Egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőséggel bír az állatorvosi szakma

A hallgatóknak pályájuk kezdetén fontos látniuk, mennyire átértékelődött az állatorvosok, az állatorvoslás szerepe az elmúlt évtizedekben. Az állatorvosi közegészségügy talán sohasem volt annyira szem előtt, mint napjainkban, mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Ma már nem elég csak az állategyedek és állományok gyógyításával foglalkozni, emellett az állat – ember – természet kapcsolódásának figyelembevételére, preventív és fenntarthatósági szemlélete is szükséges. 2015-ben éppen e komplex gondolkodás jegyében alapították meg az egyetemen az Élelmiszerlánc-biztonsági Kihelyezett Tanszéket, ahol az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Állatorvostudományi Egyetem együttműködése és közös tudásbázisa intézményesült. A tanszék fő célkitűzése az élelmiszerlánc-biztonság és az állatorvosi közegészségügy megismertetése a hallgatókkal, illetve közös kutatások, oktatási feladatok megszervezése, adta hírül az AM Sajtóiroda.

Zsigó Róbert leszögezte, hogy az egyetem bármely tanszékéről legyen szó, a globalizációs folyamatok nem rekeszthetők ki onnan, hiszen már jelenleg is tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás következtében korábban „egzotikusnak gondolt” betegségek jelennek meg és terjednek Európa-szerte. Hazánk aktuális problémája az afrikai sertéspestis, és a vele összefüggésben adódó betegség-mentesítési feladatok az itt ülőkre vagy akár az elkövetkező 10-20 évben végző állatorvosokra is rónak majd tennivalókat.

 Az állategészségügyi szolgálat jó néhány sikertörténettel büszkélkedhet a nemzetközileg elismert mentességek megszerzése, megtartása terén: példaként említette a 2014-ben a gümőkórtól, 2015-ben az Aujeszky-féle betegségtől való mentesség uniós szintű elfogadását. Ugyancsak sikerként könyvelhető el, hogy a közelmúltban Magyarországon is nagy gazdasági károkat okozó, magas patogenitású madárinfluenza járványt sikerült felszámolni.

A jövő állatorvosai a nemzetgazdasági jelentőséggel is bíró szakmai kihívásokkal néznek szembe a közigazgatásban, a laboratóriumokban, a gazdasági haszonállatok és a társállatok gyógyítása során vagy éppen a tudományos kutatómunkában. Mindehhez, az állatokon túl az emberekkel is bánni tudó, felkészült szakemberek revan szükség.

Az egyetemre 2018-ban 157 magyar, valamint 300 külföldi hallgató nyert felvételt. Az Állatorvostudományi Egyetemen Európában egyedülálló módón három nyelven – magyarul, angolul és németül – folyik az oktatás. Kiváló egyetemünk a kontinens 97 állatorvos képző intézménye közül hetedikként nyerte el a teljes akkreditációt.

Összeállította:
Csomor Zsolt

Tartalom közti banner a cikk végére
no