8 év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt a kertészet kibocsátása

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az agrárágazat – és ezen beül a kertészet is – sikeres maradhasson, mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Zsendülés - V. Kertészeti Konferencián.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, 8 év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt, olvasható az MTI hírében. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot, ismertette a szegedi tanácskozáson az államtitkár.

A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron folyt: a legjelentősebb a csemegekukorica (30 ezer hektár) és a zöldborsó (20 ezer hektár) termőterülete. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése, valamint a hatékonyság javítása. A hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése pedig elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.

A gyümölcstermesztésben meghatározó az étkezési alma és a megy aránya. Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő.

A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében az uborkát és a fejes káposztát kivéve nem követte a termésmennyiség csökkenése. A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe.

A dísznövénytermesztés éves értéke 50-60 milliárd forint. A gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása.

Tartalom közti banner a cikk végére
no