Egyszerre kihívás és esély

Nagyszabású együttműködési megállapodás Kína és Európa között

Komoly kihívás a világ humán és állatélelmezésében a fehérje-utánpótlás biztosítása, különösen, ha ezt nagyrészt génmanipuláció-mentes szójából igyekszik kielégíteni a mezőgazdaság. A feladat ugyanakkor komoly gazdasági előnyt is jelent azon országoknak, amelyek részt vesznek e komplex probléma hatékony megoldásában. Ezért is van nagy jelentősége annak a bilaterális megállapodásnak, ami Európa és Kína között köttetett június derekán.


Balról jobbra: Polgár Zoltán, Gyuricza Csaba, Seiwerth Anna, Feldman Zsolt, Xiaobing Liu és Matthias Krön

Posztgraduális oktatási együttműködési megállapodást írt alá a hazánkkal együtt 22 országot és 270 tagszervezetet tömörítő Duna Szója Szövetség (DSZSZ) és a Kínai Tudományos Akadémia (KTA) – az egyezmény célja, hogy új lendületet adjon a szójagenetika kutatásának. A Magyar Szója Nonprofit Kft. (MSZ) szervezésében Héderváron tető alá hozott megállapodáson Seiwerth Anna (MSZ) köszöntője után Matthias Krön (elnök, DSZSZ) rámutatott: fontos, hogy a szójatermesztés és -felhasználás teljes értékláncára kiterjedjen a minőség, a jövedelmezőség és a fenntarthatóság elve. Ugyanakkor fontos a GMO-mentes szója promóciója, a genetikai kutatások, fajtacserék és -nemesítések nemzetközi programja is, és e folyamatban hazánk fontos szerepet tölt be.

A kontinensünkön 140 éve jelen lévő fehérjenövényt érintő EU–Kína-megállapodás kapcsán Feldman Zsolt (államtitkár, FM) megerősítette hazánk elkötelezettségét a GMO-mentesség mellett. Fontosnak nevezte a szójatermesztés kiemelt és idén bő 5 ezer termelőt érintő támogatását, illetve azt a hazai fehérjeprogramot, amely a takarmányigények magyar és GMO-mentes alapanyagból történő kielégítését célozza.

Gyuricza Csaba (főigazgató, NAIK) az eddigi komoly magyar sikerek említése mellett kiemelte: miután a globális szójapiac 95%-a GMO-alapú, csak széles összefogás vezethet előrelépéshez. Hazánkra nézve döntőnek nevezte a mai 60-ról 100-120 ezerre növelni a szója-termőterület, illetve kiterjeszteni az öntözött területek nagyságát, professzionális szaktanácsadási hálózatot kiépíteni a termelők tudástámogatására. Megemlítette, hogy a precíziós gazdálkodás fejlesztése e terén is elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, s az eredmények közé sorolta például a Pannónia Kincse-fajtához kötődő komplex precíziós termesztéstechnológiai háttér kialakítását.

Polgár Zoltán (MSZ) az olyan tévhitek eloszlatását sürgette, mint például az, hogy a szója csak a párás-hűvös vidékek növénye, és a termesztése nem jövedelmező. – Igenis profitábilis növény, és elérhetjük a dél-amerikai 40 százalékos fehértartalmat, de tény, hogy a szójatermesztést segítő támogatásokat 2020 után is meg kell tartani – hangoztatta a szakember. Egyetértett Gyuricza Csaba célkitűzésével a 100-120 ezer hektáros szója-termőterületet illetően. Mindketten hangsúlyozták: miközben a magyar állattenyésztés még mindig döntően import GMO-s szójával takarmányoz, azt kell elérni, hogy az itthon megtermelt minőségi GMO-mentes szója ne és különösen ne alapanyagként hagyja el az országot...

A Magyar Szója és a Donau Soya első közös rendezvényére egyébként 3 kontinens 10 országából érkezett közel 100 vendég, köztük a memorandumot jegyző 15 fős kínai delegáció is.

Kohout Zoltán

Tartalom közti banner a cikk végére
no