Császárfa és császárfa – ugyanaz?

A 12 ezer munkaóra és a fogyasztók megkárosítása...

Írásom hivatott rávilágítani a Paulownia-fajon belüli különbségekre. Magyarországon a köznyelv e növényeket császárfának ismeri. Valójában nagyon kevesen tudják, hogy a császárfa kifejezés gyűjtőnév. Nem egy növény elnevezését takarja, hanem a Paulownia és a Paulownia-alakúak rendjébe tartozó összes növényt. A névhasználat jogosságába vagy helyességébe most nem mennék bele. Jelenleg az emberek nagy része nincs tisztában azzal, hogy bár a Paulownia-félék (a továbbiakban császárfák) egy családba tartoznak, mégis nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ami teljesen normálisnak mondható, hiszen 12 különböző alfajról van szó, melyek eltérő környezetben, eltérő ökológiai fülkékben fejlődtek ki.

Éljünk egy kicsit a hasonlatokkal

Magyarországon nagy kultúrája van a borászatnak – ellentétben a császárfatermesztéssel. A császárfa olyan, mintha azt mondanám, hogy szőlő. Szőlőből is van vadon termő és nemesített. Van, ami korai termésű, van, ami kései, ami világos fürtöket terem, míg mások vörös szemeket hoznak. Ha az ember egy szőlőtelepítés mellet autózik el, és nem egy ismert borvidékünk kellős közepén jár éppen, akkor nem fogja tudni megmondani, hogy az adott tőkék milyen fajta szőlőt teremnek. Mert ugye a külső megjelenésük hasonló, és nagyon nehéz megkülönböztetni a fajtákat egymástól. A leveleik alapján szinte lehetetlen. Elnézést kérek a szőlősgazdáktól, de nem találtam jobb példát, amivel egy laikus számára érdemben szemléltethetném a fajon belüli különbségeket.

Klíma és história

Szóval a 12 különböző fajú császárfából kb. 6 faj életképes a mi klímánkon. Igen, klímát írtam. E növény őshazája a szubtrópusi éghajlat, ahol jellemzően kisebbek a hőingadozások, jellemzően kettő évszakból áll az év. A telek szárazabbak a nyaraknál, és sokkal enyhébbek a mieinknél. Még egy enyhének mondott telük is bőven lepipálja a szubtrópusi téli időjárást. Csapadék viszont van bőven. A melegebb nyarak idején is esik elegendő eső. Császárfáink ősei ilyen körülmények között éltek, és élnek jelenleg is. Az adott élőterületek területek domborzati, és talajviszonyihoz alkalmazkodva elég jól elboldogultak, sőt bizonyos régiókban domináns fafajjá léptek elő. Kedvező adottságaik miatt az emberek szintén nagyobb területeken telepítik őket. Faanyagára úgy tekintenek, mint általános felhasználású faanyagra. Nálunk a Borovi, vagy Erdei fenyőfa e faanyag megfelelője.


Ipari császárfa

De hagyjuk, most ott az őshonos területeket, repüljünk vissza az európai, közép európai klímára! Meg is érkeztünk, úgy ahogyan ezelőtt pár száz évvel a császárfák is. Elsősorban a régi selyemúton kezdődik az európainak mondott császárfák története. A kereskedők által ládákba csomagolt termékek mellé, hogy ne sérüljön a porcelán és a kerámia, magházakat raktak csomagolásnak. Az innen kiszóródott magokból lettek az első példányok. Rengeteg mag, melyből csak néhány egyed tudott kikelni. Hazánk és Európa területén e növények egzótának számítanak. Nem is lett különösebb térhódítása annak ellenére sem, hogy egyidős az akácfával. Nem nagyon tudtak vele mit kezdeni. Sem a faanyaga, sem a termése nem talált feldolgozásra. Az elmúlt párszáz évben arborétumokban, kísérleti parcellákban, birtokközpontokban, vagy látványkertekben megjelentek ilyen olyan egyedek, de az esztétikumon és az árnyékoláson kívül nem jutottak más szerephez. Továbbá kertészeti szempontból nagy kihívás volt a fa átteleltetése, ugyanis java részük fagyérzékeny.


Ipari császárfa

Most mégis azt tapasztalom, hogy valamiféle reneszánszát éli ez a növény. Hisz egymást érik a különböző császárfahirdetések, és jobbnál jobb befektetési lehetőségként tekintenek e növényekre, legyen szó akár tűzifáról vagy bútoripari minőségű faanyagról.

Hogy is van ez? – merülhet fel a kérdés egy laikusban. Vegyük sorra a dolgokat!

Az alapfajok

Tomentosa, Fortunei, Forgessi, Elongata és még sorolhatnám – e növények az elmúlt párszáz év alatt annyira alkalmazkodtak a klímánkhoz, hogy elvegetálnak, és kibírják valahogy a klímánkat. Szaporodásuk természetes környezetben nem valószínű, mert a magok érése pont a november-decemberi időszakban szokott megtörténni. A magházukból kirepülő kis mákszemnyi magok nem fogak tudni tavaszig túlélni. Elvétve kel vadon egy-egy növény. A császárfák egészére úgy kell tekinteni, mint a különböző csokoládé- vagy tejtermékekre. Ha figyelmesen elolvassuk a csomagolást, akkor szemünk megakadhat egy mondaton „Nyomokban mogyorót tartalmazhat”. Nos, a császárfáink is ilyenek.


császárfa alapfaj

Nyomokban „jó tulajdonságot” tartalmazhatnak

De az alapfajok rendre fagyérzékenyek, faanyaguk csomós, gyenge minőségű, gombabetegségre hajlamos, és a belsejük rendre károsodott fagysérülés okozta zárványok alakulnak ki bennük.

A hibridek

Ezek olyan császárfafajták, melyek már keresztezés útján jöttek létre. Az alapfajok összekeresztezéséből származó egyedek magukon viselik mindkét alapfaj valamely vagy bármely tulajdonságát. (Megjegyzem, hogy az esetek nagy többségében nem az előnyös tulajdonságról beszélünk.) Hibrideket viszonylag könnyen előalíthatunk, nem nagyon kell hozzá más, csak egy ecset és két különböző fa. De az esetek nagy többségében elég az is, ha egymástól 1 km-en belül vannak ültetve. Figyelem! A tulajdonságok öröklése véletlenszerű. Lehet, hogy egy csapnivaló egyed keletkezik. De a szó szerinti értelmezésben azt is hibridnek kell tekintenünk. Mert, hát ugye az.

Nemesített fajok

A nemesítés egy folyamat, amelynek az egyik lépése a keresztezés. Itt különböző, Európában is életképes alfajokat kereszteznek össze. De a fent leírtakból könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a siker nem biztos. A nyomokban jó tulajdonság elve alapján olyan fákat válogatnak össze, melyek szemmel láthatóan tartalmaznak bizonyos jó tulajdonságokat. Mik is ezek a jó tulajdonságok? Nos, ezt már a nemesítő dönti el. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek neki fontosak.

Császárfák esetében mérvadó lehet

  • a gyors növekedés,
  • az európai klíma tűrése,
  • és hogy a végén a felhasználás is biztosított legyen a jó minőségű faanyag.

A hibrid magoncokat mind kiültetik, és várnak. Hibridmagoncok esetében a magról kelés nagyon gyenge, mindössze 3%. Ha kikelnek, és fejlődésnek indulnak, akkor ellenőrzik, hogy a szülők mely tulajdonságait örökölték. Azon egyedek, melyek nem az előre meghatározott tulajdonságot örökölték, kb. az állomány 95%-át teszik ki. Ezek kikerülnek a nemesítési programból. A nemesítés tovább folytatódik. Az esetek nagy többségében néhány egyed nem örökli az összes előre kitűzött tulajdonságot, ezért a nemesítőnek meg kell várni, míg az első generáció ivarérett lesz, és kezdődik egy új szakasz, amit visszakeresztezésnek hívnak. A meglévő elsőgenerációs fahibrideket egymással újra összekeresztezik. A magoncok kikelése ez esetben még rosszabb, kb. 0,5%, viszont az egyedek már lényegesen kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek. Talán ebből az állományból már ki lehet választani azon egyedeket, melyek megfelelnek a kívánalmaknak. Jellemzően a kicsírázott 12 ezer magoncból 3 db felel meg. Mivel nemesítésről beszélünk, ezért a folyamatnak nyomon követhetőnek kell lennie. A nemesítő cég vagy szakember az egész folyamatot dokumentálja az abban szereplő növényekkel együtt, mert csak így lesz hitelesíthető a fajtabejegyzés. Anélkül semmit nem ér az egész. Számokban kifejezve 48 millió db magot kell elültetni ellenőrzött körülmények között, és kettő generációt kifejlődését (kb. 12 évet várni), továbbá mintegy 10 ezer munkaórát kell tölteni palántaválogatással és facsemeteültetéssel ahhoz, hogy megkapjam azt az 1 egyedet, amiért elkezdődött az egész folyamat. Ez az egyed az, amely már nemcsak nyomokban tartalmaz jó tulajdonságokat, hanem valóban ipari császárfának tekinthető.

Sajnos – mert mindig van sajnos. A jelenlegi piac nem szabályozott, ellenőrzés nélkül mindenki adhat el császárfamagot, vagy magról szaporított palántát, magoncot, és egyéb, be nem vizsgált, eredetiségi papírokkal nem rendelkező növényt. A gond ott kezdődik, hogy hirdetéseikben olyan tulajdonságok összességével ruházzák fel az általuk kínált császárfákat, melyeket biztosan nem tud teljesíteni. Innentől kezdve a fogyasztók megtévesztéséről beszélünk. A vásárló általában ezt jóhiszeműen vagy tudatlanságból elhiszi, és az árak alapján dönt. Mivel nem valós információkat kapott, ezért növénye nem a várt eredményt hozza. Ez megalapozza az összes, a császárfával szembeni negatív kritikát. Mert ilyenekkel is rendre lehet találkozni.

A császárfa-szaporítóanyag ára

Mi határozza meg az árat? Elsősorban az értékesítés előtt elvégzett munka. Volt-e nemesítés, vagy csak letörtek egy ágat egy nevenincs alapfajról, és elültették a magokat lesz, ami lesz alapon? A nemesített és a bejegyzett példányok után a fajtatulajdonosnak fajtahasználati díj jár. Utána dominál, hogy milyen szaporítási módszert választottak a palánták előállításához, valamint a palánták fejlettsége és életkora. Milyen előnevelésben részesültek mielőtt eladásra kínálnák őket? A fentieket végigolvasva könnyen kimazsolázható, hogy a legjobb választás egy olyan nemesített császárfa telepítése, amit laboratóriumban állították elő. E növények ára a vásárolt darabszám függvényében változhat. Jellemzően 2000 Ft/db alatti összegről beszélünk, ha valaki nagyobb mennyiséget vásárol. Kis mennyiség esetén az ár ennél magasabb lehet. Ha az eladó 1000 Ft alatt kínál, császárfát azzal már nagyon óvatosan kell bánni!

Ha jövedelmező végterméket akarunk

A különböző netes fórumok befektetésről és üzletről írnak. Miből is számíthatunk bevételre? A jó minőségű, csomómentes faanyagból! A tapasztalat az, hogy nagyon kevés császárfa felel meg ipari felhasználásra. Ha valóban ipari császárfát akarunk, és haszonnal szeretnénk zárni a beruházásunkat, akkor a forgalmazótól kérjük el a faanyag bevizsgálásának dokumentációját, és mindenképp nézzünk meg legalább egy-két évnél idősebb telepítést a kínált császárfa fajtából. A józan észre támaszkodva, a fent leírt tudás birtokában már könnyen választhatunk a teljes kudarc és a sikeres ipari császárfa-ültetvény létrehozása között.

Ha minden részlet egyezik, akkor az ipari császárfa telepítése tényleg egy tervezhető, jövedelmező bevételt biztosíthat az ültetvénytulajdonosnak. Hektáronként a feldolgozott faanyag ára elérheti a 14 millió Ft-ot. Ennyi lehet a bevétel kitermeléskor.

Tehát, ha felteszi valaki a kérdést, hogy milyen különbség van császárfa, és császárfa között? A válasz: nagy. Nagyon nagy! A palántákat tekintve negyvennyolc-milliószoros a különbség. Befektetésként tekintve pedig tizennégymilliószoros a különbség.

 

Franczia Balázs

Tartalom közti banner a cikk végére
no