„A barométer esőre áll” | Agrárágazat

„A barométer esőre áll”

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Az időjárás előrejelzés szerepe és jelentősége az agráriumban

 

Amióta mezőgazdaság létezik, a termelés eredményességét befolyásoló tényezők közül az időjárás mindig is a vezető helyen volt. Amíg régen a népi megfigyelések képezték a prognózis alapját, addig napjainkban már a legújabb technológiák állnak a gazdák szolgálatában a pontos előrejelzés tekintetében.

 

Időjárásfüggő tevékenység

Az agrárgazdálkodás igen összetett tevékenység, amely tele van a gazdálkodótól független kihívásokkal is, többet között azokkal, amelyeket a különféle környezeti tényezők támasztanak. Manapság napi szinten, porondon van – nagy hullámokat vetve – a globális klímaváltozás kérdése. Nem szeretnénk mélyebb vitát nyitni a témában, de ettől függetlenül belátható, hogy az időjárás szeszélyei igen nagymértékben és mindenki számára érezhető módon fejtik ki hatásukat.

A növénytermesztés egy speciális, sokoldalú tevékenység, amely az eredményessége érdekében megköveteli a különböző munkafolyamatok optimális időpontban történő elvégzését. Az időjárás alapvetően meghatározza a termesztéstechnológiai folyamatok kezdetét, az elvégzendő munkák időpontját. Az egyes munkafolyamatok elvégezhetősége is függ az időjárási jellemzőktől. A permetezés erős szél esetén nem végezhető, az elsodródás környezeti veszélyt is jelent. A talajmunkák jó minőségű elvégzése csak kedvező talajnedvességi viszonyok között lehetséges. Az előbb említett két példa is azt mutatja, hogy az agráriumban a pontos időjárás előrejelzésnek különösen fontos szerepe van.

 

Mit mondanak a statisztikák?

A mezőgazdasági termelés egyik döntő tényezője az időjárás, amely a termelési folyamatokat alapvetően befolyásolja. Az előbbieket jól szemlélteti a következő néhány statisztikai adat is.

Az AgroStratéga által elvégzett felmérés eredménye arról tanúskodik, hogy az agráriumban tevékenykedő vállalkozások döntéshozóinak közel kétharmada rendszeresen keres időjárás előrejelzéssel kapcsolatos adatokat. Sőt, talán az még beszédesebb adat – szintén az előbbi felmérés alapján –, hogy az információkeresések összesített sorrendjét 88%-os mutatóval az időjárás az „aranyérmes”. A K&H Bank közelmúltban publikált, 500 fős mintán alapuló, a mezőgazdaságra irányuló felmérésének eredménye is az időjárás kiemelt szerepéről tanúskodik az ágazat vonatkozásában.

 

Utak és lehetőségek a döntéshozatalhoz

Napjainkban számos adatbázis és szolgáltatás igyekszik megkönnyíteni a gazdálkodók termeléssel, termelésszervezéssel kapcsolatos döntéseit. Az időjárás, illetve a növényvédelmi előrejelzések vonatkozásában éppen úgy elérhetőek ingyenesen használható adatbázisok, mint ahogyan a fizetős szolgáltatások. Ma már például minden jelentősebb növényvédőszer-gyártó internetes honlapján elérhető növényvédelmi előrejelzés is. Természetesen meg kell említeni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara térítésmentesen igénybe vehető növényvédelmi előrejelzési szolgáltatását is. Valamint meghatározó szerepe van Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény  által előírt, mezőgazdasági káreseményekhez az OMSZ szolgáltatja a mérési adatokat az aszály, a felhőszakadás, a vihar, valamint a tavaszi, téli és őszi fagykáresemények kapcsán. Az Agrometeorológia oldal Kárenyhítés-menüpontja nyilvános, innen tájékozódhatnak a biztosítók és a gazdálkodók is.

Akik csak a saját méréseikben bíznak, azok saját meteorológiai állomást is vásárolhatnak. Ezekből a könnyen telepíthető berendezésekből gazdag kínálat van a hazai piacon is. Használatukkal számos olyan értékes adathoz juthatnak a gazdák, amelyek nagyban segíthetik a napi vagy egy hosszabb időszakra vonatkozó tevékenységüket. A piacon az igényeknek és a pénztárcának megfelelően különböző specifikációval rendelkező berendezések között válogathatunk. Gyártótól függetlenül a következők alaptudásnak számítanak: mérik a csapadékmennyiséget, a talajnedvességet, a szélsebességet, a szélirányt, a légnyomást, a páratartalmat és a hőmérsékletet. Az alaptudáson felül az opcionális lehetőséget kihasználva tovább „finomíthatóak” a berendezések.

 

Így lett szeszélyesebb a hazai klíma

Széles körben ismert tény, hogy hazánk éghajlata változik. Nemcsak maguk a hőmérsékleti értékek, hanem a szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó tendenciák is a változó éghajlat jelei. „A fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) számának csökkenése és a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi. A hűvösebb és a melegebb periódusok az indexek értékeiben is megnyilvánulnak, de a nyolcvanas évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása. A szélsőséges hőmérsékletekben bekövetkezett változásokat jellemző trend értékek arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg szélsőségek csökkenésével jár a teljes múlt századot is felölelő időszakban” (forrás:OMSZ).

A csapadék tekintetében talán nem annyira szembetűnő a változás, mint az előbb említett hőmérséklet vonatkozásában. De itt is megfigyelhető egyfajta trendszerűség. „Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy napjainkhoz közelítünk. A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak, s a száraz időszakok hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t) pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság (egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa) nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik” (forrás: OMSZ).

 

Takarékos és hatékony válaszok

Természetesen a fentieknek jelentős hatásuk van az agráriumra. Ezért nem meglepő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a tavalyi év végén már második alkalommal hirdetett Pannex nemzeti szemináriumot A mezőgazdasági tevékenységek alkalmazkodása az időjárási és éghajlati szélsőségekhez címmel. Az agrárszektor számára mindenképpen előremutató, ha minél több kutatás és tanulmány foglalkozik a témával. Ugyanis idővel az elmélet gyakorlattá válik, és az ágazat profitálhat belőle. A felmérések és kutatások többek között még pontosabbá tehetik a növényvédelmi előrejelzéseket is. Ezek és a hozzájuk kapcsolódó szakmailag megalapozott technológiai javaslatok nagyban segítik a termelők munkáját, javítják a növénytermesztés sikerességét és jövedelmezőségét. A javaslatok figyelembevételével a növényvédelmi munkálatokat a lehető legoptimálisabb időpontban lehet elvégezni, valamint tudatosabban lehet növényvédő szert választani, nő a hatékonyság. Emellett az indokolatlan munkálatok is elkerülhetőek, ami egyrészt költség-megtakarítást eredményez, valamint csökkenti a környezetterhelést. A növényi betegségek kialakulásának egyik fő feltételét, az időjárási körülményeket a különböző meteorológiai szolgáltatók (és/vagy a területen elhelyezett saját állomás) tudja jelezni. A kórokozók és a növényi kultúra aktuális állapotát ugyanakkor csak a jó szakember tudja megítélni. A pontos és hiteles növényvédelmi előrejelzéshez a precíz meteorológiai mérések és betegségmodellek, valamint a jó szakemberek helyszíni megfigyelései egyaránt nélkülözhetetlenek. Összességében elmondható, hogy a növényvédelmi előrejelzés abban az esetben lehet valóban hatékony, ha figyelembe veszi az éghajlati változásokat, és számol a felmelegedés miatt délről érkező, új növényi és állati kártevőkkel.

 

A tegnap meséje a holnap valósága

Néhány hónappal ezelőtt lapunk hasábjain már foglalkoztunk a drónok (a pilóta nélküli „repülőgépek”) témájával az agrárium szemszögéből. Taglaltuk, hogy milyen hasznosak lehetnek ezek a szerkezetek a növényi kultúrák betegséggel fertőzött területeinek a feltárásában, illetve a növényvédőszer célterületre történő kijuttatásában. Ma még talán kicsit futurisztikusan hangzik, de már vannak olyan repülő mini robotok, amelyek sokkal szélesebb körű munkára képesek, mint az említett drónok. Hogy nem a beláthatatlan távoli jövőről van szó, azt jól példázza az a tény, hogy két évvel ezelőtt a Pennsylvania Egyetem kutatói már bemutatták az első prototípusokat.

Természetesen az innovátorok számára most is a természet adta az inspirációt a repülő robotok megtervezéséhez. Jelen esetben a szakembereket munkájuk során a méhek mozgására és sokrétű tevékenységére fókuszáltak. Az elképzelés szerint a repülő robotok méhraj módjára átrepülnének a termőterület (pl. egy gyümölcsös vagy szőlőültetvény) felett, és közben adatokat gyűjtenének a növények állapotáról. Így a gazdák hiteles képet kaphatnának a termőterület pillanatnyi állapotáról. A részletes vizsgálatnak köszönhetően akár fára vagy szőlőtőkére szabottan lehet megoldani a növényvédelmet illetve a tápanyag- és vízutánpótlást.

Czékus Mihály

Kapcsolódó cikkek