Az agrárlogisztika ma már megkerülhetetlen tényező | Agrárágazat

Az agrárlogisztika ma már megkerülhetetlen tényező

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Az agrárlogisztika fontos kapocsnak számít a különböző gazdasági ágazatok között. Hiszen a mezőgazdaságon túl fontos ki- és bemeneti pontokkal rendelkezik az élelmiszeriparral, a közlekedéssel-áruszállítással, a kül- és belkereskedelemmel, a hírközléssel stb.

 

Mérhető fejlődés

A rendszerváltás előtt kevésbé volt értelmezhető az agrárlogisztika fogalma. Egészen pontosan a meg- termelt mezőgazdasági termék A pontból B pontba történő eljuttatását, illetve annak tárolását, raktározását foglalta magába. Ám a kifejezés kevésbé volt azonosított. Napjainkra az agrárlogisztika egy nagyon komplex, de jól definiálható fogalommá vált. Ugyanis a klasszikusnak számító alapokon túl (a termék útjának megszervezése és biztosítása) magában foglalja még a marketing, kontroling és minőségbiztosítási elemeket éppúgy, mint az informatikát és a vállalatirányítást.

A hazai mezőgazdasági logisztika raktározást illető része tehát kielégítő, a gabonafélék és az olajosmagvak tárolására korszerű létesítmények sora áll rendelkezésre. Hasonló beruházási hullám ment végbe a hazai mezőgazdaság gerincét adó gabonatermesztéshez kapcsolódó szárító és tisztítóüzemeket illetően is, csak valamivel később. Az említett beruházások nagy előrelépést jelentettek az agrárlogisztikában, ám az érintett programok mára lefutottak, folytatásra nem nagyon van esély. Igaz, nem is lenne szükséges, hiszen a raktárkapacitás bőven elegendő, a szárító-, előkezelő berendezések pedig jelenleg meglehetősen modernek. Hasonlóan jó állapotban vannak Magyarországon a különböző szállítmányozó cégek tehergépjármű-parkjai is. Itt sem a járművek korával, sem pedig a kapacitás nagyságával nincs igazán probléma. Az amortizálódott tehergépkocsikat adott esetben le kell cserélni, de különösebb beruházási hullám nem várható ezen a téren sem. A közúti fuvarozás az elmúlt közel két évtizedben nagyot lépett előre mind technikai feltételeit tekintve, mind pedig az árversenyben. A mezőgazdasági vállalkozók döntő többsége szerint erre a területre nem lehet sok panasz. Az árak is meglehetősen egy szinten mozognak, a komolyan vehető szereplőknél legalábbis sem túlzott drágaság, sem gyanúsan olcsó ajánlatok nem képzelhetőek el.

 

Sokszereplős rendszer

Talán sokan nem is gondolják, hogy agrárlogisztika milyen sokszereplős rendszert takar. Ugyanis értelmetlen lenne hatékony agrárlogisztikáról beszélni a szereplők – termelők, kereskedők (felvásárlók), feldolgozók, vevők (végfelhasználók), logisztikai és informatikai szolgáltatók, pénzügyi finanszírozók (pénzintézetek, magántőke és az állam, valamint az EU) – jól koordinált együttműködése nélkül. Az agrárlogisztika fontos kapocsnak számít a különböző gazdasági ágazatok között. Hiszen a mezőgazdaságon túl fontos ki- és bemeneti pontokkal rendelkezik az élelmiszeriparral, a közlekedéssel-áruszállítással, a kül- és belkereskedelemmel, a hírközléssel többek között.

 

Miért fontos az agrárlogisztika?

Akárcsak más gazdasági igazatokban (pl. az iparban), a mezőgazdasági termelésben is nyilvánvalóvá vált napjainkra, hogy a tevékenység eredményessége nagyban a piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodástól függ. Ma már a termékek előállítása és a kapcsolódó szolgáltatások költséghatékony biztosítása komplexebb lett, mint 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy a termék előállításához és piacra viteléhez kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése sokkal eszközigényesebb lett. Amihez természetesen nagyobb finanszírozási igény társul. Ma már számos mezőgazdasági termék piacra vitelét is részletes elemzések és modellezések előzi meg. Az agrárlogisztikának abban is fontos szerepe van, hogy az adott folyamaton belül résztevékenységet végző üzleti partnerek együttműködése szorosabb és hatékonyabb legyen. Így érhető el ugyanis a folyamat felgyorsítása, amelynek a végeredménye a versenytársaiknál jobb termék előállítása.

 

Az agrárlogisztika tevékenységeinek területei

Az agrárszektorban a két fő szegmens – az árutermelési tevékenység és a felvevőpiacok – összehangolására van szükség. Amennyiben ez megfelelő hatásfokkal történik, úgy elérhető, hogy a termelőknél, a közvetlen vásárlóknál és a feldolgozóknál egyaránt hatékonyságnövekedés legyen azonosítható. A magyar agrártermelés szempontjából két kiemelten fontos folyamat létezik. Az egyik a gazdasági folyamatok integrált együttműködése. A másik pedig a technológiai rendszerváltás, ami lehetőséget biztosít a hagyományos tömegtermelésről a piaci igényeknek megfelelő mértékű termék előállításra való „átállásra”. A külföldi trendet követve nagy valószínűséggel hazánkban is felerősödik az a folyamat, amelyben a „klasszikus” beszállítók szerepét az agrárszektorban (és a kereskedelemben) az integrációs struktúrák veszik át. Ez a hálózati szemléletben kialakításra kerülő irányítási rendszer a logisztika és az informatikai struktúrák szélesebb körű elterjedésének köszönhetően jelent meg az agrárszektorban is. Ez gyakorlatilag egy olyan rendszer, amelybe az egyes termelők tevékenységei és a birtokukban lévő erőforrások is integrálhatóak.

 

Ma már nincs jelentős fáziskésés

Néhány évtizeddel ezelőtt még azt lehetett megfigyelni, hogy a kor legújabb technikai vívmányai csak jelentős késéssel jelentek meg az agráriumban. Ma már ez elvileg nincs így. Hiszen a legmodernebb szállító és rakodóeszközök, valamint az informatika

„birodalmához” tartozó eszközök (különböző kialakítású számítógépek, szoftverek, mobilapplikációk, drónok stb.) már jelen vannak a mezőgazdaságban. Az „elvileg elérhetőek” megjegyzés annak szól, hogy a mezőgazdaság – a támogatások ellenére – ma még mindig forráshiányos ágazat… Az innovatív technológiák széleskörű alkalmazása és elterjedése nagyban függ attól, hogyan sikerül megosztani a tapasztalatokat a gazdálkodók szélesebb körével, valamint hogyan lehet a bevezetéshez, alkalmazáshoz forrást biztosítani. A jövő sikeres gazdálkodói azok lesznek, akik le tudják fordítani az innovációs eredményeket a gyakorlat nyelvére.

 

A piaci szereplők kooperatív együttműködésének szükségessége

Az agrártermékek logisztikai rendszerét úgy definiálhatjuk, mint a termelési és értékesítési lánc szereplőinek kooperatív együttműködését, amelyben a termelők megtartják ugyan a szuverenitásukat, de erőforrásaikat egy közösen meghatározott cél érdekében, mint kvalitatív, mind pedig kvantitatív szempontból összehangolják és az általuk létrehozott produktumokat koncentráltan viszik a piacra. Mivel egy könnyen alkalmazkodó, rugalmas rendszerről van szó, ezért az erőforrások összehangolása és az együttműködés foka mindig a piaci körülmények figyelembe vételével valósul meg. A fenti célok csak úgy valósulhatnak meg, ha a szereplők (termelők, felvásárlók, feldolgozók, finanszírozók stb.) összehangoltan, hálózatként működnek. A komplex hozzáadott érték előállításában érdekelt és résztvevő üzleti partnerek – a termelőktől, az értékesítőkig, a szállítmányozóktól a finanszírozókig (természetesen beleértve a technológiai transzferért felelős résztvevőket is) – a nagyobb eredményesség és a versenyképesség érdekében (előre mutató módon) csak összehangolt logisztikai rendszerben működhetnek.

 

További fejlesztésre váró területek

Tekintettel arra, hogy hazánk tengerparttal nem rendelkező ország, így a logisztikának még nagyobb szerepe van a mezőgazdasági termékek piacra jutásának és elérhetővé tételének „támogatásában”. A tároló- és logisztikai kapacitások – jórész a különböző pályázati források eredményes lehívásának köszönhetően – kiépítésre kerültek, de ezek közötti kapcsolat hatékonysága még fejlesztésre szorul. Ebből fakadóan még nehézségbe ütközik a hazai mezőgazdasági termékek külföldi piacok számára történő elérhetővé tétele. Ami egyértelműen hátrányt okoz a versenyképességünk tekintetében. Megoldást jelent, ha tovább sikerül növelni és finomítani az egyes logisztikai kapacitások közötti kapcsolatot. Ennek egyik sarkalatos pontja lehet pl. a külterületi úthálózat fejlesztése is.

Végül, de nem utolsó sorban a hazai úthálózat fejlesztését, illetve annak szükségességét is érdemes megemlíteni. Hiszen a világtól elzárt dűlőutak ellátása szilárd burkolattal jelentősen segíthetné a terményszállítás első fázisát, mert ma – a nyugati uniós tagokkal ellentétben – a földek mellett jobbára sárdagasztás folyik.

Czékus Mihály

Kapcsolódó cikkek