Az őszi búza egyik legjelentősebb betegsége a kalászfuzáriózis, melyet több, a Fusarium nemzetségbe tartozó gombafaj okoz. A kórokozó közvetlen kártételt a csírák pusztulásával, a búza gyökerének, szártövi részének rothadásával, a búzaszemek penészesedésével okoz. Ennél azonban sokkal nagyobb jelentőségű a közvetett kártétele, kedvező körülmények között ugyanis a gomba káros anyagcseretermékeket, mikotoxinokat termel, melyek elfogyasztva emberre, állatra egyaránt negatív hatással lehetnek. A mikotoxinok egy része rákkeltő, hányást, idegkárosodást okoz, más toxinok hormonhatásuk következtében szaporodásbiológiai problémákat okoznak (pl. zearalenon). Fontos azt kiemelni, hogy a búzaszemek fuzáriumfertőzöttsége nem áll egyenes arányban a szemek fuzáriumtoxin-tartalmával. A fuzáriumtoxinoktól mentes takarmány és emberi élelmiszer előállításához elengedhetetlenül szükséges a kórokozó biológiájának, a fertőzés folyamatának, valamint az ellene való védekezésnek az ismerete.
1. kép Kalászfuzáriózis
2. kép Fuzáriummal fertőzött csíranövények
Tünetek
A fertőzött magok gyakran csíraképtelenek, vagy ha ki is kelnek, téglavörös színanyagtermelés kíséretében elpusztulnak a csíranövények (2. kép). A kórokozó a talajból is fertőzheti az egészséges szemekből kelő növényeket, ami szintén a növény pusztulását eredményezi. Ennek azonban nincs nagy jelentősége a felszívódó csávázószerek alkalmazása, valamint az egészséges állományból nyert szemlézett, fémzárolt vetőmagok vetése miatt. A kukoricával ellentétben a Fusarium-fajok búzán ritkán és kisebb jelentőséggel okoznak szár- és gyökérrothadást, -korhadást (3. kép). A leveleken is megjelenhetnek tünetek kivilágosodó foltok formájában, benne a kórokozó micéliuma, konídiumai, ez azonban csak tartósan csapadékos, nagyon párás időjárás esetén fordul elő. A betegség fő tünete a búza kalászain jelenik meg, mely a fertőzést követően 1-2 héttel jelentkezik a kalászpelyvák szalmasárgára színeződésének formájában. A kalász úgy néz ki, mintha koraérne, kisárgul, de nem a teljes kalász, hanem csak egy része (4. kép). A fertőzött pelyvaleveleken párás, meleg időjárás esetén narancsos, rózsaszínes bevonat jelenik meg (sporodóchiumok; 5. kép). A szemek is megfertőződhetnek, melynek következtében a szemek töppednek, az ezerszemtömeg csökken, esetleg rózsaszín bevonat jelenik meg rajtuk, ritkán ivaros alakok is fejlődnek (peritéciumok) (6. kép). Hacsak nem jelenik meg a jellegzetes rózsaszín elszíneződés (7., 8. kép) a tünetek alapján nehéz beazonosítani a kórokozót, mivel a szemek méretének csökkenését más betegségek is okozhatják (pl. rozsdabetegség, helmintosporózis).
3. kép Szártőrothadás
Kórfolyamat – életmód
A búza fuzáriózisát több, a Fusarium nemzetségbe tartozó faj okozhatja. Hazánkban leggyakoribb a Fusarium graminearum és a F. culmorum, melyek közül a F. graminearum jelentősebb, mivel ennek van ivaros (peritéciumos) alakja (Gibberella zeae), illetve ez a melegebb körülményeket (20-25°C-os átlaghőmérséklet) kedveli és elsősorban a kalászokat fertőzi.
4. kép A fuzáriumos fertőzés következtében a kalászok egy része kifehéredik
A F. culmorum számára a 15-20°C az optimális és inkább a búza szártövi részét és a gyökereket támadja meg. Ezen a két fajon kívül még több mint 13 Fusarium faj vehet részt a betegség kialakításában (pl. F. poae, F. equiseti, F. avenaceum, F. verticilloides, F. oxysporum) (9. kép). Átlagos években az őszi búzákon 1-2%-ban van jelen a kórokozó, mint potenciális fertőzési forrás. Mivel félszaprofiton szervezetek, gyengültségi, diszpozíciós paraziták, csak bizonyos, számukra optimális körülmények együttállásakor kell járványos fellépésükre számítanunk. A felszaporodásnak kedvez, ha a kalászolás, virágzás, ill. az aratás időszakában hűvös, csapadékos, párás az időjárás, illetve ha nem megfelelő a betakarított termény kezelése (nem iktatunk be szárítást). Ilyenkor akár 20-60%-os is lehet a fertőzött szemek aránya.
5. kép Sporodóchiumok a kalászon
Hazánkban a járványos években a Fusarium graminearum dominál, mely képes áttelelni a vetőmagban és annak felületén, ivaros alakjával a fertőzött növényi maradványokon, ezeken kívül még a talajban és a talaj felületén is. Az áttelelésben szerepe van a jól ellenálló, hosszú évekig életképes kitartóképleteknek, a klamidospóráknak is. Az őszi búza a virágzáskor a legfogékonyabb a betegségre, azonban a fertőzés szempontjából kritikus időszak valójában a kikalászolás kezdetétől a viaszérésig tart, feltéve, hogy ebben a legalább 5 hetes időtartamban a kórokozónak kedvező körülmények álltak fenn.
6. kép Peritéciumok a kalászon
Hatékony védelem alappillérei – védekezés irányelvei
A búza kalászfuzáriózisa ellen csak komplex módon lehet védekezni. Fontos, hogy a fajtaválasztásnál szempont legyen a Fusarium-fajokkal szembeni ellenálló képesség, mivel az egyes fajták között vannak fogékonyságbeli különbségek, azonban az ellenállás nem teljes, nem ad garantált védelmet. Nagyon fontos tényező a betegség járványos kialakulásánál a nagytömegű fertőzött növényi maradványok (szár-, szalma-, gyökérmaradványok) jelenléte a területen. A kórokozók polifág fajok, nem csak a gabonaféléket, hanem a kukoricát és más fűféléket is fertőzik. Így a gyakori búza-kukorica vetésváltás, az egyre terjedő forgatás nélküli talajművelés jelentős járványtani tényező (10. kép). Fontos tehát a vetésváltás, az alászántás, továbbá a kiegyensúlyozott N-utánpótlás, a mikroelem-hiány megelőzése, a nem túl sűrű állomány kialakítása, a búza egészségi állapotának óvása (pl. kártevők elleni védelem), mert ezekkel mind csökkenthetjük a betegség nagymértékű fellépésének kockázatát.
Az egészséges, fémzárolt vetőmag optimális időszakban történő vetése és a felszívódó csávázószeres kezelés a betegség csírakori fellépése ellen véd. Ha a vetőmagtétel belső fertőzöttsége meghaladja a 20%-ot, azt már nem szabad elvetni.
7. kép Jellegzetesen elszíneződött, fertőzött szemek
A betakarított termény fuzáriumos fertőzöttsége csökkenthető légárammal történő tisztítással, mely kifújja a fertőzött, töppedt szemeket (11. kép). Az időben történő betakarítást (teljes érésben) követő szárítás (13% alatti nedvességtartalom), a tárolási körülmények optimalizálása (higiénia, szükség szerint szellőztetés) megakadályozza, hogy a termény fertőzöttsége tovább növekedjen.
8. kép Rózsaszínes elszíneződés a táptalajon csírázó szemen
Az őszi búza fuzáriumos betegsége elleni hatékony védekezésben kikerülhetetlen a növényvédő szerek alkalmazása. Ennek mindig a fuzárium ellen célzottan és időzítetten kell történnie. Csak akkor védekezhetünk sikeresen, ha pontosan, fenofázishoz időzítetten kezelünk. A betegségre fogékony állapot a kikalászoláskor kezdődik, így csapadékos, párás években már ekkor meg kell kezdeni az állománykezelést. Súlyosan veszélyeztetett években szükség lehet egy (akár két) további védekezés beiktatására teljes virágzásban.
9. kép Jellegzetes sarló alakú fuzárium konídiumok
Száraz, meleg körülmények fennállásakor elég lehet egy egyszeri védekezés a virágzás idején (12. kép), azonban fontos megjegyezni, hogy a kórokozónak nem szükséges csapadék, elegendő 1-1,5 óra nedvesség a konídiumok csírázásához, tehát egy harmatos reggel is elegendő lehet a fertőzés kialakulásához. Nagy hangsúlyt kap a sikeres védekezésben a kalászok megfelelő permetléfedettsége. Ennek elérése érdekében fontos a nagy lémennyiség (300-500 l/ha) a megfelelő szórásképű szórófejek (pl. duplaréses, légbeszívásos, Y-elosztású dupla szórófej), valamint a növényvédő szer tapadását segítő nedvesítőszerek alkalmazása.
10. kép Növényi maradványok a gabonatáblán
11. kép Töppedt szemek
A hatóanyagok általában a szisztemikus triazolok (pl. ciprokonazol, epoxikonazol, metkonazol, protiokonazol, tebukonazol) és a strobilurinok (pl. azoxistrobin, pikoxistrobin, piraklostrobin) közül kerülnek ki, de hatásos a kontakt klórtalonil valamint a fenpropimorf, a prokloráz és a tiafonát-metil hatóanyag is. Ezeket, illetve ezek kombinációját sikeresen alkalmazhatjuk a Fusarium-fertőzés megelőzésére. Figyelnünk kell a szerrotációra a szerrezisztencia kialakulásának megelőzésére. A hatóanyag kiválasztásának is nagy a jelentősége, de nem elégséges a megfelelő időben, módon és célzottan történő védekezés nélkül.
12. kép Virágzó búza
Az őszi búza kalászfuzáriózisa ellen való védekezés akkor lesz tehát sikeres, ha megfelelő a vetésváltás, a vetőmag egészséges, felszívódó csávázószerekkel kezelt, ha ellenálló fajtát választottunk, valamint ha célzottan és időzítetten, a környezeti tényezők figyelembevételével, megfelelő permetezéstechnikával, hatékony növényvédő szerek kombinációjával kezeljük az állományt.
Zsolnai Balázs
