Agrárinformatika – Precíziós gazdálkodás az állattartó telepeken

A precíziós gazdálkodást a mezőgazdasági, szorosabb értelemben az állattartó telepek működését támogatva több szinten is érdemes bevezetni. Kevésbé ismert a precíziós jelző vonatkozásában a hatékony gazdálkodás egyik háttéreleme a telephely hatékony üzemeltetése.

Az OkosFarm olyan mezőgazdasági, illetve állattartó telephely jelzője, amely magas szintű adatkommunikációra képes az egyes épületek, telephelyek és technológiák között. Az iparban, gyártó és feldolgozó üzemekben már évtizedek óta használnak olyan távközlési, adatgyűjtő, vezérlő és informatikai megoldásokat, amik segítségével egy automatizált üzemet viszonylag alacsony létszámú személyzet működtet.

Az állattartó telepek az utóbbi években egyre alacsonyabb gondozói létszámmal működnek, viszont a folyamataik nagymértékben automatizálhatóak, hiszen számtalan takarmányozási, állatjóléti és egyéb termelési vagy tartástechnológiai berendezés kerülhet telepítésre. Ezek használatának mértéke és kialakítása ágazat függő, az azonban közös bennük, hogy átfogó és átgondoltan megvalósított infokommunikációs hálózat, valamint ennek perifériái lehetővé teszik, hogy a telephelyek kontrollját a lehető legmagasabb szintre emeljék a gazdálkodók.

Ma informatikai eszköz még többnyire csak a telepvezetői irodában kap helyet, de mennyivel hatékonyabb, ha a dolgozók az állat mellől WiFi-n keresztül kommunikálnának a telepirányítási rendszerrel, vagy éppen helyben felvezetik a napi elhullást, elléseket, a gyógyszer adagolást. Ez a megoldás egy nagy létszámú telep esetében időt és energiát spórol, miközben a hibázás lehetősége jelentősen csökken. Ha sikerült megfelelő minőségben és méretben kiépíteni az infokommunikációs hálózatot, az általános adatforgalom mellett számtalan kontroll és biztonságtechnikai megoldás is üzemeltethetünk a segítségével. Külön rendszer kiépítése nélkül csatlakoztathatunk IP kamerákat, hogy a területet megvédjük a behatolóktól és ellenőrizzük a dolgozók munkavégzését, a technológia működését. Beléptető és munkaidő nyilvántartó megoldásokkal, valamint behatolás jelző rendszerekkel tovább erősíthető az ellenőrzés szintje.

Ugyanez a hálózat képes mindemellett kiszolgálni azokat az épületfelügyeleti és gépészeti szenzorokat, amik a hőmérséklet, páratartalom, áramfogyasztás, folyadékszint, gázérzékelés vagy más speciális paraméter alapján szolgáltatnak információt. Ezek az adatok szólhatnak egy-egy épület környezeti állapotáról, de akár zárt technológiák és gépészetek speciális paraméterei is mérhetőek. Az így végzett mérések vezérelhetnek riasztásokat, de adatot is gyűjtenek, hogy később az adatok elemzésével feltárt összefüggéseket felhasználva segítsék a gazdálkodót a tervezésben és a jövőbeni döntések meghozatalában.

A mezőgazdasághoz kapcsolódó technológiák egyre nagyobb mértékben kerültek felszerelésre adatkommunikációs kimenetekkel. Egyre több adatot gyűjtünk és naplózunk, de ez még tovább bővíthető a telephelyek passzív környezeti adataival, és az energetikai, valamint az állatjóléti paraméterek megfigyelésével. Az informatika már jelen van az agráriumban, a kihasználtsága és strukturált felépítése viszont még alacsony szintű. A következő években a versenyképesség kulcstényezője lesz, hogy ki milyen mértékben gyűjt adatot, és milyen szinten képes azokat elemezni, összefüggéseket találni és annak megfelelően beavatkozni. Ahogy az ipari gyártástechnológiákat ezek a szempontok már nagymértékben hatékonyabbá tették, úgy fogják optimalizálni a működést a mezőgazdasági és állattartó vállalkozások esetében is.

Kövesdi József
Okosfarm