Ásványgyapot-anyagok alkalmazása a homlokzati hőszigetelésekben

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Az épületek homlokzatainak külsőoldali hőszigetelése rengeteg hasznos fűtési energiát (az összes veszteség kb. 35%-át) spórol meg számunkra a téli hónapokban, és óvja a felmelegedésétől a belső tereket, helységeket a nyári forróságban, így a hűtési költségeinket is csökkenthetjük. Kiegyensúlyozott belső hőmérsékletet és belső páratartalmat biztosítanak az épületnek, ezáltal egészségesebb és komfortosabb környezetet teremtenek a benne élők, dolgozók számára.

A hőszigetelés jelentősen hozzájárul egy épület hőveszteségének csökkentéséhez, egy az idő előrehaladtával többszörösen megtérülő, a környezetvédelmet is elősegítő befektetés.

A szigetelőanyag lehet ásványi alapú (kőzetgyapot) vagy műanyag hab (polisztirol). A két rendszer hőszigetelési képessége közel azonos, a kőzetgyapot rendszereknek 3 nagy előnye van:

  • A1-es azaz nem éghető tűzvédelmi besorolásúak;
  • csökkentik a külvilág felől érkező zajhatást;
  • páraáteresztőek, így a teljes falszerkezet megőrzi természetes légáteresztő képességét.

A hatályba lépett új követelmények hatására – a külső falak hőátbocsátási tényezője, az „U” érték a múltbéli 0,45 W/m2.K értékről 0,24 W/m2.K-re változott – a szigetelés vastagsága jelentősen megnőtt a kívánt teljesítmény elérése céljából. Jelen pillanatban az új követelményértékek körülbelül 15 cm vastagságú homlokzati hőszigetelő anyaggal teljesíthetőek szinte bármilyen falszerkezeten.

Kivitelezési tanácsok

A falfelületet javasoljuk kívül-belül vakolatréteggel ellátni, azaz ne a nyers falszerkezetre ragasszuk a szigetelést. Így megelőzzük a könnyű falazóelemek alkalmazása esetén fellépő filtrációt, páravándorlást, páralecsapódást.

 

A hőszigetelő táblákat általában perem-pont–módszerrel rögzítjük úgy, hogy felületük legalább 40%-ára kerüljön ragasztó. Ez a megfelelő tapadás eléréséhez szükséges.

Lamellás (a tábla felületére merőleges szálú) termékeket teljes felületen kell ragasztani.

Ásványgyapot szigetelés esetén 4-6 darab/m2 rögzítőelemmel kell számolni. Ezek számát a tervező határozza meg, az épület magasságától, a szélterheléstől és a felület helyzetétől (pl. mezőközép vagy peremterület) függően.

Az ásványgyapotok szálas szerkezetük miatt nem gátolják a falon átjutó pára vándorlását, a páralecsapódás, illetve átnedvesedés megakadályozására hidrofób tulajdonságúak.

Az épületek hőszigetelése mellett fontos szempont a környezeti zaj csökkentése is. Ennek hatékony módja a szálas szigetelőanyagok alkalmazása az épületekben. Egyes mérések szerint a habosított műanyag táblákkal készülő homlokzati hőszigetelések rontják a falszerkezet léghangszigetelő képességét, míg az ásványgyapot anyagok esetében ez nem változik, vagy javul.

 

A dübelek kiválasztása többnyire elhanyagolt szempont a tervezési folyamatban, pedig az olcsóbb, hőhidas típusok nagy szélszívásnak kitett vagy magas épületeken nagy számuk (több mint 10 db/m2) akár 25-30%-kal is ronthatják a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét. A felület foltosodása megelőzhető a homogén szigetelőanyagokban alkalmazható, úgynevezett süllyesztett dübelek használatával. Emiatt ügyelni kell a jobb minőségű, hőhídmentes dübelek betervezésére és beépítésére.

A legújabb termékcsaládok, amik a homlokzati rendszer kivitelezési költségeit is nagyban csökkentik, az úgynevezett bevonatos táblák. Ezek a bevonatoknak köszönhetően a kivitelezők számára nyújtanak további előnyöket, hiszen kevesebb ragasztóanyag felhasználása mellett gyorsabb munkavégzést tesznek lehetővé.

Kanyuk László

Kapcsolódó cikkek