Az aranyszínű sárgaság fitoplazmával (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis, FD) kapcsolatos jogszabályok, tudnivalók a szezon kezdetekor

Remélhetőleg minden szőlőtermesztő ismeri és tud az aranyszínű sárgaság fitoplazmáról, de remélhetőleg kevesen találkoztak vele élőben. Jelenleg a Xylella fastidiosa baktériumos betegség mellett a szőlő legfontosabb károsítói közé tartozik. Hazánkban 2013-ben találták meg Zala megyében, azóta a Dunántúl szinte összes megyéjében fellelhető szőlőben és erdei iszalagban egyaránt.

A szőlő sárgaság betegségeket fitoplazmák okozzák, amelyek sejtfal nélküli baktériumok és a fertőzött növények háncsszöveteiben élnek, telelésük pedig a növények gyökereiben történik. Csak élő növényi sejtekben vagy a rovarvektorok, vagyis kabócák, illetve levélbolhák testében életképesek. A Flavescence dorée (szőlő aranyszínű sárgaság) betegséget régi nevén a Grapevine Flavescence dorée, a legújabb nevezéktan szerint a Candidatus Phytoplasma vitis okozza. A betegség szerepel az Európai Unió tagállamainak közös listáján és a 7/2001. FVM rendeletben (2.számú melléklet A rész II. szakasz d) 6. pont).

A kórokozó megtalálható a Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) karantén listáján (A2-es lista) is. Az A2-es lista azt jelenti, hogy bár az Európai Unió egyes területein előfordul, de behurcolása és terjesztése tilos. A szőlő sárgaság betegséget okozó másik fitoplazma a Stolbur phytoplasma, amelynek magyar neve a feketevesszejűség. Ez a fitoplazma nem zárlati károsító, mivel terjedése lassabb és a vektorai sem kifejezetten csak a szőlőhöz kötődnek.

A fitoplazmát terjesztő rovar

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma legfőbb vektora, a Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca) kabócafaj, amelyet hazánkban 2006-ban sikerült először felfedezni. Az amerikai szőlőkabóca őshazája É-Amerikában, az USA-ban és Kanadában van. Hazákban a 2017-es vizsgálati adatok alapján a Scaphoideus titanus kabócafaj minden megyében előfordul. Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojásalakban telelő faj. A nőstények a tojásaikat a kétéves cser foszló kérge alá helyezik. Öt lárvastádiuma van. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. A fiatal lárvák (L1-es és L2-es lárvastádium) a szőlőtőke alsó, földhöz közeli levelek fonákán, míg az L3- L4 és L5-ös lárvák, valamint az imágók a szőlőtőke középső részén, mellmagasságban, szintén a szőlő leveleinek fonákán tartózkodnak. Az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények –, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik.


Amerikai szőlőkabóca imágó

A S. titanus Európában kizárólag szőlőkön táplálkozó faj, elsősorban a termesztett szőlőn (Vitis vinifera) él. Közvetlen kártétele mellett jóval jelentősebb kárt okoz a bevezetőben említett zárlati károsítónak nyilvánított szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine Flavescence dorée, FD, Candidatus Phytoplasma vitis) terjesztésével. A fertőzött növényállományban a fiatal lárvák táplálkozásuk során veszik fel a fitoplazma-kórokozót. A felvételi idő általában 7-13 nap, esetenként csak 4 nap. Ezt egy hosszabb lappangási időszak követi (30-42 nap), ami alatt a rovar fertőzőképessé válik. Így a betegség átvitelének ideje az első egyedek kelése után egy hónappal kezdődhet és a kifejlett egyedek őszi pusztulásáig tart. A kifejlett egyedek a tojásrakás során nem képesek az utódokba átvinni a kórokozót.


Amerikai bivalykabóca tünete szőlőn

A fitoplazma okozta tünetek

A tünetek késői rügyfakadás formájában már kora tavasszal megjelenhetnek, azonban a jellegzetes levéltünetek csak a nyár vége felé alakulnak ki (hónapfüggő, mikor van manapság a nyár vége, de a szeptember folyamán szinte már mindig láthatóak a tünetek), vagyis a levelek a fonák felé sodródnak, kanalasodnak, és jellegzetes háromszög alakú levélforma alakul ki. A beteg növények vesszői elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmarad, részlegesen vagy egyáltalán nem érnek be, emiatt még az enyhébb teleken is jelentős károkat szenvedhet a szőlő. Késői fertőzés következtében a fürtök szabálytalanok lesznek, a bogyók összezsugorodnak, cukortartalmuk szignifikánsan csökken, savasságuk pedig több lesz.


Fitoplazma tünete fehér szőlő fajtán

A zárlati fitoplazmára vonatkozó jogszabályok

Minden ország rendelkezik növény-egészségügyi jogszabállyal, amely biztosítja, hogy a számára veszélyt jelentő növénykárosító szervezetek ne tudjanak a területére bejutni és megtelepedni. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása szükségessé tette a jogszabályok módosítását. Az eljárás során harmonizálták az EU 2000/29/EK tanácsi irányelvét, mely a növényeket vagy a növényi termékeket károsító szervezetek a Közösségbe történő behurcolásának és terjedésének megakadályozásáról szól. Ennek mintájára született meg a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I.17.) FVM rendelet. E miniszteri rendelet 2. számú melléklete rendelkezik arról, hogy melyek azok a zárlati károsítók, amelyek Magyarországra való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos, ha ezek a károsítók egy meghatározott növényen vagy növényi termékeken fordulnak elő.

Ilyen zárlati károsító – szőlő növényen, a termést kivéve – a Grapevine flavescence dorée MLO, vagyis a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (7/2001 FVM rendelet 2. számú melléklet A rész, II. szakasz). Az MLO mikoplazma-szerű szervezetet jelent, amelyet 1994-ben, a Nemzetközi Mikoplazmológiai Szervezet 10. kongresszusán átneveztek, és a fitoplazma nevet kapta, ami egyértelműen jelzi növénykórokozó mivoltukat. Ez a név a rendeletben azonban sajnos még a mai napig nem került átnevezésre.

Minden szőlőtermesztő köteles bejelenteni az illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának, ha ennek a fitoplazmának a gyanúját észleli, mivel ez az alapja a későbbi kártalanításnak. Kártalanítás, csak abban az esetben vehető igénybe, ha a termelő maga jelenti be a zárlati károsítót.

Szabad szemmel nem állapítható meg, hogy a szőlő sárgaságot okozó fitoplazmák közül melyikkel állunk szemben. Annak eldöntésére, hogy az adott növényen melyik fitoplazmafaj fordul elő, csak molekuláris diagnosztikai módszerekkel van lehetőség. Gyanú esetén az illetékes növényvédelmi felügyelő szőlőlevelekből és hajtásból mintát vesz, amelyet eljuttat a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriumába további vizsgálatra. Abban az esetben, ha a vizsgálat eredménye pozitív lesz Grapevine Flavescence dorée phytoplasmára, akkor életbe lép a 7/2001 FVM rendelet 7. számú melléklet 1.4.1.2. pontja, amely pontosan részletezi a Grapevine flavescence dorée phytoplasma fertőzés felszámolására és visszaszorítására.

A Grapevine Flavescence dorée-val fertőzött növény és az azokat termelő területet haladéktalanul zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell kijelölni. A körülhatárolt terület két részből áll: 1. fertőzött terület – 1 km sugarú kör mely azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, 2. a pufferzóna – amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 3 km.

Amennyiben a körülhatárolt területen belül a laboratóriumi vizsgálat eredménye egy újabb pozitív minta, akkor attól az adott fertőzött tőkétől ki kell jelölni egy újabb 1 km-es és arra rá egy 3 km sugarú kört.

A fertőzött területen történő konkrét intézkedések

A fertőzés helyét zárlat alá kell vonni. A zárlat annyit jelent, hogy onnan szőlő növényi anyagot (kivéve a termést), valamint erdei iszalagot kivinni szigorúan tilos. A fertőzött területen, vagyis az 1 km sugarú körben intenzív mintázást és laboratóriumi vizsgálatot kell folytatni, továbbá vizuálisan minden szőlő növényt ellenőrizni kell. Azokat a növényeket, amelyek a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzöttnek bizonyulnak, ki kell vágni gyökerestől és utána meg kell semmisíteni. Azokat a növényeket, amelyek jellegzetes szőlő sárgaság típusú tüneteteket mutatnak, a megyei kormányhivatal növényvédelmi felügyelői élénk, színű festékszóróval megjelölik. A teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények aránya meghaladja a 30%-ot. A területen a szőlőtermesztőknek kötelezően védekezni kell az FD-t terjesztő rovarvektorok ellen, továbbá a permetezési naplót 3 évig meg kell őrizni. A kórokozóval fertőzöttnek minősített területen belül szőlőiskola és törzsültetvény nem létesíthető.


Fitoplazma tünete kék szőlő fajtán

A pufferzónában történő konkrét intézkedések

A területen alapos felderítést kell folytatni, a tünetes növényekből mintát kell venni, tünetes növények hiányában pedig a tünetmentesekből kell mintát venni és laboratóriumi vizsgálatra küldeni. A pufferzónában található szőlőtermesztőknek júniustól a tenyészidőszak végéig rendszeresen ellenőrizniük kell a szőlő növényeket, hogy mutatják-e a szőlő aranyszínű sárgaság tüneteit, észlelés esetén pedig jelenteni kell az illetékes megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának, továbbá meg kell semmisíteniük a növényvédelmi felügyelők által élénk színű festékkel megjelölt szőlő növényeket. A szőlőtermesztőknek ezeken a területeken is kötelezően védekezni kell a fitoplazmát terjesztő rovarvektorok ellen és a permetezési naplót meg kell őrizni 3 évig. Nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.

A 7/2001 FVM rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a zárlat alá helyezett területet, létesítményt a fővárosi és megyei kormányhivatalnak ,,Növényegészségügyi Zárlat’’ feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie. Ezen túlmenően a zárlatot a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. Ez általában az önkormányzat hirdetőtábláját jelenti.

A növényegészségügyi zárlat feloldása

Amennyiben a körülhatárolt területen két, egymást követő tenyészidőben nem jelennek meg az FD jelenlétére utaló tünetek, a növény-egészségügyi zárlat feloldható. A fertőzött területet a megyei igazgatóság átminősíti biztonsági övezetté, az egész körülhatárolt terület biztonsági övezet lesz. Ez a szigorú ellenőrzés és a védekezési kötelezettség fenntartását jelenti. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni az esetleges új fertőzés korai stádiumban történő azonosítása érdekében.

Elhanyagolt, felhagyott szőlőültetvények, zártkertek

Sajnos egyre több az elhanyagolt, felhagyott szőlőterület, különösen a település határban lévő zártkertekben. A fitoplazma elleni védekezésben kiemelt jelentőségűek ezek a területek, mivel fontos fertőzési forrásnak tekinthetőek. Szerencsére egy 2016. 12.14.-i jogszabályi módosítás eredményeképpen a növényvédelmi felügyelőknek már van lehetősége szigorúan fellépni a körülhatárolt területen belüli elhanyagolt, gondozatlan szőlőterületekkel kapcsolatban.

A kórokozó terjedésének megakadályozását célzó intézkedések minden szőlőnövényre kiterjednek, így a házi kertben nevelt sövényre és lugasra is. Ha a növények fertőzött területen találhatók és a kórokozó tüneteit mutatják, valamennyi növényt meg kell semmisíteni. Ha a terület pufferzónába esik, megfigyelés alatt kell őket tartani, nem jelentkeznek-e rajtuk a tünetek. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni és laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a növények fertőzöttségét vagy mentességét. A fertőzöttnek bizonyult növényeket meg kell semmisíteni.

A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlő-termőterületet (pl. sövény, lugas, egyedi növény) úgy kell tekinteni, hogy a termelő nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és az FD-vektorok egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettségét.


Szőlő levélsodródás vírus tünete

Egy szőlőültetvény akkor tekintendő elhanyagoltnak, ha nem biztosított a megfelelő növény-egészségügyi állapot fenntartása, mert: a) nem végeznek benne rendszeres művelést, és b) nem végezték el a legutóbbi téli, illetve kora tavaszi metszést, így a hajtások átnyúlnak a sorközbe és a soron belül, mely nem biztosítja a megfelelő növény-egészségügyi állapot fenntartását, és c) a legalapvetőbb növényvédőszeres kezeléseket sem végezték el, ökológiai vagy biogazdálkodás esetén nem alkalmazták az abban a rendszerben megengedett készítményeket.

A fővárosi és megyei kormányhivatalnak szemle során ellenőriznie kell, hogy a termelő vagy tulajdonos eleget tett-e a szőlő sárgaság miatti zárlatot és a terület körülhatárolását elrendelő határozatban megállapított művelési, gondozási, kötelező védekezési kötelezettségnek. Ha a termelő vagy tulajdonos nem tett eleget ennek a kötelezettségnek, elhanyagolta ültetvényét, akkor mint a környező szőlőterületekre jelentős növény-egészségügyi kockázatot hordozó növényeket a gyökérzettel együtt ki kell vágnia, és meg kell semmisítenie.

A körülhatárolt területen kívül található elhanyagolt ültetvény esetén a hatóságnak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását kell előírnia.

Növényvédelmi bírság

Amennyiben a termelő nem tesz eleget a zárlati határozatban foglalt kötelezettségének, akkor rá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény 60. § (1) a) bekezdés értelmében növényvédelmi bírságot kell kiszabni. A növényvédelmi bírság mértékét a 194/2008. (VII.31.) Kormányrendelet 3. § 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani. A növényvédelmi bírság mértéke a Tv. 60. § (1) bekezdésének a következő tényállások szerint: a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében „A” listán felsorolt károsítók esetén: 500.000-100.000.000 Ft.

A tavalyi évben, a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet módosítása értelmében február elsejével a növényvédelmi felügyelők megkezdték az elhanyagolt szőlőültetvények felderítését, majd a földhasználók beazonosítása után a felszólításukat az ültetvények ápolására a körülhatárolt területeken belül. Amennyiben az ügyfelek jogszabályi kötelezettségüknek nem tesznek eleget, növényvédelmi bírság kiszabása, közérdekű védekezés elrendelése történik.

Zsolnai Balázs

Tartalom közti banner a cikk végére
yes