Útra kelt boraink | Agrárágazat

Útra kelt boraink

Dátum:
2015. március 06.

Kiemelkedően jó termés, küzdelmes év, gasztro-turisztikai kilátások

A 2014-es borexportot jórészt megalapozó 2013-as évben a termelők Magyarországon mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek, ami a hektáronkénti 6,9 tonnás termésátlaggal kiemelkedően jó termésnek bizonyult. Ebből a szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter, seprős bor készült, melynek kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor volt. Ezzel szemben 2012-ben a 2013 évi termésnél lényegesen kevesebb szőlő termett.
 
A mindössze 258 ezer tonna leszüretelt, 2012. évi szőlőből alig 1,8 millió hektoliter bort készült. A 2013-as és 2014-es borexport alakulása tehát ezen a bázison értékelendő. Megjegyzendő, hogy a magyar borexport hosszú évekre visszatekintve sem igen haladta meg évi szinten a 6-700 ezer hektolitert, míg az import valamivel több, mint 500 ezer hektoliterre rúgott. Exportnagyságrendünk azonban nem volt mindig ilyen visszafogott, hiszen még a 90-es évek közepén is elérte az 1 millió hektolitert, egyes esetekben pedig még az 1,3 millió hektolitert is meghaladta. A zsugorodó szőlőfelület és az EU terméskorlátozó intézkedései azonban, legalábbis nálunk elérték a céljukat.
Pozitív hír viszont, hogy a hazai borfogyasztás fellendülőben van. Mind a kiskereskedelmi forgalomban, mind a gasztronómia számos területén tetten érhető a növekedés. A gasztronómiai és a kiskereskedelmi palackos borértékesítésben 2014 második felétől nagyaranyú növekedés indult meg. A változást jól mutatja, hogy míg a múlt év első felében 4 százalékkal bővült a forgalom, addig az év második felében már 21 %-kal nőttek, az előző év azonos időszakához képest a pincészetek eladásai.
A borok iránti kereslet bővülése az exportfolyamatokban is tetten érhető, erről tanúskodnak a 2013- és 2014-es borexportról szóló külkereskedelmi statisztikai adatok.
 

Külkereskedelmi vetület

A 2014-es év gazdasági folyamatainak statisztikai feldolgozása még várat magára. Így van ez az agrárgazdaság főbb területein is, kiváltképp a szőlőtermesztés és a bortermelés területein is. Jóllehet, a 2014-es borexport alakulásához, technológiai okoknál fogva, az adott év éghajlati, szőlőtermesztési körülményeinek vajmi kevés köze van, azt azonban szükséges megjegyezni, hogy küzdelmes évet zárt a szakma. A magas relatív páratartalommal párosuló, csapadékos nyár és a megkésett vénasszonyok nyara feladta a leckét a szőlészeteknek, borgazdaságoknak. Az idő előtti kényszerszüretek és az ezzel járó alacsony cukorfok a minőség romlását vetítik előre. A gombabetegségek, kiváltképp a lisztharmat és a peronoszpóra nagy pusztítást végzett a borszőlőkben. A következmények azonban nem most, a 2014-es exportfolyamatok alakulásában érzékelhetők majd, hanem 2015-ben, illetve az azt követő években. 
 
Maradva a külpiaci folyamatoknál említésre érdemes, hogy a 2013-as I-III. negyedévi, 52,8 millió eurós (454,3 ezer hektoliteres) borexportra a 2014-es, azonos időszaki kivitel (57 millió euró) mintegy 7,8%-ot rátett. Mennyiségben pedig 12%-os növekményt értünk el. Az árbevételnél gyorsabban bővülő exportmennyiség megközelítette az 510 ezer hektolitert, így a literenként elért export átlagár 1,12 eurót mutatott, ami az előző évi 1,16 euró/literhez képest némi visszaesést takar.
Az import átlagár viszont ennek még a felét is alig teszi ki (0,59 euró/liter) és ha a behozott mennyiséget nézzük, akkor érthető a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT-nek), a hazai borpiaci verseny tisztaságát célzó intézkedése, mely szerint az Európai Gazdasági Térség országaiból, továbbfeldolgozásra behozott bormennyiség után 3,73 Ft/liter hegyközségi hozzájárulást kell fizetni minden importbor felhasználónak. 
Fő borpiacunknak 2014-ben is az Európai Unió bizonyult, hiszen az exportált mennyiség túlnyomó hányada most is az EU belpiacán talált fizetőképes keresletre.
Az exportpiaci koncentrálódás folyamata, mint a vonatkozó grafikonon is látható a borpiac esetében 2014-ben is folytatódott. Borkivitelünk Európai Uniós piaci meghatározottsága tovább erősödött.
A piaci prioritásaink tekintetében fontos alapvetés, hogy exportra került boraink az EU minden tagállamába eljutottak. Kiemelkedő nagyságrendet azonban csak néhány prominens piac jelentett. A régi tagállamok (EU-15) közül a vizsgált időszakban elsősorban a német, a brit, az osztrák és az olasz piac jeleskedett a magyar borok befogadása terén. A 2004-ben, valamint az azt követően csatlakozott országok közül pedig elsősorban a szlovák, a cseh, és a lengyel piac emelhető ki ebből a szempontból. 
Nem lebecsülendő növekedési rátát produkált, mintegy 8%-kal bővült a legjelentősebb borvásárlónknak számító német piac ahonnan, EU szinten a borexportból származó árbevételünk mintegy negyede származott. Az Egyesült Királyságbeli borexportunk 45, a Cseh Köztársaság-beli eladások pedig mintegy 17%-kal növekedtek.
Jóllehet az EU piaci túlsúlya magától értetődő a borexport palettán, figyelemre méltó, sőt egyes esetekben kifejezetten meglepő néhány távol-keleti, illetve tengeren túli piac prosperálása.
 
Az EU-n kívüli piacok közül kiemelkedőnek mondható a kínai, az orosz-, a kanadai és az USA beli borexportunk és fejlődésnek indult a hong-kongi, a koreai és a japán borpiacunk is. Míg a kínai és orosz piaci exportunk némiképp csökkent 2014-ben, addig az amerikai piacokon, jelesül az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Japánban és Hong-Kongban számottevően növelni tudtuk borexportunkat. 

Borexportunk alakulása,

2014. I-III. negyed év

 

2013. I-III. n. év

ezer Euró

2013. I-III. n. év

hektoliter (hl)

2014. I-III. n. év

ezer Euró

2014. I-III. n. év

hektoliter (hl)

Összesen:

52.843,6

454.297,4

56.958,8

509.676

Ebből: EU

43.764

415.230

48.193

474.760

Ebből: Németország

10.860

111.380

11.724

115.940

Szlovákia

6.219

70.160

6.427

74.790

Cseh Közt.

5.773

63.110

6.755

84.490

U.K.

5.047

35.470

7.345

48.240

Lengyelország

2.467

16.940

2.471

17.000

Ausztria

2.211

20.780

1.529

14.640

Kína

1.846

6.300

1.512

5.210

Oroszország

1.736

12.430

1.273

9.290

Kanada

1.425

4.980

1.564

4.700

USA

1.202

3.050

1.342

3.210

Olaszország

1.001

13.030

1.367

21.790

Svájc

968

6.500

735

5.660

Japán

395

1.040

423

1.070

Hong-Kong

286

520

552

1.360

Írország

251

1.610

409

1.636

A borexportunkat fémjelző statisztikai adatok az exportszerkezetről nem árulkodnak, holott az exportösszetétel piacról piacra változó. Borexportunk belső összetevőit nézve, az egységárak tekintetében nem mindegy ugyanis, hogy pezsgő, palackos vagy hordós bor képezi az exportált mennyiség zömét. Nem is beszélve a boroknál kardinális jelentőséggel bíró minőségi paraméterekről, az eredetvédelmi jellemzőkkel bíró termékekről, hogy a márkanevekről és az évjáratok fontosságáról ne is beszéljünk. 
 

Októberi változások

Az exportdinamika legfrissebb bizonyítéka, hogy az októberi növekmény értékben 27, mennyiségben pedig mintegy 36%-ot tett ki a két év azonos hónapját véve alapul. Októberben ugyanis a bázist képező 6,7 millió euróról 8,6 millió euróra nőtt a borexportból származó árbevétel. A mennyiségi növekményt pedig az 51,2 ezer hektoliterről 69,6 ezer hektoliterre növekvő export jellemezte. Az értékesítési átlagár, az árbevételnél dinamikusabban növekvő exportmennyiség következtében csökkent, 1,18 euró/literről 1,13 euró/literre redukálódott. 
 
Jóllehet a statisztikai nyilvántartás ilyen mélységeket nem vállalhat fel, de a kiszerelésre, a bortípusokra vannak alapinformációk.  Így a 2014. évi 1-10. havi statisztikai adatok szerinti részletezést használva tájékozódhatunk a borexportunk jelenlegi állapotáról és az egyes kiszerelés-csoportok fejlődési dinamikájáról.

Borexport alakulása 2013- és 2014. 1-10 hónapjában

 

2013. 1-10, hó

ezer Euró

2013. 1-10 hó

hektoliter (hl)

2014.1-10 hó Ezer Euró

2014. 1-10 hó

hektoliter (hl)

Összesen:

59.588

505.484

65.525

579.241

Ebből:

 

 

 

 

Pezsgő

6103,4

47.230,0

6060,4

40.503,2

Palackos bor

25.631,7

142.203,3

28.098,8

164.765

Hordós bor

20.411,1

251.447,1

20.129,0

265.191,4

Más kiszerelés

6745,0

51.187,0

8566,0

69.565,0

Míg a 2014-es exportmennyiség legjelentősebb tételét, mintegy 46%-át a hordós borok képezték, addig értékben ez a csoport az export árbevételnek csak a 31%-át adta. Ezzel szemben a mennyiség tekintetében második helyre szorult, 28%-nyi exportmennyiséget adó palackos borok eladásából az exportárbevétel 43%-a származott. A pezsgő esetében talán még szembetűnőbb a mennyiség és érték ütközése, hiszen az alig 0,7%-nyi exportmennyiséghez közel 10%-nyi exportárbevételi arány társul.
A 2014-es borexport tehát szépen alakul. Kivitelünk a január-szeptember közötti időszakban, mint ahogy erről már szó esett, értékben 7,8%-kal, mennyiségben pedig 12,2%-kal bővült. Az exportérték megközelítette az 57 millió eurót, ami az időarányos agrárexport mintegy 1%-a. A viszonylag meglepően alacsony export-részarány azonban ne szegje a kedvét egyetlen borásznak sem, ugyanis a bor a diplomácia eszköztárába tartozik. Hírét viszi a magyar termelési kultúrának, tiszteletet parancsol és kedvet gerjeszt a hazai borkultúra tüzetesebb megismerésére. Ki ne hallott volna a történelmi borvidékeinket át- meg átszövő bortúrákról, messze földön híres, borainkat is kóstolni hivatott gasztronómiai kalandtúráinkról. Ebből a megfontolásból komoly jelentősége van már ma is, sőt egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a jövőben az ún. ?Láthatatlan Export?, azaz a külföldiek hazai borfogyasztásával is számoló gasztrokultúra. Ha csak a fellendülő-félben lévő, szezontól függetlenül is egyre élénkebbé váló turizmusra, és az ettől minőségben eltérő kongresszusi turizmusra gondolunk, beszédes adatokra találhatunk a statisztikában. A hazánkba évente látogató mintegy 33-34 millió külföldi hozzávetőlegesen 340-350 milliárd forintot költ a szálláson túl kultúrára, gyógyulásra, élelemre, gasztronómiára, melybe beleértendő a borainkkal való ismerkedés is. Beszédes adat, mely szerint az egy napra érkező külföldiek fogyasztási szerkezetében az élelemre és italra fordított kiadás egyes években elérte a 30%-ot. Ehhez hozzátehetjük, hogy a hazai turistaforgalomban részt vevők száma is eléri ma már a 10 millió főt.
A felelősség és hitelesség e tekintetben eléggé ki nem hangsúlyozható követelmény, hiszen az a turista, aki pinceszinten belekóstol egy-egy borvidékünk kiváló borkülönlegességeibe, az otthon is keresni fogja a magyar borokat. Éppen ezért nem lényegtelen kérdés a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó piaci tisztulási folyamat felkarolása. Példának okáért fontos bizalomerősítő, a tiszta piaci helyzet kialakítását segítő, valamint a teljes termékpálya nyomon követhetőségét garantáló intézkedés, a földrajzi jelzés nélküli borok területére is elrendelt biztonsági jegy alkalmazásának, kiterjesztő hatályú bevezetése.
 
Összeállította: Szabó Jenő
_

Kapcsolódó cikkek