Élet vagy nem élet – a talajkémhatás és a talajélet összefüggései

Rendszeres kérdés a gazdálkodók részéről, hogy melyik növénykultúrát érdemes meszezni? Már az egy értékelendő dolog, ha valaki törődni akar a talaj kémhatásának helyreállításával is. A kérdésre a válasz az, hogy a savanyú talaj meszes javítása mind a kultúrnövények, mind az őket nagymértékben támogató talajlakó szervezetek, mind a meghatározó közeget jelentő talaj állapotára, működésére pozitívan hat. A talajkémhatás optimalizálása tehát elsősorban nem növénykultúra-függő beavatkozás, hanem ezt a meghatározó közeget kívánjuk optimális állapotba hozni, amely így optimális életfeltételeket teremt mind kultúrnövényünk, mind a talajban élő és az őket támogató mikro- és makroszervezetek számára.


1. ábra: Anyag-humusz komplex

Mi történik, ha eltűnik a kalcium?

Egy korábbi írásunkban alaposabban körbejártuk a pH-érték csökkenésének kémiai és élettani vonatkozásait (savanyú közegre való érzékenység, a sejten belüli pH-érték fenntartásának energiaigénye, stb.), ez alkalommal nézzük meg a talajt mint fizikai közeget (bár nyilvánvalóan a talajtulajdonságokra is igaz, hogy minden mindennel összefügg)! A talajszemcsék alapvető alkotóelemei az agyag–humusz-komplexek, amelyek köré különböző, töltéssel rendelkező ásványi elemek rendeződnek (1. ábra). Egy optimális talajban a kalcium is kellő mennyiségben jelen van.

Amennyiben a kalcium fokozatosan eltűnik ebből a komplex rendszerből, helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át (2. ábra), a talaj kémhatását ezzel folyamatosan savanyítva. Ennek következtében a talajszerkezet a savanyodás mértékével párhuzamosan megváltozik.


2. ábra

  • A morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé.
  • Porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a megfelelő víz-, levegő-, és hőgazdálkodás, az intenzív talajélet és az erőteljes gyökérfejlődés előfeltételei.
  • Fokozódó talajtömörödéssel kell szembenézni.

Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó-képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra, nem beszélve a tarlómaradványok nem megfelelő elbomlása miatti tápanyagveszteségről és egyéb káros hatásairól.

Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül, önmagától nem fog rendbe jönni.

A szerkezetromlás talajéletre gyakorolt hatása

A talajszerkezet romlásával a mikrobák – itt elsősorban a hasznos szervezetek – élettere romlik, menynyiségük lecsökken, bizonyos törzsek eltűnhetnek a talajból. Ennek következménye a talaj tápanyag-szolgáltató képességének csökkenése, a szármaradványok lebontásának elmaradása, és a káros, legtöbb esetben fitopatogén szervezetek túlsúlya. Ebben az esetben az opportunista szervezetek is a túlsúlyba kerülő patogének élettevékenységét támogatják, tovább erősítve a negatív folyamatot (dominancia-elv).

Mi a megoldás, és hogyan lássunk hozzá?

A helyes megközelítés a talaj javítására, rendbetételére irányuló szemlélet és gyakorlat kialakítása. Ebben az esetben érhetünk el mérhető, tartós eredményt, és biztosíthatunk optimális életteret a talajban lakó, kultúrnövényeink fejlődését, élettevékenységét támogató számtalan élőlénynek (3. ábra).


3. ábra

Első lépésként mindenképp javasolt a talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel, és optimális esetben ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütés-szerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH-lúgos (7 feletti) tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben elmegy a kedvünk, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.Ehhez hasonló problémával szembesülhetünk abban az esetben is, ha nem vagyunk tisztában a választott termék oldódás dinamikájával, és ezen keresztül a valódi hasznosulásával (az oldatba nem kerülő meszező anyag olyan, mintha ott sem lenne).

Mi a következő lépés, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?

A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.


1. kép

Karbonát-hatóanyagú termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét! Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására.

Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet! A magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel – így végső soron többet árthatunk, mint amennyit használunk. Egyértelműen magnéziumhiányos területeken logikus opció lehet a kalciumot és magnéziumot is tartalmazó meszező anyag – de csak ott!Karbonát-hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket!

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer, mielőtt döntünk!A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalcium-tartalmú, szemcsés, röpítő tárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bages kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid-alapú talajmeszező termék. Az ilyen mésztermék egyik legnagyobb előnye, hogy könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába. Másik nagy előnye, hogy gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható, ami időben is komoly rugalmasságot ad, sőt, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is. A fentihez hasonló, kalcium- és magnézium-oxidot is közel azonos mennyiségben tartalmazó, szintén szemcsés termék is elérhető már a gazdálkodóknak, a kalcium mellett magnéziumban is szegény területek korszerű meszezésére.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés. Karbonát-hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.


2. kép

Kalcium-oxid-hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható.

  1. Közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni).
  2. Erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban. Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves. A savanyú talajok meszezésével egyaránt javítható az általános talajállapot, a talajélet, az agrotechnikai műveletek hatékonysága, a termesztés sikeressége (2. kép). És ne feledje – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József

üzletfejlesztő

Tartalom közti banner a cikk végére
no