Bi®ológiai talajművelés

Borítókép

Termésnövelők, biostimulánsok és bioeffektív megoldások

Az egészséges termőtalaj olyan különleges rendszer (ökoszisztéma), ami önműködő módon, a saját rendje, törvényei, a saját életereje által, természetesen képes a növényeket ellátni. Ezzel szemben az intenzív, a termésre, a hozamra figyelő gazdálkodás során a növénytáplálást, az elvárt termékenységet, de a növényvédelmet is külsőleg, műtrágyákkal, egyéb kémiai növényvédő szerekkel, mesterséges, művi úton lehet elérni. A lehetséges negatív ökológiai következmények miatt terjednek az élő mikroorganizmusokat vagy azok anyagait, enzimeit, kivonatait is tartalmazó termésnövelők, bio- vagy baktérium-trágyák, illetve biostimuláns termékek. Az életigenlő biológiai alapú talajművelés során az ember szerepe, hogy önmagát is a rendszer, az ökoszisztéma részének tekintve környezetbarát és fenntartható bioeffektív módon avatkozzon be a természet rendjébe.

12. rész: Talajoltók és a biológiai talajerő-gazdálkodás; a cikksorozat összegzése

A „Biológiai talajművelés" cikksorozatban sorra vettük a talajerő megtartásának és megújításának vagy javításának lehetséges eszközeit, módjait a természetességre törekvés, az ökológiai, biológiai törvényszerűségek lehetőség szerinti betartását figyelembe véve. Elsősorban a termésnövelőkhöz sorolt talajoltó baktériumtrágyákra voltunk figyelemmel, amelyek környezetbarát megoldásokat kínálnak a talajerő fokozására, ami előfeltétele a növény folyamatos tápanyagellátásának. Amennyiben a növény növekedése során tápanyaghiány lép fel, vagy a növény védelmére is a hajtásra permetezhető biostimuláns termékek alkalmasak. Az Európai Unióban terjedő bioeffektív megoldások szerint nem elég csak az élő mikrobás megoldásokra gondolni, de az egész talaj-növény-klíma-rendszert kell figyelembe venni és az egyéb növénytermesztés-technikai lehetőségeket is bevonni. Ha ilyen komplex, ökoszisztéma alapú, „ökologikus" megoldásokkal élünk, akkor folyamatosan tudunk beavatkozni a rendszerbe. Ennek eszközei nem csak a tűzoltás-szerűen alkalmazott baktériumtrágyák és élőlény-alapú biostimulánsok, hanem a teljes rendszer tulajdonságainak az átalakítása, szerves és szervetlen adalékok, humusz- és ásványi vivőanyagok és a művelésmód megváltoztatása.

A cikksorozat a legtöbb kulcskérdésre figyelve a következő részekből állt, sorrendben a 2016. januári számtól, a decemberi jelenlegi részig: 1.) A talaj, mint láthatatlan ökoszisztéma; 2.) Talajbiológia és a talajszerkezet javítása; 3.) A talaj-növény-mikroba-rendszer kémiai tulajdonságai; 4.) A talaj szerves-anyagának jelentősége a talajélőlények szempontjából; 5.) A talaj szerves anyagának mennyiségi és minőségi összefüggései; 6.) Biológiai sokféleség és élő talaj a lábunk alatt; 7.) A „talajegészség" fontossága (mi mutatja, ha van vagy nincs?); 8.) A talajoltók eredményességét befolyásoló élő (biotikus) környezeti tényezők; 9.) A talajoltók eredményességét befolyásoló élettelen (abiotikus) környezeti tényezők; 10.) A fenntartható és környezetkímélő talajerő-gazdálkodás; 11.) Kérdésekre válaszolva. A szója talajoltása (mivel, hogyan), és végül az idei 12.) számban: A talajoltók és a természetes talajerő, a cikksorozat összegzésére kerül sor.

1. táblázat A termésnövelő és biostimuláns kereskedelmi termékek leggyakoribb mikrobái és azok elvárt, tipikus, vagy lehetséges hatásai

A kereskedelmi talajoltók összetétele, élőlényei, mikroorganizmusok

Jelenleg hazánkban több mint 100 hivatalosan regisztrált, a termésnövelők kategóriájába sorolt engedélyezett termék van kereskedelmi forgalomban. Ezeket a bennük található legtipikusabb mikroba törzsekkel az elvárható hatások szerint az 1. táblázat részletezi. A hatások átfedhetik egymást, és egyéb törzsek is előfordulhatnak, ezért a táblázat csak általános tájékoztatást szolgál.

A talajoltó termékek nagyon sokfélék. Tevékenységüket tekintve a növénytáplálás segítése, a tápanyagfelvétel javítása a cél. A „termésnövelés" azonban csak az egyik tulajdonság, de messze nem a teljes. Az 1. táblázatból kiderül, hogy igen sok termék tartalmaz növényvédelmi tevékenységre (is) alkalmas mikrobatörzseket is. A talajélőlények ezen túl hozzájárulnak a talajszerkezet, porózusság, a levegőzöttség és a talajegészség kialakulásához is. A gombák hífafonala „cérnaként" fűzi össze a talajalkotókat, a baktériumok a kiválasztott nyálkaanyagokkal ragasztják össze a kisebb szemcséket. így alakul ki az a stabil „aggregátum"-szerkezet, ami biztosítja a megfelelő, morzsás talajt, és a növények, mikrobák ideális helyzetét, állapotát. Ennek a talajfüggő hatásait kell vagy lehet kívülről bevitt talajoltással befolyásolni.

A kereskedelmi oltóanyagok alkalmazása, a mikrobiális igények kiszolgálása

Az oltóanyagtermékek mindegyike élő vagy nyugalmi állapotban is felhasználható mikroorganizmusokat vagy azok termékeit tartalmazza. A felhasználás előtt ezek túléléséhez a forgalmazók szavatossági időt jelölnek meg. Ez azt jelenti, hogy az engedélynél bejelentett törzsek jelenlétére és a csíraszámra vannak figyelemmel. A minőség tartását azonban számos tényező akadályozza. Melyek lehetnek ezek?

1) Élő szervezetek vannak a termékekben, a maguk érzékenységével. Ezért például akár 1 oC különbség is befolyásoló hatású.

2) A több fajt és törzset is tartalmazó oltóanyagokban az egyes mikrobák egymással is versengenek a tápanyagokért. Vannak olyanok, amelyek valamilyen saját stratégiával jobban igazodnak a tápanyaghiányhoz, vagy a változó körülményhez. Ezzel az eredeti összetétel és a kezdeti csíraszám is jócskán romolhat a forgalmazás közben is.

3) A leginkább alkalmazott folyékony oltóanyagokban az oxigénigényes (aerob) mikrobák hamarabb pusztulnak, és az anaerob, levegőt nem igénylők válnak uralkodóvá. Ezzel fermentációs, savképző folyamatok indulhatnak el, és másféle talajhatás jelentkezik.

A kereskedelmi talajoltókban található mikrobákra vonatkozó szükséges tényezőket foglalja össze a 2. táblázat. Ebben látható, hogy a mikroorganizmusok legfontosabb igénye (csakúgy, mint nekünk, embereknek!) a tápanyag, a víz és az oxigén, ezen túl pedig a kényelmi szempontok, a zavartalanság, nyugalom és a stabilitás. Mindezeket már a felhasználás előtt sem sikerül mindig biztosítani, de közben is számos ponton sérülnek kisebb nagyobb mértékben ezek az elvárások.

2. táblázat A talajoltótermékek élő mikrobáinak környezeti igényei az előállítás és a felhasználás során

A forgalomban levő „baktériumtrágyák"-ról elmondhatjuk, hogy ahány cég és termék, annyiféle összetétel és mikroba, vivőanyag és kombináció létezik. Ezek ismeretében szinte precíziós módon lehetne azokat az adott talaj-növény-mikroba-klíma-művelési rendszerhez igazítani. Ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi elvárás is. A pontos és még megbízhatóbb alkalmazáshoz előzetes monitoring vizsgálat, megfelelő talajminőség-elemzés és ezt szolgáló szaktanácsadási rendszerre van szükség. A jelenleg gyakorlatban alkalmazott vizsgálatok azonban mellőzik a talajéletre, élettevékenységre vonatkozó információkat.

Nemzetközi törekvések a jobb talajminőség és egészség eléréséért

A talajállapot megóvásának igénye egyértelmű. Az élelmiszereink több mint 80%-a talajeredetű. A talaj az életbiztonság és életminőség kulcstényezője. Annak minőségét meg kell óvni, nem pedig utólag a pusztult (degradált) talajt próbálni újra élővé tenni. A talajmegújításra van lehetőség a mezőgazdaságban is. Egy cm talaj képződéséhez évszázadokra van szükség, lerombolása ezzel szemben egy-két vegetációs időszak alatt is lehetséges.

A talaj teljes táplálékháló-szervezeteinek együttesére van szükség, az egészséges termőtalaj létrejöttéhez. Ebben a talajállatokra, faji, törzsi sokféleségére van szükség az egészséges talajhoz. Minél több mikroba típus és faj alkotja a talajt, annál teljesebb talajélet. A talajoltók alkalmazásánál is elmondható, hogy „a talajt kell táplálni, nem a növényt", vagy egy másik irány szerint a „talajon termelj, természetesen". Alkalmazzuk a „Védve termelj" vagy „Vágd le és mulcsozz", FAO által közzétett ajánlásokat!

1) Környezetkímélő mezőgazdasági termelés, a talajművelések minimalizálása, helyette talajtakarás és vetésforgók, 2) a talajállapot javítása pillangós növényekkel, ami kiváltja a drága műtrágyákat, növényvédőszereket, 3) a növényfajták körültekintő megválasztása, magasabb hozamú, ellenállóbb, a tápanyagokat és a vizet hatékonyan használókkal, 4) integrált növényvédelem, a kórokozók és kártevők természetes ellenségeinek bevetése kémiai rovarirtók helyett.

A műtrágyák és a peszticidek csökkentésének igénye a mikrobiális talajoltók bioeffektív módon történő felhasználásánál is megfogalmazódik. Az ökoszisztéma-törvényeit és a biológiai gondolkodást követő, ÉLETet óvó gazdálkodással javul a talajélet, a talajminőség és a talajerő, vagy a regenerációs, talajmegújításhoz szükséges idő is. Csak az egészséges talaj szolgálhatja az ember és környezete egészségét. Bioeffektív (http://www.biofector.info) megoldásokra van szükség.

A „Biológiai talajművelés" cikksorozat is ezek szükségességére, gondolkodásunkban egyfajta paradigmaváltásra buzdított. Eredmény, hogy 2018 februárjától, a SZIE, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén megújult „biológiai talajerő-gazdálkodó mérnök" és „biológiai talajerő-gazdálkodó szakember" szakirányú továbbképzést indítunk, megfelelő számú jelentkezés esetén. További információ a http://talajesviz.kertk.szie.hu honlapon található és a lenti grafika is erre buzdít.

Prof. Dr. Bíró Borbála szakirányfelelős
egyetemi tanár, az MTA doktora

bíro.borbala@gmaíl.com