Az előveteménytől a betárolásig: így gondozd a durumbúzát!

Mint különszámunk több más, a durumbúzával foglalkozó cikkéből is kitűnik, e kalászosféleség termesztése nemcsak szakértelmet, hanem gondos körültekintést is igényel. Miután a durum termőterülete Magyarországon az utóbbi években töretlenül nő, és mivel ezt a gyarapodást a piaci kilátások is indokolják, hasznos az ismeretek terjesztése és rögzítése – ennek kíván alábbi cikkünk elébe menni az MF Agrária Kft. kézikönyve alapján.

Mi kedvez a durum vetésének?

Ami az elővetemény-kultúrákat illeti, amit azonnal ki kell zárni, az a kukorica és a cirok: ezek növelik a hajlamot a fuzáriumfertőzésre, magas DON-toxin-tartalom kialakulására, s ezek végül a termény átvételét akadályozhatják. Érdemes elkerülni továbbá nemcsak azt, hogy más kalászosok, hanem durum után (újra)vessük a növényt, mert a gyomirtási nehézségek, az árvakelés okozta idegen faj (árpa, búza) bekeveredése és kórtani problémák (áttelelő rovarkártevők) károkat okozhatnak. Kedvező viszont a hüvelyesek (borsó, szója), az őszi káposztarepce, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya után vetni a durumbúzát. Rotációban, a pillangós növények vetése a kukorica és a búza között, meggátolja a gombák felszaporodását a száron, kalászon és a levélen.

Szántással vagy anélkül – magágykészítés és vetés

A durumot érintően forgatásos műveléssel, a szármaradványok tökéletes leforgatásával, szárbontó baktériumok őszi kijuttatásával drasztikusan csökkenthető a fuzáriumgombák élettere. A forgatás nélküli talajművelés is sikeres lehet, ha kevés szármaradvány marad vissza, és szárbontó baktériumokat is kap a talaj. Nagyon fontos a jó kultúrállapotú, aprómorzsás, jó tápanyag-szolgáltató képességű és vízgazdálkodású talaj – ebből fakadóan a nehezen művelhető, vízállásos, rossz állapotú, kötött földek kerülendők! Érdemes tehát a durumot a gazdaság legjobb tábláin termeszteni 4-500 mag/négyzetméter sűrűséggel. A vetésre a legjobb időszak a február közepe, március vége, de e hónap utolsó dekádjában csak megfelelő talajnedvesség esetén érdemes belevágni – utána pedig már nem is ajánlott. Őszi vetés (és őszi fajta) esetén általában október 10-e és 30-a között javasolt a vetés, s ekkor a vetésmélység a tavaszi 3 cm-es mélységgel szemben 6-8 cm. Járó-típusú fajta vetése esetén a javasolt időpont október 25-e utánra esik.

Tápanyag-utánpótlás

A minőségi és mennyiségi értelemben jó terméshez a tápanyagok utánpótlását talajvizsgálati eredmények alapján javasolt elvégezni. A helyes műtrágyadózis meghatározásához okvetlenül ismerni kell talajjellemzőket, az előveteményt és a várható szezonális csapadékmennyiséget. Őszi vetéskor érdemes a vetés előtt kijuttatni az alapműtrágyákat, ha pedig ősszel nem történt alaptrágya- (foszfor- és kálium-) kijuttatás, akkor a tavaszi vetés előtt szükséges a tavaszi alaptrágyázás.A kijuttatandó N-műtrágya mennyisége függ a megcélzott termésszinttől és az előveteménytől. A N-utánpótlást a termőföld tápanyag-ellátottságának és a durumbúza fenológiai állapotának megfelelően kell biztosítani. A magas minőség, azaz a minél magasabb fehérjetartalom elérése érdekében fontos, hogy a kalászképződés korai fázisában történjen az utolsó N-adag kijuttatása.

Ebből fakad, hogy a szakemberek osztott N-kijuttatást javasolnak, mert ha az összes N-t a vetéssel egy menetben juttatják ki, akkor a búza gyors és erőteljes vegetatív növekedést produkál, ami megdőléséhez vezethet, és növeli a rovar- és más betegségek kockázatát. Ugyanakkor a túl korán kijuttatott N kimosódhat, amennyiben a tavasz csapadékos, így a késő tavaszi fejlődéshez és a szemek kitelítődéséhez.

A durumbúza betegségei

A durumot elsősorban, baktériumok és vírusok veszélyeztetik.

Lisztharmat: a levelek megbarnulnak, majd elhalnak. A betegség a 3 leveles állapottól fertőzhet az alsóbb levelek felől egészen a kalászig, s kedvez e folyamatnak a magas páratartalom és hőmérséklet. Ha a kórokozó a szárba indulás és virágzás között jelenik meg, negatív hatással a termés mennyiségére és minőségére lesz.

Rozsdagombák: megjelenhetnek a búza levelén, szárán és kalászán.

Levélfoltosság: a világos barna foltok többnyire a levélen jelennek meg, de néha előfordulnak a száron és a kalászon is. Főleg párás és hűvös, kiegyenlített éghajlatú területeken van jelen, és 20%-os terméscsökkenést is okozhat.

Vírusbetegségek: sok esetben a gombabetegségeknél is jelentősebb gondot okoznak; képesek a fertőzött növényi sejtek fejlődésének megváltoztatására, ezáltal jelentős terméscsökkenést okozhatnak.

Búza kalászfuzáriózis: súlyos és veszélyes betegség, mely főként párás, hűvös időszakokban tör elő, és a világ összes búzatermesztési övezetében előfordul. A megfertőzött kalászrész nagyon gyorsan kiszárad, a kalász szinte „világít”, így a betegség könnyen azonosítható. A fontosabb kártevők közt a levéltetvek egyben vírusterjesztők is, jelentős terméscsökkenést okozhatnak. A narancssárga búza-gubacsszúnyog lárvája az érő búzaszemeket rágja, azok aszottságát, zsugorodottságát, repedezettségét és deformáltságát okozza.

A helyes növényvédelem

Gyomirtás

A gyomirtást elsősorban tavasszal, bokrosodás idején, vagy röviddel azt követően célszerű elvégezni, de például a Dunántúlon terjed az őszi gyomirtás, amikor szintén van lehetőség az egy- és kétszikű gyomnövények, elsősorban a nagy széltippan elleni védekezésre. Gombaölőszeres védekezés

Durumbúzafajtáink nagyban ellenállóak a fő gabonabetegségekkel szemben, de érzékenyek a kalászfuzáriózisra. Javasolt legalább három fungicides védekezést végezni: az elsőt a gyomirtással egy menetben, vagy attól külön időpontban a levélzet védelméért. A második védekezést a levélbetegségek ellen, megelőző kezelésként a zászlóslevél kiterülésekor. A harmadik fungicides kezelést a virágzás kezdete és az 50% virágzás között kell elvégezni olyan készítménnyel, amely a levélbetegségek és kalászszeptória mellett magas szintű védelmet nyújt a végtermék minőségére és egészséges kiható kalászfuzáriózis ellen. A harmadik kezelés előbb is megkezdhető – a kalászhányás végétől – még a virágzás előtt, ha a fuzáriumgombával szemben hosszú hatástartamú, tiofanát-metil hatóanyagú készítményeket használunk.

Rovarölőszeres védekezés

Kalászosokban a veresnyakú árpabogár (vetésfehérítő) elleni védekezést a kártevő tömeges betelepedésekor vagy a lárvák kelésének fő időszakában célszerű elvégezni. Levéltetvek ellen a betelepedés, illetve a tömeges szaporodás kezdetén kell védekezni. A növény kelése után, különösen késő tavaszi vetéskor szükséges a levéltetvek pontos megjelenésének figyelése. A cél az, hogy megakadályozzuk a vírusfertőzést a növények legérzékenyebb időszakában (2-3 levél). A gabonapoloskák elleni védekezést akkor célszerű elkezdeni, ha a poloskalétszám meghaladja 2 db/m2 egyedszámot. A leírtakból következik, hogy egy termelési időszak alatt 2-3 rovarölő szeres kezelés is indokolttá válhat. Célszerű a rovarölő szeres kezelést akár megelőző jelleggel a fungicides kezelésekkel egy menetben végezni. Termésbiztonság vonatkozásában mindenképp indokolt a többszöri rovarölős kezelés, hiszen a rovarok által okozott termésveszteség akár 3-10% is lehet.

Regulátorok használata

Az intenzív nitrogéntrágyázás miatt feltétlenül javasolt szárcsökkentő használata!

Védelem a fuzáriózis ellen

A búza-kalászfuzáriózis Európa szerte elterjedt betegsége a durum- és malmi búzáknak. Nagy károkat okoz, mivel csökkenti a termés mennyiségét és minőségét, továbbá mikotoxinokkal szennyezett lesz a mag, ami káros a fogyasztók egészségére. A legnagyobb mértékben elterjedt a deoxynivalenol (DON). A fuzáriumgombák számára kedvező feltételeket biztosítanak az esős időszakot követő meleg, párás napok. A betegség károsító hatása attól függ, hogy a búza mely fejlődési szakaszban történik a fertőzés.

Korábbi fejlő dési szakaszban történő fertőzés esetén a kórokozó terméketlenséget és ennek következményeként alacsonyabb termésmennyiséget okoz. Amennyiben a fertőzés a kalászhányás időszakában történik, akkor a magas mikotoxintartalom aszott szemeket eredményez. Az egészséges végtermék előállításában az agrotechnikának döntő szerepe van! A védekezés csak integrált program keretében valósulhat meg. További fontos tényezők, amelyek a termény DON-tartalmára hatással lehetnek: elővetemény, a visszamaradó szármaradványok menynyisége, a megfelelő vetés technológia, a betegségre kevésbé fogékony fajta termesztése, a megfelelő és a pontos időben kijuttatott gombaölő szer alkalmazása, a betakarítás optimális időpontja.

Tényezők, melyek a kalászfuzáriózisra hatással lehetnek:

vetésváltás: a helyes vetésváltás a megfelelő talajműveléssel együttesen hatékonyan csökkenti a fuzáriumszennyezettség kockázatát (lásd az előveteményről írottakat!);

talajművelés: a növényi maradványok alapos, szakszerű talajba keverésével csökkenthetjük a fuzárium gombával szennyezett növényi részekről való fertőzés kockázatát;

vetés és fajta: a jelenleg piacon lévő malmi- és durumbúzafajták eltérő mértékben, de fogékonyak a fuzáriózist okozó gombafajora. Céltudatos védekezési stratégia alkalmazásával minimalizálhatjuk a kalászfuzáriózis megjelenésének kockázatát, de teljes védettséget nem tudunk biztosítani. A toleráns fajták nemesítése eredményes, és e sikerek hamarosan új, fuzáriumrezisztens fajták megjelenését hozhatják;

vetésidő, vetőmagnorma: a tavaszi vetésű durumbúzában lényegesen alacsonyabb a fuzáriózis megjelenésének kockázata az őszi vetésűekhez képest. Ajánlott a fajtára vonatkozó előírások szigorú betartása az alkalmazott vetőmagnorma tekintetében.

További védekezési lehetőségek

Csávázás: az első lépés az egészséges és eredményes búzatermeléshez, és előfeltétele a gombák elleni védekezésnek, melyek korai megjelenése károsan hat a búza kezdeti növekedésére és fejlődésére. A fuzáriózist okozó gombák magon vagy talajon keresztül terjedhetnek, ezért a magcsávázás az egyik legfontosabb elem, mellyel csökkenthető a már fertőzött magvakon és magvakban lévő gombák mennyisége.

Vegetációs időszakban végzett gombaölőszeres kezelések: a durumbúza-állományok pontosan időzített gombaölő szeres kezelése a következő nagyon fontos elem a fuzáriózis elleni küzdelemben. A növények a virágzás időszakában a legérzékenyebbek a fuzáriumra, ezért a kalászhányás kezdetére időzített permetezéssel tehetjük a legtöbbet a fuzárium elleni harc érdekében.

A durumbúza betakarítása

Ennek időpontja az időjárástól, a talaj tulajdonságaitól és a kiválasztott fajta tenyészidejétől függ. A tavaszi durumbúza betakarítására, az évjárat függvényében, jellemzően egy-két héttel az őszi vetésűek után kerül sor. A durum utolsó fejlődési szakaszát akkor éri el, amikor a szemek elérik végső súlyukat, ezután folyamatosan növekszik a magok száradásának üteme. A javasolt betakarítási nedvesség 13-13,5%, ekkor a termény tárolása szárítás nélkül is megoldható, és minimalizáljuk a magok törését, sérülését.

Nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a már beérett búzában a toxintartalom növekedése szoros összefüggésben van az érés idején kapott csapadékkal: a beérett gabona jelentős veszélynek van kitéve a szántóföldön, a csapadék nemcsak a minőségi mutatókat (üvegesség, hektoliter súly, fehérjetartalom) rontja le, hanem a termény toxintartalmát is megnövelheti, ezért a beérett durumbúzát mielőbb be kell takarítani!

A durumbúza helyes tárolása

Hogy a tárolás során megőrizzük a magas minőséget, a magtárban (horizontális) és a silóban (vertikális) történő tárolásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie. Csak egészséges, jó minőségű, megfelelő nedvességtartalmú terményt tároljunk be; tiszta, egészséges és száraz legyen a tárolási környezet! A padozat sérülésmentes legyen, a termény ne érintkezzen közvetlenül földdel! A falakat teljesen le kell zárni a külső környezettől, kizárva kártevők és csapadék bejutását. A padlónak, falaknak repedésektől és lyukaktól mentesnek kell lenniük. A tárolót ajtókkal és ablakokkal védjük, a szellőztető rendszert hálóval szereljük fel megelőzve rovarok, madarak, illetve azok szennyeződéseinek bejutását! A keveredések elkerülése érdekében zárt szállítási rendszert használjunk, és a silókat hőmérséklet-érzékelőkkel szereljük fel! A betárolt durumbúza tárolási időszak alatti mozgatását a szakemberek nem javasolják.

Összeállította: Kohout Zoltán (Forrás: MF Agrária)

Tartalom közti banner a cikk végére
no