Bevezetés a nagy felbontású agronómiába I. | Agrárágazat

Bevezetés a nagy felbontású agronómiába I.

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Termésszintnövelés? Az inputanyagok mennyiségének csökkentése? A jövedelmezőség biztosítása? Lehetne folytatni a sort, de minden esetben egy a cél – a hosszú távú gazdálkodás fenntartása. A precíziós mezőgazdaság eszköztára igen széles, mielőtt azonban belevágunk, magunkban kell tisztázni, mit szeretnénk vele elérni.

 

Rutinból is jó, de mérni még jobb

A precíziós technológia elemei széleskörű lehetőséget biztosítanak arra, hogy optimális szinten tarthassuk gazdálkodásunk eredményességét. Az ,,Így Szoktuk Csinálni” módszer egy átlagosnak mondható évben valószínűleg eredményt fog hozni, de vajon garantálható ez egy átlagostól eltérő szezonban is? Mindenki a saját területének doktora, mindenki tudja, mely tábláit vagy táblarészeit könnyebb művelni, vagy hol várható több termés. Az egész viszont azzal kezdődik, hogy ennek mértékét számszerűleg mérni tudjuk. A precíziós gazdálkodás számos olyan apróságon múlik, amelyek külön-külön valószínűleg szót sem érdemelnének, összeadva viszont akár a szemléletmód eredményességét is jelenthetik. Van azonban néhány alapvető pont, amelyeket figyelembe kell vennünk, mielőtt precíziós gazdálkodásba kezdünk.

 

1. lépés: Mérj meg mindent!

Tudnunk kell, hogy miért gyűjtjük az adatokat. Amit nem mérünk meg, azt nem is tudjuk kezelni, valamint a pontatlan adat ugyanannyit ér, mint ha nem is lenne adatunk. A méréseknek is különböző fokozatairól beszélhetünk: vigyünk magunkkal egy mérőszalagot, hogy megbizonyosodjunk az egyes munkaműveletek tényleges szélességéről, vagy a hozamtérképezővel mérjük a terméseredményeket, de a talaj elektromos vezetőképességének mérése is ide tartozik. A rendelkezésre álló szenzoros és egyéb adatok fejlett hátteret biztosítanak az állapotok felméréséhez, azonban az agronómia feladata az, hogy az összefüggéseket megkeresve a legjobb döntést hozzuk meg egy adott beavatkozásra. A mérések célja tehát a lehető legtöbb adatot biztosítani, amelyeket különböző algoritmusokba építve azok a döntéshozatal alapja i lesznek.

1. kép A precíziós technológia három szekciójának (gépvezérlés, célzott agronómia, adatkezelés) egymásra épülése

 

2. lépés: Szekciókra bontás

A precíziós technológia igen átfogó lehetőségeket biztosít, ezért érdemes azt három szekcióra bontani. I. Munka- és erőgépek vezérlése (GPS-vezérlés); II. Célzott/okszerű agronómia (differenciált kijuttatás); III. Adatkezelés (rögzítés és elemzés)

A három szekció szorosan egymásra épül, kihasználják egymás eredményeit. Gyakorlati megfontolásból a precíziós szemlélet középpontjába az okszerűséget, tehát a 2. helyen felsorolt agronómiát kell helyeznünk. A kiindulási pont mindig a növény, hiszen ennek termése a jövedelmünk alapja. A 4M (angolban 4R) szemlélet, vagyis hogy a megfelelő terméket (legyen szó vetőmagról, termésnövelő anyagról vagy növényvédő szerről), a megfelelő dózisban, a megfelelő időben és a megfelelő helyen alkalmazzuk, a növény igényét helyezi a középpontba.

1. ábra A precíziós szemléletre való átállás 5 lépése

 

 

2. ábra A hagyományos műveléssel szemben a CTF (Controlled Traffic Farming) alkalmazásával a taposás a területünk 7-15%-ára korlátozódik

 

3. lépés: Digitális és valós gazdálkodás

A digitalizáció a gazdálkodás minden terén jelen van. A Gazdálkodási Naplót elektronikusan vezetjük, de a hozamtérképeket is számítógépen dolgozzuk fel. A könnyebb adatkezelést segíti, ha ugyanazzal a névvel szerepel minden területünk az összes rendszerünkben. A digitális világban egy szóköz, egy ékezet vagy egy nagybetű a legtöbb esetben új fájlok létrejöttéhez vezet, vagyis ugyanannak a területnek a részadatait két külön forrásban fogjuk megtalálni (tehát a gép számára az „őszi búza” és az „őszibúza” nem ugyanaz a növény, az „A-13” és az „A13” nem ugyanaz a tábla). Ennek hátránya igazán egy új eszköz beszerzésekor jelentkezhet. Hiába kompatibilis a legtöbb rendszer egymással, el fogunk veszni az adatok tengerében.

 

4. lépés: Sorvezetés és automata kormányzás

Csúcsidőszakban jelentős idő megy el azzal, hogy új A-B egyenest kell felvenni, mert a korábbi elveszett vagy nem volt rendesen eltárolva. Célszerű táblánként rendszerszerűen elnevezni, így nem kell minden alkalommal új egyenes felvételével tölteni az időnket, vagy a számos korábbi egyenes között percekig keresgetni a megfelelőt. A talajtömörödés egyre jelentősebb probléma, amely az ún. CTF (Controlled Traffic Farming) alkalmazásával csökkenthető. Ennek lényege, hogy munkagépeink mindig ugyanazon a nyomvonalon közlekednek, legyen szó talajmunkáról, betakarításról, növényvédelemről, vagy műtrágya-kijuttatásról.

Ehhez olyan GPS-vezérlésre van szükség, amely minden munkaműveletnél ugyanarra a nyomvonalra visz bennünket vissza. Feltétele még az egyazon nyomtáv és munkaszélesség beállítása a gazdaságon belül, vagyis a munkagépek szélessége azonos, illetve ugyanazon szám többszöröse (3 méter széles vetőgép, 9 méter széles henger, 27 méter széles permetező stb.). A CTF alkalmazásával jelentősen csökken a taposásból eredő tömörödés.

 

5. lépés: Precíziós agronómia

A gépek board computerei (fedélzeti számítógépei) csak a megfelelő beállítással működnek megfelelően, amelyhez a pontos agronómiai tudás nélkülözhetetlen. A precíziós technológia legnehezebb pontja annak eldöntése, hogy kevesebb vagy több vetőmagot, műtrágyát vagy növényvédő szert kell-e kijuttatnunk. A számítógép ezt a döntést nem fogja helyettünk meghozni, az automatizáltság csak onnantól kezdődik, ha beprogramoztuk az értékeket a programba. Jelenleg a piacon elérhető megoldások és a fejlesztések is a gépek oldalára, azaz az adatgyűjtésre (data), valamint a cselekvésre (deployment) fókuszálnak, míg a döntéshozatal (decision) háttérbe szorul. Agronómusként erre kell koncentrálnunk, hiszen a precíziós gazdálkodás az agronómia nagy felbontású változata. Érdemes megfordítani a gondolkodásunkat, és ahelyett, hogy a meglévő technológiát próbáljuk meg beépíteni a döntéshozatali procedúrákba, inkább a növény számára előnyös folyamatokhoz keressük meg az ideális gépészeti és térinformatikai megoldásokat.

 

Elvitelre

A fentiek mutatják, felelőtlenség lenne csak egy-egy elemre már azt mondani, hogy precíziós gazdálkodás. A rendszert egészében kell kezelni, melynek az agronómia, a biológiai alapok, a termesztéstechnológiai kérdések ugyanolyan fontos elemei – a lényeg minden esetben az okszerűségben rejlik. Ne feledjük, hogy technológia csak a megvalósítást teszi lehetővé, a gazdasági hajtóerő minden esetben a növény és az abból nyerhető haszon.

Makra Máté – Diriczi Zsombor

FieldPASS Kft.

Kapcsolódó cikkek