Ebben világbajnok a magyar gazda!

Az egyik legalapvetőbb szántóföldi növény szegmensében a magyar termesztők messze megelőzik, a világátlagot. Mi több, a szakértők szerint még nem is vagyunk a teljesítőképességünk határán! Sőt, a távlatok ugyancsak ígéretesek, ha az EU elfogad egy importot tiltó intézkedést. Íme, a részletek!

Öröm az örömben

Minden idők második legnagyobb termésátlagát érte el a magyar agrárium a napraforgó-termesztés terén: hektáronként átlagosan 2,84 tonnát arattunk 2017-ben. Ez ugyan elmarad a 2016-os eddigi abszolút csúcstól – de búsuljon a ló: így is bő 1 tonnát verünk a világátlagra! Szakmaibb megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a hazai napraforgó-ágazat hatékonyságban megelőzi az össz mennyiségben többet előállító Ukrajnát (23 millió tonna), az oroszokat (10,3), Argentínát (3,8) és Kínát (3). A sikerben része van a korszerű hibrideknek, a gazdák mind nagyobb fokú termesztéstechnológiai és talajtani ismeretének, a precíz(iós) innovációnak.

Arccal a nap felé

Miközben a klímaváltozás több alapvető növény jövőjét aggályossá teszi e régióban, a napraforgót érintő kilátások több tekintetben is fényesek. Egyrészt a tavalyi, csaknem 660 ezer hektáros termőterület tovább növelhető. Másrészt a mind fejlettebb hibridek további erőteljes (nem egy esetben akár 5 tonnás hektáronkénti átlagot produkáló) növekedéssel kecsegtetnek, miközben a termesztés továbbra sem igényel különösebb pénzügyi ráfordítást, komplex technológiai ismeretet.

Amennyiben pedig az EU idén úgy dönt, hogy 2021-től megtiltja a pálmaolajak behozatalát, az további lendületet adhat a napraforgó-termesztésnek – a hatékonysági világrekorder Magyarországon is.

Kohout Zoltán