Bőtermő vagy prémium? | Agrárágazat

Bőtermő vagy prémium?

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Ha június, akkor kalászos fajtabemutatók. Ideális időpont élőben is megtekinteni a modern genetikákat. A termelők egyre több és több fajta közül választhatnak. De mi befolyásolja őket a döntésben? Erre kerestük a választ egy dinamikusan fejlődő vállalat, a Karintia kft vezetőjének segítségével.

 

A sikerünk egyik kulcsa, hogy saját kezünkbe vettük az irányítást, ami a fajtaválasztást illeti - így Bene Zoltán a Karintia kft cégvezetője. A fajta képviselőinek ugyanúgy, mint a gazdáknak meg kell hozni a döntést, csupán a mi fajtaválasztásunk néhány évvel meg kell, hogy előzze a gazdák döntését. A Mauthner cégcsoport, melyhez 2000. óta mi is tartozunk óriási lehetőséget biztosít számunkra, hiszen 3 nemesítőházat is a testvércégeink között tudhatunk. Hangsúlyozom, ez „csupán” egy lehetőség, hogy a Pannon régióra nemesített fajták közül szabadon válogathassunk. Több mint 100 fajta közül kell nekünk is kiválasztani azt a 8-10 fajtát, amit aztán a szaporítást követően a gazdák részére értékesítünk. A helyes választáshoz a fajtajelöltekről különböző évjáratokból, és termőterületekről számos információt kell gyűjteni. Amennyiben rosszul döntünk, akkor csupán az a fajta is egy lesz a sok közül. Ha viszont jól döntünk, a gazda újra és újra az adott fajtát fogja választani. A gazda sikere a mi sikerünk is egyben.

 

Talán Önöktől hallhattuk először azt a két értékmérő kategóriát, hogy bőtermő és prémium kalászosok. Hogy látja a két kategória alakulását az elmúlt években?

10 évvel ezelőtt még mi is elsősorban a prémium minőséget adó fajták előállításával és terjesztésével foglalkoztunk Magyarországon. A termelői igények az elmúlt 4-5 évben sokat változtak hazánkban. Egyre több, bő terméssel kecsegtető fajta jelent meg, háttérbe szorítva a minőségi elvárásokat. A minőség sok esetben sokadrangú kritériummá válik. Minden rendezvényünkön elmondjuk a hallgatóságnak, hogy ne csupán a mennyiség legyen az egyetlen szempont a döntés során.

 

Fogalmazhatunk úgy, hogy lassan kezdünk már átesni a ló túloldalára? Mi azzal a gond, hogy sokat terem?

Természetesen ezzel semmi gond sincs, sőt! Nem véletlenül alakítottuk a fajtakínálatunkat úgy, hogy minden második fajtánk a bőtermő kategóriát erősítse. Nem egy évjárat volt már ugyanakkor, hogy 7-8%-os fehérjetartalommal kerültek be egyes konkurens fajták a takarmánykeverőkbe. Kis mennyiségben ez nem fog gondot okozni. Nagy mennyiség esetében viszont a hiányzó fehérje tartalmat valahonnan pótolnia kell a keverő üzemnek. Ez a pótlás nem olcsó mulatság. A bő termés mellett véleményem szerint arra is egyre jobban kell figyelni, hogy a fehérje tartalom se legyen túl alacsony. Több olyan fajta van már a piacon, ami képes akár 10 tonnás termés ellenére is B1-B2-es minőségre, 12% fehérjetartalom mellett.

 

A takarmány célú felhasználás a teljes termés kevesebb mint ötödét, a búza felöntés pedig 20-23% -t teszi ki. Hogy alakulnak az egyéb piaci igények?

Az őszi búza vetésterülete évről évre 1 millió ha körül alakult Magyarországon.

 

Az elmúlt években 4-5,5 millió tonna került be a raktárakba. A hazai feldolgozásra összesen 2,5 millió tonna búza szükségeltetik. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó 2 – 3 millió tonna az export piacokon talál gazdára. Hogy hova? Magyarország legnagyobb felvevő piaca évek óta töretlenül Olaszország. Ennek egyszerű oka, hogy míg ott hazánkhoz képest 6x akkora népesség, viszont csupán kb. 50%-al több búza terem. Behozatalra szorulnak tehát az Olaszok.

 

Itt a (túl)sok termés, ott a nagy kereslet. Elég egyértelmű helyzet nem?

Sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet. A lágy búzát tekintve az olasz piacon alapvetően két kategóriát keresnek a takarmány keverők és a malmok. A legkeresettebb minőségi kategória az alacsony fehérjetartalmú épp hogy malmi minőségű búza. Gyakran már a 11% fehérjetartalmú, 220 sec esésszámú és 76 kg/hl fajsúlyú rostált búza is elegendő ahhoz, hogy a takarmány búzánál magasabb árat érhessünk el. Ami gond ezzel, hogy nem vagyunk egyedül a piacon. Ebből a minőségből van elég Franciaországban és Németországban is. Az ő előnyük viszont a kedvezőbb időjárás, aminek következménye a magasabb termésátlag és az így gyakran a magyar búzáénál alacsonyabb leszállított egységár. A másik keresett kategória a prémium minőség. Ebben a kategóriában leginkább név szerint keresik a malmok a fajtákat. Aki képes az adott fajtából homogén minőséget termelni és tárolni, annak már részben nyert ügye van. Ebben a minőségi kategóriában már képesek vagyunk felvenni a versenyt a legnevesebb osztrák búzákkal is.

 

Mit szól ahhoz a tendenciához, hogy a durum búza vetésterülete évről évre emelkedik hazánkban? Hogy alakul a kemény búza kereslete?

A durum búza esetében a minőség és a megfelelő fajta választása kiemelkedő fontossággal bír. A vetésterület emelkedésének egyik oka, hogy az elmúlt években akár 25.000 - 30.000 Ft/t is volt a lágy és a durum búza közötti árkülönbség. Ha ehhez hozzáadom az Olaszországban keresett fajták által elérhető 6-8 t termésátlagot, akkor ezen nincs mit csodálkozni.

Forrás: Gabonaszövetség

 

A durum búza termesztéséhez viszont nagyobb odafigyelés szükségeltetik. A felvevő piaca Ausztria és Olaszország. A legmagasabb ár az utóbbi helyen érhető el. Az olasz malmok 70%-ban hazai, 30%-ban viszont import durumot dolgoznak fel, így évről évre 2-2,5 millió tonna durum búza importra van szükségük. Remélem, hogy ennek egyre nagyobb része származhat Magyarországról. Ebben nekünk is nagy a felelősségünk. A durum búza fajtáink sikere, melyeket mi értékesítünk, a tudásukon kívül a piacteremtésünknek is köszönhető. Előnybe kerül a piacon az a fajta, amire a betakarítást követően fizetőképes piac jelentkezik.

Ez véleményem szerint egyre lényegesebb kérdés, amit ajánlott figyelembe kellene venni a fajtaválasztás során is.

 

Kapcsolódó cikkek