Tritikálé után tönkölyből is saját nemesítésű | Agrárágazat

Tritikálé után tönkölyből is saját nemesítésű

Dátum:
2014. július 09.

Martonvásári országos fajtabemutató 2014

Mint eddig minden évben, 2014. június 12-én is színvonalas országos kalászos szakmai napot és fajtabemutatót rendezett az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet Martonvásáron. A nagy számú érdeklődő valóban elitnek, arisztokratának érezhette magát pár órára, hiszen a Brunszvik-kastély parkjának hűvösében hallgathatták végig a szakmai előadásokat.

Martonvásári kalászos gabonafajták a köztermesztésben

Az MTA ATK főigazgatója, Dr. Bedő Zoltán köszöntője után, Dr. Németh Tamás az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke nyitotta meg az eseményt, majd a GOSZ elnöke, Vancsura József hazánk gabonatermesztésének versenyképességéről tartott előadása indította el a szakmai prezentációkat. Pótsa Zsófia, az MGTKSZ főtitkára a gabonapiaci tendenciákat szemléltette.
?Végtelen izgalmas év végén járunk? - kezdte beszámolóját Láng László tudományos osztályvezető (MTA ATK MGI). Szinte nem volt tél, mindössze októberben és tavasz végén voltak visszatérő hidegek. Ez olyan különleges feltételeket teremtett a búzának, hogy gyakorlatilag nem volt nyugalmi állapotban, pedig a búza novembertől február elejéig aludni szokott. Ennek következtében az állomány az idei évre végtelenül besűrűsödött, ez idő alatt pedig folyamatosan vizet fogyasztott. A talajnedvesség-mérő szondák adatai alapján kiderült, hogy 30-60 cm mélységben szinte csak ?holtvíz? tartalom mutatkozott, kiürültek a növények számára felvehető tartalékok, ráadásul 60 cm mélyen kevesebb volt a víz, mint a felső rétegben, azaz nem bírtak a készletek feltöltődni. ?Májusi eső aranyat ér? és májusban meg is jött a 100 mm csapadék, mely tökéletesen életben tudta tartani a növényeinket. 
Ennek az évnek a másik specialitása - amit szintén nem sűrűn láthattunk eddig - a komoly sárgarozsda (Puccinia striiformis) fertőzés, melynek tünetei eltérnek a hagyományos rozsda tünetektől. A leveleken már messziről láthatóak a sárgarozsda telepei. A kalászon a pelyvalevelek fertőződnek, a spóratelepek a szemeket is bevonják, ezt nevezik ?paprikás búzának?. A fertőzött szemek aszalódnak, csírázóképességük csökken, de a zászlós levél megfertőződésével a termésmennyiség és minőség egyébként is csökkenni fog.
A hatalmas sárgarozsda fertőzöttség oka talán arra vezethető vissza, hogy az enyhe tél miatt áttelelt, és nagyon korán tudott fertőzni. A rozsda másik feltétele az, hogy a napi átlaghőmérséklet 6-7 °C körül alakuljon, sajnos erre is alkalmas volt az idő április közepe táján, mikor még a zászlóslevél sem volt kint, a fogékony fajták leveleinek nagy része fertőződött, és egy hónappal később, május 20-a táján, ha nem védekeztek ellene, le is perzselődött. 
A probléma egész Európát sújtja, ráadásul nemcsak a kultúrnövények, de a búzával rokon vad fajok ? a génbankokban tárolt fűfélék, amelyek rezisztencia forrásként nagy hátteret adnak a kutatásoknak ? többsége is megfertőződött. A martonvásári búzafélék szerencsére jól átvészelték a fertőzést.
Összességében a martonvásári fajtákkal nagy gond nincs.
 

A bőség zavara

Egy fajtabemutatón ma 160-180 fajta nevével találkozhat, ismerkedhet egy gazdálkodó. Joggal gondolhatnánk, hogy ez sok, ám mégsem lenne jó, ha ezt adminisztratív úton valaki netán lecsökkentené. Azért van a verseny, hogy legyenek győztesek. A legelterjedtebb búzafajták Top12 listáján jelenleg 8 martonvásári nemesítésű.
Ha fajtáról beszélünk nagyon fontos a termőképesség. Magyarországon a legnagyobb termést pontosan 30 éve értük el, akkor az kb. 6 millió tonna volt (5,4 tonna/ha). Jelenleg sokkal jobb fajtákkal rendelkezünk a 80-as évekhez képest, tehát ebből következik, hogy nem feltétlen a fajta potenciális termőképessége lesz az, ami a termés mennyiségét meghatározza. Elsősorban az átlag alatti területeken biztos, hogy az alkalmazkodási képesség mértéke lesz egyenes arányban a termés mennyiségével.
 

Martonvásáron továbbra is kiváló vagy speciális minőségű búzafajtákban gondolkodnak

Muszáj különbséget tenni a sikér mennyiség és a sikér minőség között. Nem kell a termelőnek minőségspecialistának lenni, de azért tudnia kell különbséget tenni a minőségtípusok között. Ha a sikér minőségét vesszük, akkor azt kell mondani, hogy a prémium minőségű búzák biztos befutók, velük nem fogunk mellé nyúlni. Ám a sikér mennyiség sokkal jobban függ a környezettől és a műtrágyázástól, mint a sikér minőség. Ehhez kell a termelőnek felkészültnek lenni, hogy mely fajtától mit vár, illetve várhat. 
A fajtasorban elvetett 22 búzafajtából és 3 fajtajelöltből aktuálisan egy tucat bír meghatározó jelentőséggel: Mv Béres, Mv Karéj, Mv Kolo, Mv Kolompos, Mv Lucilla, Mv Magdaléna, Mv Marsall, Mv Nádor, Mv Suba, Mv Tallér, Mv Toborzó, Mv Toldi.

Idén az Mv Karéj és Mv Nádor számít vetőmagpiaci szempontból elérhető újdonságnak.

Prémium búzák: Magyarországon nagyon kevés az igazi prémium minőségű fajta. A csoportban az Mv Suba a legkiegyenlítettebb prémium minőséget adó búza. Az Mv Kolo, Mv Toldi, Mv Suba, Mv Mazurka is jól teljesíti az export követelményeket, az Mv Pántlika inkább a belföldi piac javítóbúzája. Az Mv Suba 90%-os, az Mv Toldi és Mv Kolo 85%-os biztonsággal prémium minőségű.
Az Mv Toldi a legkorábbi érésű minőségbúza. Egy jó 6-7 tonnás gazdasági átlagtermés elérésére képes. Az Mv Toldi és az Mv Kolo a fuzáriumtolerancára a legjobbak között van. Az Mv Menüett magasabb szárú, nagyobb termés elérésére képes az Mv Suba, Mv Kolo és Mv Toldihoz képest, viszont W-érték és extenzográfos energiában nem annyira jó értékeket ad. Az Mv Karizma túlteljesíti a javító minőséget, extrém jó minőségű, de a sikérje a 34%-ot nem haladja meg. Farinográfos minősége A1 és kitűnő alveográfos, valamint extenzográfos eredményei vannak. Az Mv Karizma minősége kenyérnek túl jó, ezért kivételesen jó minőséget igénylő sütőipari célokra használható. Az Mv Suba és Mv Kolo a legelterjedtebb a martonvásári búzafajták közül. Az Mv Pántlika a malmi búzákkal is versenyképes fajta, mivel a malmi kontrollokhoz viszonyítva nagyobb termőképességgel rendelkezik. Kiváló ellenállóságú sárgarozsdára.
A jó malmi minőségű búzák csoportjának fajtái jól példázzák, hogy a termőképesség és a sikérminőség között nincs, a termőképesség és a sikér mennyiség között viszont van negatív összefüggés. Ezért nem érdemes B2, illetve C1 minőségű búzát nemesíteni és vetni, mivel hasonló termőképességűt, de jobb minőségűt is elő lehet állítani.
Az Mv Toborzó legnagyobb előnye koraiságában rejlik. E fajta koraiságához igazodva történő termesztése kiváló 55-60 grammos ezermagtömegű, A1 minőségű javító búzát eredményez. A középkései árpákkal együtt érik. A búza aratás széthúzására (előrehozására) kiválóan alkalmas. Az Mv Tallér az Mv Marsall konkurense. Mindkettő közepes minőségű (B1 sütőipari minőség, 30% körüli sikér). A gyakorlatban átlagos vagy gyengébb feltételek között az Mv Tallér, intenzívebb körülmények között az Mv Marsall eredményesebb. Az Mv Tallérról idén kiderült, hogy sárgarozsda ellenállósága gyenge, az Mv Marsallé jobb és a betegség is később jelenik meg rajta, így van idő felkészülni a védekezésre. Az Mv Kikelet termőképesség, minőség tekintetében kiváló. Fakultatív búza. Őszi és kora tavaszi vetésben az egyik legjobb termőképességű martonvásári búza, ezért a fajtakínálat egyik fontos fajtája. Az Mv Karéj nagyon nagy termőképesség és igen jó minőség (A1-A2), átlagos sikér (30% körül) jellemzi. Az Mv Karéj minőségtípusa az Mv 4, Mv 16, illetve a Fatima 2 régi búzafajtákhoz hasonlítható. Az Mv Lucilla genetikailag alacsony sikértartalom (30-32%), viszont kiváló sikér minőség (A1-A2) jellemzi, és termőképességben szinte mindig az egyik legjobb (NÉbiH, GOSZ és saját kísérletek). A német és kanadai éghajlati viszonyok között is sikeresen termesztik, jól adaptálódik a különböző feltételekhez. Az Mv Nádor az idei év elérhető újdonsága. Átlagosan 60 cm magasságú, szálkás kalászú féltörpe búza. Sok sikér, stabil B1-es minőség és igen nagy termőképesség jellemzi (8,2-9,3 t/ha volt 2013-ban üzemi körülmények között). Aszályos évben is 10%-kal verte a NÉbiH kontrollt országosan.
A nagy sikértartalmú malmi búzafajták esetében kisebb műtrágya felhasználás mellett lehet megfelelő sikértartalmat elérni B1, esetenként A2 minőséggel.
Tartja magát Mv Béres, melyet az Mv Csárdásnál jobb minőség (A2) és termőképesség, valamint betegség ellenállóság jellemez, kivéve a sárgarozsda ellenállóságot, amiről idén lett tapasztalat. További terjedése várható az Mv Kolompos fajtának, mely a legjobb termőképességű ebben a minőségi csoportban, s egyúttal a legkésőbbi fajta is. Sok sikér, illetve fehérje-tartalom, valamint A2-es minőség jellemzi. Teljesen egészséges sárgarozsdával szemben. Jól bírta a különböző környezeti tényezőket.
 

Három év alatt három martonvásári tritikálé

Ez évtől már három új, saját nemesítésű fajtája van tritikáléból a martonvásáriaknak: az Mv Sámán, Mv Medál, valamint az Mv Talizmán. A sárgarozsda idén a köztermesztésben lévő tritikálé fajták legtöbbjét sem kímélte, viszont az Mv Talizmán kifejezetten jól ellenállt e fertőzésnek. A martonvásári nemesítési programban tömegével van jó rezisztenciával bíró jelölt, viszont ezekre még éveket kell várni. Idén vetőmag az Mv Sámánból lesz elérhető.
 

Az első martonvásári tönkölybúza fajta

A tönkölybúza irány nagyon megnőtt a kereslet. Martonvásár első saját fajtája az Mv Martongold (2013), mely ún. ?tiszta tönköly? és 9%-kal termett többet a kontrollokhoz képest, 36-38% sikér, B1-es minőség jellemzi. Felszaporítása folyamatban van.
A 9 növényfaj 44 fajtáját felsorakoztató fajtabemutatót őszi zab, őszi árpa, rozs és az alakor, valamint tönke ?ősbúzák? zárták.
Kalmár Nárcisz

Kapcsolódó cikkek