Elsején hatályba lép az új állattenyésztési szabályozás rendelete

2018. november 1-től valamennyi EU-s tagállamban alkalmazni kell a hatályos állattenyésztési rendeletet.


Az Európai Unióban 2016-ban megújult az állattenyésztési szabályozás: az erre vonatkozó EU-rendelet és a hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba lépnek, olvasható a NAK hírei között. Az előírásokat a tagállamoknak összhangba kell hozniuk a saját törvényeikkel, ezért még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül az új állattenyésztési törvény, mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. az országos húsmarha-tenyésztési tanácskozáson.

Az új uniós szabályozás főként azért vált szükségessé, mert a korábbi állattenyésztési regulákat az egyes országok eltérően értelmezték és illesztették be a nemzeti joganyagokba. Emellett biztosítani kívánták a tenyészállatokra vonatkozó, a tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó, valamint a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelmének egységes szabályozását.

A legfontosabb változások

A már elismert tenyésztő szervezeteket, tenyésztő egyesületeket, tenyésztő szövetségeket, magánvállalkozásokat és egyéb szervezeteket az EU-rendelettel összhangban elismertnek, valamint az általuk végrehajtott tenyésztési programokat elfogadottnak kell tekintetni. Minden egyéb tekintetben azonban az EU rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni rájuk is. Ugyanazon fajta esetében több tenyésztőszervezet is kaphat elismerést, és végrehajthat tenyésztési programot. A tenyésztőszervezetek számára lehetőség nyílik más EU-tagállamban is működni.

A tenyésztőszervezetek elismerésekor maga a szervezet elismerése, és az általa végrehajtott tenyésztési program elfogadása elkülönül egymástól, két külön közigazgatási eljárás lesz. A törzskönyvek felépítését, valamint a tenyészállatok törzskönyvbe, illetve annak fő- és melléktörzskönyvi részébe történő bejegyzésének szabályait, valamint a tenyésztőszervezet kötelezettségeit az EU-rendelet részletesen szabályozza: a tenyésztési programoknak e tekintetben sokkal szűkebb mozgásteret biztosít.

A rendelet megteremti az úgynevezett uniós referenciaközpontok létrehozásának jogi alapjait, melyek a teljesítményvizsgálatok és a tenyészértékbecslések módszerének egységesítését célozzák. A származási igazolások tartalmi elemei kötöttebbek lesznek: a rendelet konkrétan megfogalmazza, hogy mit kell tartalmazniuk. Egységesítik a harmadik országokból történő fajtatiszta tenyészállatok és azok szaporítóanyagai EU-ba hozatalának rendszerét, emellett szigorúan szabályozza a rendelet a határon átnyúló tenyésztési tevékenységet is.

Tarpataki Tamás kihangsúlyozta, hogy az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza, ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra – például a baromfira – teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, amely nem ütközhet az EU egyéb, főként a versenyjogi szabályaival.

Összeállította: Csomor Zsolt

Tartalom közti banner a cikk végére
no