Az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban

„Az agrárdigitalizáció egy lehetséges jövőbeni fegyver a kezünkben, de a fegyverbe a »lőszert«, vagyis az adatot az agronómia biztosítja. A digitalizáció csak az agronómia által lehet hatásos, anélkül csak kódolatlan »áramütések« sorozata.” Az Agrofil SZMI Kft. ilyen gondolatok jegyében rendezte meg 2019. február 7-én az AgroFIELD Akadémia Konferenciát Kecskeméten.

A konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságirányítók, döntéshozók voltak, hanem olyan szakemberek, akik készek a legújabb technológiákat megismerni, és olyan megoldásokat keresnek, melyek a gyakorlatban megvalósíthatók és mérhető haszon érhető el velük.

A szoftver mellé agronómia is kell


Robert L. Nielsen, Purdue Egyetem, USA

Az Egyesült Államok Purdue Egyeteméről érkező Robert L. Nielsen a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákat, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérleteket mutatta be. A precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is. Értéke és értelme a térbeli adatok elérhetőségén és minőségén alapul, valamint a térképezésen, GIS-szoftveren és nem utolsósorban az agronómiai tudáson, ami segít az okok azonosításában.

Őseink ismerték, nekünk újra kell tanulnunk

Örök téma a talajok elsavanyodása és a talajsavanyúság kialakulásának alapvető oka. Wágner József a Carmeuse Hungária Kft. képviseletében ezt a talajtermékenységet csökkentő talajhibát mutatta be. A közel 5,5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást. A probléma megoldását pedig a talajmeszezés jelenti.

Minimalizálnunk kell a fel nem használt nitrogén mennyiségét


Dr. James J. Camberato, Purdue Egyetem, USA

Dr. James J. Camberato a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája, kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián megpróbált alapinformációkat adni a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára. Véleménye szerint a nitrogén-utánpótlás szabályozása az egyik legbonyolultabb terület, mivel nagyon sokféle reakcióba képes lépni a talajban, illetve nagyon sok módon lehet veszíteni belőle.

Amerikából jöttem, mesterségem címere no till

Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben, úgy, hogy eközben nem a termésátlag növelésén kell a hangsúlynak lenni, hanem a hatékonyságon és gazdaságosságon.

A drónok körül még csak tapogatózunk


Tyler J. Nigon, Minesotai Egyetem, USA

Manapság már mindenkinek lehet drónja – de mit hoz a jövő? Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, illetve számos esettanulmányt is láthattunk. Végül szó esett a drónokkal kapcsolatos jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről, a korlátozó tényezőkről, illetve olyan új módszerekről, melyekkel betekintést nyerhetünk a termesztett kultúrába.

Amikor 83%-kal is csökken a földigiliszták száma…


Prof. Dr. Abdul M. Mouazen, Genti Egyetem, Belgium

A talajtömörödöttség kritikus tényező, hatással van a talajállapotra, a kultúrnövény növekedésére, így a termésre is. Abdul M. Mouazen a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.

A kulcsfontosságú heterogenitásról

Az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos kísérleteiről és a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről Katona András, az AgroFIELD programvezetője beszélt. Az AgroFIELD programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amelyet precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést, és dönthetünk, hogy változó vagy állandó mélységgel végezzük-e a talajmunkákat, ezzel időt és hatékonyságot növelve, a költségeinket pedig csökkentve.

Ez nem egy technikai sport


Lajos Mihály ügyvezető igazgató, Agrofil-SZMI Kft.

Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója a hibridek termőzónákon átívelő tőszám- és nitrogénreakcióival kapcsolatos, egyedülálló megfigyeléseit is megosztotta a résztvevőkkel. Ahogy a konferencia zárásaként fogalmazott: „Az összefüggéseket látnunk, értenünk kell, a digitalizáció sehova sem fog vezetni, ha az agronómiai tudást nem tesszük mellé.”

Tartalom közti banner a cikk végére
no