Ellenszélben is az elsők között | Agrárágazat

Ellenszélben is az elsők között

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Számos, talán a szántóföldi növények csoportjában a legtöbb kihívással néz szembe a kalászosgabona-termesztés, amely mind az objektív – időjárási, piaci –, mind a hazai sajátosságok tekintetében komoly gyengeségekkel, kockázatokkal küzd. A helyzete azért is ellentmondásos, mert a hazai adottságok és tudástőke komoly alapot jelenthetne a sikerhez – így összegezhető a martonvásári Elitmag és az MTA ATK közös rendezvényének üzenete.

 


Dr. Oross Dénes

 

A júniusi rendezvényen Vancsura József (GOSZ) a búzaszegmens versenyképessége fő akadályának az öntözés korszerűsítésének elmaradásában, a rendszertelen termelési szerkezetben és az integráció hatékonyságának, volumenének szűkösségében láttatta. Különösen komoly fenyegetésről beszélt az orosz, kazah, ukrán exportkonkurencia kapcsán, és az egyik legfontosabb feladatnak a termesztők összefogását, az egységes kibocsátás megszervezését nevezte.

Dr. Vida Gyula (MTA ATK MGI) a kalászosok vegetációs időszakában tapasztalható szeszélyes időjárás, a 30 év átlagát alulmúló csapadékmennyiség hatásait elemezte. Ugyanakkor – több más fajta és hibrid mellett – szólt a 10,5 tonnás átlagot meghaladni képes, a hazánkban legnagyobb területen szaporított Mv Nádor korai búza kitűnő minőségéről, a Kondás és a Dandár mint speciális felhasználási célú (keksz, malmi és javító) fajták nemesítéséről. Hangsúlyozta: ma már nem ellentmondás a mennyiség és a minőség, de a gazdálkodóknak a fajtaválasztás előtt célszerű elemezniük a termesztési célt és a sajátosságokat: a termőhelyi és gazdasági jellegzetességeket, a piac felhasználói céljait, igényeit, valamint az adott gazdaság agronómiai színvonalát. A Martonvásáron folyó búzanemesítési program prioritásai között említette a versenyképes nagy termőképesség megőrzését, a jó és kiváló sütőipari minőségű fajták előállítását, a hazai adottságok, komparatív előnyök kihasználását a versenytársakkal szemben, a mind jobb stressz-ellenállóságú genotípusok nemesítése révén a klímaváltozás hatásának csökkentését.

 

 

Dr. Árendás Tamás (MTA ATK) az őszibúza-termés alakulásáról adott több évtizedes, lehangoló-reménykeltő összegzést. Az ellentmondás fő eleme, hogy míg 1967-1989 között 100-300 kilós NPK-tápanyaginputtal 2,5-5 tonnára nőtt a hektáronkénti termésátlaga, addig ez 1990-től egyrészt csökkent vagy stagnált, másrészt – nem függetlenül a 30-130 kilós NPK-utánpótlásról – rendkívül változékony mértéket mutat. A kutató elemezte a vetésidő és a csávázás hatását a búza szemtermésére, az őszi búza N-műtrágya reakcióját, a N-trágyák hatását a martonvásári búzák produktivitására és a búza vegetációs indexére.

Dr. Oross Dénes, az Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója beszédében leszögezte: Martonvásár okkal vált a hazai agrárágazat központi szereplőjévé egyrészt a vetőmag-szegmensre való tekintettel (a centrum Európa legnagyobb fajtatulajdonosa), másrészt a folyamatos fejlesztések eredményeként a mezőgazdasági kutatási potenciál megteremtése révén. – Martonvásár szakmai alapon újabb nagy lépést tett: a különböző szakterületek integrációjával olyan átrendeződést generált és indított el, amelynek végső soron a hazai piaci részarány növekedése lehet az eredménye – mutatott rá Dr. Oross Dénes, kiemelve a legfontosabb célt: a partnergazdaságok elégedettségét.

Kohout Zoltán

Kapcsolódó cikkek