Aggodalmak a szép számok mögött

Bár a magyar búzakereskedelem mérlege pozitív, és a belföldi igényeket kielégíti a hazai termesztés, az ágazat szerkezetének mélye már számos olyan feszültséget hordoz, amelyek előbb-utóbb a versenyképesség és a jelenleg még meglévő pozíciók romlását okozhatják. Mutatjuk a részleteket.

Csökkenések és növekedések

Az, hogy a búza vetésterülete folyamatosan csökken, nem új és nem is feltétlenül rossz hír – ha például ezzel szemben a termésátlag nő. Ez olvasható ki abból az adatból, hogy bár a búza-vetésterület az 1,2 millió hektáros csúcsról 1 millió ha alá csökkent, a termés az elmúlt 6 évben mindig megközelítette az 5 millió tonnát, és idén is 4,8 millió körül alakul. Közben nő a búzakivitel: e téren az utóbbi 3 évben Magyarország rekordokat dönt 200 ezer tonna körüli vagy azt meghaladó nagyságrenddel – e területen azonban mind nagyobb mennyiségekkel és mind jobb minőséggel jönnek fel a keleti konkurensek.

Az már szomorúbb, hogy az egykor világhírű magyar minőségi búzát az ország nem tudja hatékonyan piacra vinni – részben ennek következtében az egykori 70-80%-os arányról mára 50-50%-ra állt be a malmi és takarmánybúza termésaránya. E folyamatos erősíti, hogy a kereslet is az ipari/takarmány célú felhasználásban nő: akár az állattartók, akár például a visontai keményítőüzem igényére gondolunk, amelyek révén az ipari felhasználás évente 0,25 millió, majd 0,5 millió tonnára nőhet.

Az ország malmai

Csökkenés mutatkozik a búzafelöntésben is. Idén is az utóbbi 25 év egyik legalacsonyabb mennyiségét produkáljuk – míg a 90-es évek derekán a búzafelöntés nagyságrendje csaknem elérte az 1,8 millió tonnát, addig tavaly már az 1,2 milliót sem értük el. A hazai malomipar helyzetét erősíti, hogy relatíve új technológiával és jó hazai alapanyaggal dolgozik, pozitív a kereskedelmi mérlege, ugyanakkor a gyártói többletkapacitás, a szereplők közt vívott negatív árverseny, a tőkehiány és a csekély nyereségtermelő-képesség egyrészt növelik a kitettség a pékségek-gyártók felé, másrészt forrásokat, energiát vonnak el. Az ágazat szakértői szerint az erősödést szolgálná az áfacsökkentés és a piactisztítás, versenyképesség-növelő beruházások, illetve egy központi export-segélyprogram.


 

Ezt aratta-aratja idén a hazai agrárium

Magyarországon őszi árpából 206 ezer hektáron 1 m tonna árpa termett (5 tonnás átlag); őszi búzából 950 ezer ha-on 4,8 millió tonnát takarítottak be (5,1 tonnás átlag); rozsot 30 ezer ha-on 3,4 tonnás átlaggal 102 ezer tonnát arattak; tritikálé 86 ezer ha-on termett összesen 325 ezer tonnát 3,8 tonnás átlaggal; repcéből 225 ezer hektáron csaknem 3 tonnás átlaggal összesen  majdnem 990 ezer tonnát takarítottak be. Az előzetes becslések alapján kukoricát idén 900 ezer hektárról aratnak várhatóan 747 ezer tonnányit 8,3 tonnás átlaggal; a napraforgó 604 ezer hektáron 3 tonnás átlag mellett 1,8 millió tonnát termett. Cukorrépából 15 ezer hektáron 1 millió, szójából 60 ezer hektáron 2,8 tonnás átlaggal termett 170 ezer tonna.

 

 

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no