Boldog kacsák az egykori libatelepen

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország szekerét nem elsősorban a feltűnő ismertségű multinacionális óriások viszik igazán előre, hanem a kis- és középvállalkozások is. Ilyen a tiszakécskei téesz nyomdokain felépült vállalkozás is. A Szántó 2002 Kft. az utóbbi években két tekintélyes szakmai elismeréssel is hírt adott arról, hogyan tud nemcsak túlélni, hanem magas szintű szakmai-gazdasági tevékenységgel a környék erőssége lenni. Szántó István cégvezető nevét legutóbb a Legszebb Magyar Birtok verseny állattenyésztési kategóriagyőzteseként hallhatta a nyilvánosság – őt kérdeztük portrénkban.

Kutatóintézetből téeszhez

Véletlenül történt – vág a közepébe a cégvezető: Szántó István, aki csaknem 40 éve figyeli, alakítja, illetve vezeti a tiszakécskei gazdaság mindennapjait. – Véletlenül, mert először édesapámat hívták ide a kereskedelmi ágazat vezetésére 1979-ben. Ez az ágazat működtette az akkor még létező libanevelést és az akkori fürdőt. Én akkor még az Autóipari Kutatóintézet kutatómérnökeként dolgoztam, és eleinte fel sem merült a vidéki pálya. Aztán ráébredtem, hogy sok minden, amit az életben szeretnék: lakás, jó állás, jó fizetés, az Pesten a távoli, homályos jövő. Így történt, hogy végül Tiszakécskére költözött, eközben István édesapja megszüntette a libaágazat veszteségeit, stabilizálta az ágazatot. E folyamat révén került gépész-üzemmérnök végzettségű fia is a téeszhez: az ő feladata elsősorban a fürdő vezetése lett.

Érzékletes különbség

Az a bizonyos vonzó jövedelem persze nem elsősorban a téesz-beli munkából származott, hanem a vidéken akkoriban elterjedt háztáji gazdálkodásból. – Hogy érzékeltessem a különbséget az akkori és a mai állapotok közt, elég összevetni a Ladák árával...– mondja a komoly tréfálkozás ízével Szántó István. – Ha a 70-80-as években jól sikerült egy csoport liba tömése, akkor abból a jövedelemből tudtál venni egy új Zsigulit. Ma ugyanannyi liba töméséért kapott pénzből – ha jól sikerül – ugyanazt a használt, már húsz-harmincéves Ladát tudnád megvenni... Most még, talán néhány hónapig ennél egy kicsit kedvezőbb a helyzet, elismerem. De amint enyhül a madárinfluenza miatt előállt hiány, újra dömping lesz, meg fogjuk látni – jövendöli a szakember.

Európai szigor és színvonal

De hogyan jön a képbe a liba a tiszakécskei – az ország egyik legmodernebbjének számító – kacsatelepen?

Az 50-es évektől ezen a telepen létezett pecsenyekacsa-hizlalás, de aztán a téesz vezetése 1975 táján libára váltott, mert abban volt nagyobb üzlet. 1992től már önálló vállalkozóként, a korábbi tapasztalataimra támaszkodva folytattam a libanevelést 2015ig. Amikor megint változott a helyzet. Sikerült egy nagyon jó piaci kapcsolatot kiépítenünk egy svájci vevővel. Közösen építettük fel a „boldog kacsa”-programot, amely a könnyed elnevezéssel szemben egy rendkívül komoly, innovatív, nagy odafigyelést és Európának e táján még alig ismert erélyű minőségi és technológiai ellenőrzési szigort jelent – avat a szakma mélyebb rétegeibe Szántó István. Tény, hogy Tiszakécskén az állatok nevelésénél nemcsak a takarmányozásra és az istálló épületekre helyezték a hangsúlyt, hanem a kifutókon található fürdető medencék fedését is úgy alakították ki, hogy megakadályozzák a vadmadarak berepülésének lehetőségét, és ezáltal az esetleges fertőzés veszélyét is a minimálisra csökkentették.

ARCKÉP. Az idén 67. születésnapját ünneplő Szántó István a szegedi Radnóti Miklós autószerelői-szakközépben érettségizett, és „mivel a műszaki vonal érdekelt, teljesen el tudtam volna képzelni az életem az autószerelői szakmában. Mind a mai napig szeretek bütykölni, sőt, néha fogom magam, és átveszem a kormányt a földmunkagép-kezelőtől, hogy magam csinálhassam...!” István ezzel együtt is üzemmérnöki diplomát szerez a Bánki Donát Műszaki Főiskolán, majd 5 évet tölt az Autóipari Kutatóintézetnél. A portré írása közben néha nem tudtam eldönteni, melyik szegmens az igazi szenvedélye: úgy tűnt, azonos elkötelezettség él benne a kacsatelep és a fürdő iránt. Mindkét terület rangos szakmai elismerést kapott: 2015-ben a Tiszakécske Kerekdombi Termálfürdőt az Év Fürdőjének választották Magyarországon. Így aztán nem csoda, hogy István nem kesereg, amiért viszonylag kevés ideje marad a hobbijára: tavaly csak négyszer jutott el horgászni, és a vadászatra sem mindig tud időt szakítani.

Nem teketóriáztunk sokat, amikor kitört a járvány, lényegében lezártam a telepet. Az ott dolgozókon kívül csak a szállítást végző járművek léphettek be a telepre, egy nagyon alapos és gondos fertőtlenítés után. Meggyőződésem, hogy a fertőzések zöme emberi eredetű. A fertőzést a takarmányszállító járművek, az ATEV-es kocsik, az állatorvosok, a teleplátogató integrátorok és a kíváncsiskodó emberek hordták szét – hangsúlyozza István.

Könnyebb lenne megelőzni az esetleges fertőzések kialakulását, ha az alföldi baromfitelepeket egy legalább 4-500 méteres védőtávolsággal alakítanának ki, hogy a telepek állományai ne fertőzhessék egymást.

A Szántó 2002 Kft.-nél korábban azért is döntöttek a kacsa mellett, mert sokkal gazdaságosabb és ellenállóbb a betegségekkel szemben, jobban bírja a félintenzív-intenzív tartást, mint a túltenyésztett libaállományok. A nevelés közbeni elhullás kacsánál nem érte el a 3-4%-ot sem, úgy, hogy ebben benne van a kelésgyengeség miatti kiesés is.

Eredményt csak jól tartott állattól várhatunk

A technológiai és egyéb ismereteit Szántó István sokéves gyakorlat során szerezte meg. A megyei agrárkamara állattenyésztési osztályvezetőjeként sem esett nehezére szakemberekhez fordulni, továbbá részt vett szakmai látogatáson is. Franciaországban például egy tömőház építése kapcsán tanulmányozta a műszaki-technológiai lehetőségeket, itthon pedig még állatvédőkkel is konzultált annak érdekében, hogy a Szántó 2002 Kft.-nél hizlalt állatok állatjóléti körülményeit biztosítsa.


Termálfürdő: Nem csoda, hogy mind a fürdőszakma, mind a fürdőzni vágyó közönség, mind Szántó István maga is szereti a Tiszakécske Kerekdomb Termálfürdőt. A 4 éve felújított fürdő a mai napig hordozza a 70-80-as évek hangulatát. „A fürdő felújításakor az egyik cél az volt, hogy a családias atmoszférát megőrizzük, ami egykor jellemző volt erre az időszakra. Mind a színekkel, mind az épületek és a medencék kialakításával ezt igyekeztünk megtartani, de közben természetesen a műszaki és a gépészeti háttér, valamint a felhasznált anyagok és a festékek minősége már a korszerű elvárásoknak megfelelően lett alkalmazva”, mondja Szántó István. Sőt, nemcsak a technikai körülmények modernek, hanem a Kerekdombi Termálfürdő szolgáltatásai is. Van itt gyermek-, gyógy-, élmény- és úszómedence többféle hőmérsékletű vízzel. A gyógyulni vágyóknak Kneipp-ligetet létesítettek százaz és nedves szakaszokkal. „A 19. század nagy lelkész-természetgyógyászának elméletei alapján alakítottuk ki azt a sétaösvényt, amelyen különböző méretű kavicsokon, fakéreg-aprítékon, farönkökön és eltérő hőmérsékletű végtagmedencékben lehet sétálni. A gyógysétányt övező parkban botanikai és gyógynövény-érdekességek láthatóak, valamint fitnesspálya várja a vendégeket. A nagyméretű wellnessházban többféle szauna, sókamra, jakuzzi, valamint szolárium került beépítésre. Az ország legnagyobb fatüzelésű rönkszaunája– hideg és melegvizes csobbanó medencével – is itt található.

Nagyon fontos elfogadni, hogy jövedelmező gazdasági eredményt csak olyan állománnyal lehet elérni, amely jó körülmények közt van, jól érzi magát, megvannak azok a feltételek, amelyek közelítenek a természetes állapothoz. Így nálunk a liba esetében például nemcsak a kíméletes gumicsöves tömésről gondoskodtunk, hanem arról is, hogy legyen az állatoknak elég helyük. Tudnak kitárt szárnyakkal mozogni, könnyen hozzáférnek az itatókhoz. Az állat az intenzív viszonyok közt hozzászokik ezekhez a körülményekhez – mondja István.

Jó pénzért sincs jó és elég munkaerő

A mellhúsukért nevelt Mulard-kacsák hízlalása kapcsán nem is az értékesítési vagy az említett tartási-technológiai kérdések a legproblémásabbak Tiszakécskén.

Szigorúak a feltételek, de méltányos és jövedelmező árat kapunk a megtermelt áruért. A probléma az, amiért le is kellett adnunk a tömőházat bérbe. Egyre kevesebb a dolgos kéz, és egyre nehezebb a tartósan azonos színvonalú minőségi munkát biztosítani. Egy kacsatömésre betanított és gyakorlott munkás a minimálbér három-négyszeresét is megkereshette nettóban! Igaz, hogy ehhez hétvégén és este is jönni kell dolgozni, de ez a fajta munka alig tölti ki a napi 9-10 órát... Mégis állandóan gondok vannak az utánpótlással és az elvárt minőségi munkával – jegyzi meg rosszalló fejcsóválással. Sajátos, hogy mindeközben – a központi minimálbér-emelés következményeként – emelkedik a munkát sújtó elvonás mértéke is. Ugyanakkor a kacsahús és a kacsatermékek ára nem minden esetben követi ezt a mozgást a piacon.

Kölcsönös bizalommal

A Szántó 2002 Kft. ennek ellenére stabilan zárta a tavalyi esztendőt. A 140 ezer értékesített kacsa melle a svájci vevőhöz került, a többi része (comb, szárny, far, hát, stb.) belföldön került értékesítésre. – A svájci partner és közöttünk kegy olyan kiváló kapcsolat alakult ki, amely a bizalmon alapul, lényegében elegendő, ha kezet rázunk egy-egy megállapodásra. Minden kérésüknek – a lehetőségekhez képest – igyekszünk eleget tenni és ők is ha ígérnek valamit, az maradéktalanul betartják. – ismerteti a Nyugat-Európában honos vállalkozói-partneri szemléletet Szántó István.

Jelenleg még az egész víziszárnyas ágazat viszonylag jó árkondíciókkal dolgozik, de sajnos, ha a madárinfluenza által okozott termelés csökkenés visszaáll az eredeti szintre, vagy esetlegesen az fölé, sajnos várhatóan csökkenni fognak a felvásárlói árak – zárta beszélgetésünket Szántó István.

Kohout Zoltán