventált értékesítési zónának a régi tagállamok piacai bizonyultak, hiszen 2012-ben 70%-ot meghaladó, 2013-ban pedig 80%-ot meghaladó részarányt képviseltek az EU-15-ök az exportékesítésben. Hozzá kell tenni, hogy mindkét reláció esetében javuló értékesítési árakról beszélhetünk.
 
7. táblázat Főbb exportpiacaink alakulása 2012, 2013-ban

2012-es exportérték (ezer euróban)

2012-es exportmennyiség (tonnában)

2013-as exportérték (ezer euróban)

2013-as exportmennyiség (tonnában)

Németország

108.349

230.413

83.822

218.125

Ausztria

72.224

152.083

53.698

128.294

Szlovákia

66.263

133.199

23.610

52.755

Hollandia

18.145

40.274

5.197

12.864

Csehország

4.785

9.158

4.775

9.286

Lengyelország

3.347

5.465

1.550

1.329

Olaszország

1.977

4.094

570

1.170

Románia

2.780

914

1.578

940

Horvátország

890

1.754

304

470

A 2012-es repceexport árbevételünk 38%-a, a 2013-as repcekivitel értékének pedig 46%-a kapcsolódott a német piachoz. A három legjelentősebb repcemag piacunk a teljes repceexporti árbevétel 86%-át adta 2012-ben, és 88%-át 2013-ban. 
 
Jóllehet viszonylag sokszereplős piacról tudósít a 7. táblázat, sőt az EU- kívüli, viszonylag kisebb exporttételű piacokat nem is szerepeltettem a táblázatban, úgymint az ukrán, az orosz, a török, a szerb, a svájci és a moldovai piacokat, ennek ellenére a megoszlási adatokból kiviláglik, hogy rendkívül koncentrált a repceexportunk.
 
Az export piaci koncentráció magas fokáról árulkodik a táblázat alapján készült 4. ábra is. Hozzátéve a piaci realitást illusztráló adatokhoz és ábrákhoz, hogy a repcetermésünk túlnyomó hányadát lekötő három külpiac nélkül minimálisra zsugorodna a termőterület lekötés is, jóllehet a jó jövedelmezőség hírében álló növény jó előveteménye az őszi kalászosoknak is. 
 
Az átlagtermés évek közötti ingadozása, a csapadékviszonyok értékelésének hiányában félrevezető lehet, a köztermesztésben lévő hibridek termőképességének megítéléséhez. A hosszabb távú trendek ugyanakkor azt igazolják, hogy a hibridek megjelenése és térnyerése ebben a kultúrában is jótékony hatást gyakorolt a termésbiztonság alakulására és a jövedelmezőségre. Nagyobb termőképesség és termelési biztonság, jó stressz tűrő képesség, jobb tápanyag hasznosítási képesség, nagyobb kelésbiztonság, magasabb olajtartalom és javuló betegség ellenálló képesség jellemzi ma már az új hibrideket. 
 
Repceimportunk alakulása is figyelmet érdemel, kiváltképp annak dinamikája és fő beszerzési forrásainak alakulása szempontjából.
 
8. táblázat Repceimportunk, beszerzési források szerinti megoszlása

2012-es importérték (ezer euróban)

2012-es importmennyiség (tonnában)

2013-as importérték (ezer euróban)

2013-as importmennyiség (tonnában)

Összesen

60.911

110.823

76.159

157.339

Ebből: EU-28

51.524

91.128

73.234

149.933

Ebből: EU-15

12.115

11.140

15.221

17.624

            EU-13

39.409

79.988

58.013

132.309

A 2012-es import 85%-a EU-n belüli piacokról, azon belül pedig 76%-ban az EU-13-as piaci blokkból származott. A 2013-as adatok 95%-os EU- részarányt és azon belül 88%-os EU-13 részarányt mutatnak. A belső összefüggések leginkább a részpiaci megoszlásból világlanak ki. 
 
9. táblázat Főbb repceimport piacaink alakulása 2012, 2013-ban

2012-es importérték (ezer euróban)

2012-es importmennyiség (tonnában)

2013-as importérték (ezer euróban)

2013-as importmennyiség (tonnában)

Szlovákia

30.845

63.024

41.127

96.127

Románia

485

875

7.636

18.353

Szerbia

269

576

2.591

6.713

Németország

4.629

4.789

4.495

5.823

Lengyelország

832

1.618

2.888

5.003

Ausztria

1.249

2.961

1.903

4.049

Horvátország

0

0

1.018

2.461

Franciaország

4.873

1.206

5.382

1.805

Olaszország

521

830

800

1.708

Az importrepce mennyiség zöme, 2013-ban 61%-a Szlovákiából származott, legalábbis ez tűnik ki a hivatalos statisztikai adatokból. Jelentős, 12%-nyi részarányú beszerzési forrást képezett még Románia is, így e két szomszédos országból érkezett az import repce mennyiség 73%-a. Mindemellett a szlovák piacra 2013-ban 52.755 tonna repcét exportáltunk is, így a szaldó meglehetősen szűkre szabott. Még jó, hogy legalább magasabb áron exportáltunk, mint amennyiért ugyanezt a terméket, ugyanonnan behoztuk.
 
Repceexportunk, többnyire biodízel alapanyagként kerül a célpiacokra. Mind Ausztria, mind Németország, mind pedig Szlovákia, feltehetően előrébb jár a biodízel gyártási kapacitások kiépítésében, mint mi. Nagyon úgy tűnik, hogy hazai feldolgozásra nem marad elegendő árualap, így ha ilyen kapacitások kiépülnének a közeljövőben, akkor kemény árverseny kezdődne a repcetermés itthon tartása érdekében, avagy az exportpiacaink megtartásának kényszere mellett komoly importra szorulnánk.
 
Szabó Jenő
agrárközgazdász