Apró rovar, óriási tét | Agrárágazat

Apró rovar, óriási tét

Ha nincs méh, nincs mezőgazdaság – még ha túlzó egyszerűsítés is ez, a méhészeti ágazat helyzete, jövője döntő jelentőségű a magyar és az európai agrárium szempontjából. Ezért is kíséri nagy figyelem az Európa Parlament mézhelyzetről szóló jelentését, amit február végén tárgyalnak.

 

Ami a %-jelek mögött van

Az élelmiszer-termelés 76, a zöldség- és gyümölcságazat 85%-át alapvetően meghatározza a méhek jelenléte, száma, egészsége, vagyis nélkülük lényegében nincs (egészséges, fenntartható) élelmiszertermelés. Ugyanakkor a méhészet gazdasági kérdés is: az EU-ba „kívülről” érkező méz 20%-a hamis, ami súlyos károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek, nem is szólva a fogyasztói érdek sérüléséről – többek között ezt is tartalmazza az a jelentés, amelyről február végén tárgyal az Európa Parlament.

 

Hazánknak is komoly

Hazánk az EU harmadik legnagyobb méztermelő országa, bő 20 ezer méhészt érint a kérdés, és bár a szféra az elmúlt években EU-s és hazai forrásokból 10 milliárdos támogatást kapott, a kiemelt figyelem továbbra is indokolt. Az európai méztermelés egyébként durván 260 ezer tonna, míg a magyar ennek bő 10%-át teszi ki, sőt: 20 ezer tonna az éves magyar mézexport. Ismert, hogy a világ számos országában már mesterséges beporzással pótolják a kipusztult méhpopulációkat. Ennek megelőzése és a mézhamisítással szembeni fellépés is része az EU-parlament méhészeti helyzetről szóló jelentésének.

Kohout Zoltán

Kapcsolódó cikkek