Adjuk vissza a vidék tartását, gerincét!

Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 2018. november 17-án rendezte meg immár 12. alkalommal az Állatorvostudományi Egyetemen a Praxismenedzsment Konferenciát, amelyen Nagy István agrárminiszter inspiráló megnyitó beszédet tartott a közel 700 összegyűlt kollégának.

A 230 éves állatorvosképzés nemcsak olyan szakembereket biztosított a történelem folyamán, akik lehetővé tették az élelmiszer-ellátás biztosítását, hanem olyan értelmiségieket is, akik a polgári értékrend képviseletével biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak. Az állatorvos feladata vidéken a gazdálkodó ember hitét erősíteni, szolgálni. A parasztemberek vezetőként tekintenek az állatorvosra, ez nemcsak hatalom, hanem nagy lehetőség is, amire napjainkban is nagyon nagy szükség van.

Érdemes 10 tyúkot vagy két disznót tartani a saját szükségletünkre!

Az elmúlt évtizedek alatt az állattartás átalakult, kiürültek az ólak, egyre kevesebben, főleg a megmaradt néhány idős ember műveli a kertet. Ezzel a vidéki élet fő vonzereje: az önellátás adta létbiztonság és olcsó megélhetés szűnt meg.

- Szándékunk olyan akció, program indítása, ami visszafordítja ezt a folyamatot. Ebben az állatorvosok együttműködésére is számítunk, mert az ő munkájuk nélkül nem létezik gazdaságos állattartás. Nyissuk rá az emberek szemét arra, hogy érdemes tartani 10 tyúkot vagy két disznót a saját szükségletünkre! Adjuk vissza a vidék tartását, gerincét! Cél, hogy a fiatalok számára ismét vonzóvá tegyük a vidéket, megtöltsük ezt a díszletet élettel – ehhez arra is szükség van, hogy rendezzük a vidéki állatorvoshiányt. Az állatorvosi munka hatékonyságát mutatja, hogy sikerült megóvni a sertésállományt az afrikai sertéspestistől, kizárólag vaddisznókban fordultak elő esetek. A másik új kihívás az antibiotikum-mentes állattartás. Ehhez minőségi tudás kell, amelynek lényege, hogy nemcsak a tankönyvek tartalma van a fejünkben, hanem kilépve a saját körünkből folyamatosan képezzük magunkat. Ami a most tanuló utódokat illeti: a tanítvány tiszteli mesterét, de ne felejtsük el, hogy a most felnövekvő generációból lesznek a jövő mesterei - mondta Dr. Nagy István, agrárminiszter, aki után Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, és megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”.

- A mai fiatalok másképpen szocializálódtak, az érdeklődési körük egészen más, mint a miénk. Haszonállatokkal nem volt kapcsolatuk. Amikor diplomázás után találkozunk velük, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy semmit sem tudnak, mindent nekünk kell megtanítanunk. Ez azonban nem igaz – sokkal többet tudnak, mint mi, ugyanakkor fel kell karolnunk őket, segíteni abban, amit mi tudunk, átadjuk nekik. Egy felmérés szerint az Állatorvostudományi Egyetem Magyarország legjobb egyeteme: hatszoros a túljelentkezés, 455 pont a felvételi ponthatár, 20 ponttal több, mint az orvosi egyetemek átlaga. Budapest és a kisállatpraxisok felszívták a kollégákat, vidéken már nemcsak a haszonállatok, hanem a kisállatok ellátása is problémás. Az egyik évben megkérdeztük a hallgatókat, hogy milyen területen szeretnének majd elhelyezkedni. Tizenkét százalékuk akart haszonállatokkal foglalkozni. Ezt követően vezettük be a hetesi rendszert: a hallgatók az első hat szemeszterben egy-egy hetet a haszonállatok között töltenek gondozóként. Először a lovak, majd juhok, és így tovább. Aki saját maga viszi oda a lónak a napi 2x20 liter vizet, az nem fogja azt mondani, hogy egy ló napi 6 litert iszik… A másik eredménye ennek a rendszernek, hogy a mostani negyedéveseknek már a bő negyede szeretne haszonállatokkal foglalkozni. Az Európában első agráregyetemként, 1818-ban alapított Mosonmagyaróvári Egyetem zászlóján szerepel a felirat: „A gazda verejtéke gyarapítja a vagyont”. Arról szó sincsen, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, ezt felejtsük el!
- fogalmazott Dr. Sótonyi Péter.

A magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő

A megnyitó beszédek sorát Dr. Móré Attila, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnöke zárta. - Többször megkérdezték tőlem, miért rendezzük meg minden évben ezt a kongresszust. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy ha kapunk valamit, abból kötelességünk visszaadni. Visszakapni is jó érzés, ezért is tartozom köszönettel az egyetemnek a címzetes egyetemi docensi címért, amelyre nagyon büszke vagyok, mert az itt végzett oktatási tevékenységem elismeréseként kaptam. A másik okot dr. Lancz Endre főállatorvos fogalmazta meg: aki nem tiszteli az elődeit, azt az utódai sem fogják tisztelni. Ne veszítsük el a hitünket, a magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő. Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek, és köszönöm, hogy segítettetek megteremteni ennek a rendezvénynek a hátterét. Nektek köszönheti az Alpha-Vetnél 500 család a megélhetését. Itt köszönöm meg annak az 50 embernek a több hónapi munkáját, akik megszervezték ezt a konferenciát.

A másik tanulság a London Vet Show-ról, hogy Angliában a praxisokat nem állatorvosok vezetik, hanem gazdasági szakemberek. A menedzsment egy külön szakma, amit az állatorvosok nem tanultak. Ne féljünk alkalmazni egy szakembert, minden tekintetben meg fog térülni! Részemről ebben úgy tudok segíteni, hogy a cég legjobb szakembereiből összeállítottunk egy vállalkozásfejlesztési csapatot. A „hét mesterlövész” kérésre elmegy hozzátok, felméri a rendelőt, a környezetet, a gazdasági folyamatokat, és komplex tanácsadást nyújt a környezet, üzlet és a nyereség javítása érdekében.

Alpha Díjak

A megnyitó beszédek után következett az Alpha Díjak átadása, melynek célja az állatorvosi szakma megbecsülése, az állatorvosi hivatás elismerése. Idén az eddigi három kategória mellett megalapítottuk a Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment Díjat, mely tisztelgés mind Dr. Gál Sándor élete és munkássága, mind a kimagasló szakmai munka és példaértékű elhivatottság előtt.

Év Pályakezdő Állatorvosa Díj 2018
Dr. Somogyi Zoltán

Az Év Állatorvosa Díj
2018
Dr. Faragó Zsolt Károly

Életmű Díj
2018
Dr. Tóth József

A nap sztárelőadóinak sorát Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus zárta. Nagyszerű előadásának címe: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. A lelki megküzdés útjai. - Mi a legnagyobb gátló tényező az ember életében? A vereségtől való félelem…

Összefoglalta: Kalmár Nárcisz

Tartalom közti banner a cikk végére
no