Ennyi méz a világon nincs…! Tényleg nincs, ezért kell a szigor

Érezte már az Olvasó a hipermarketekben, hogy egyszerűen nem lehet annyi narancs, ásványvíz, tej vagy méz, mint amennyit világszerte a zsúfolt polcokon látni? A méz esetében egészen biztosan igaz, hogy az áru egy nagy része egyszerű hamisítvány. Az Európába behozott áru ötöde kukoricából, cukorból, gyantázott mézből készült szirup, ami nemcsak nem egészséges, de hazavágja a tisztességes európai és magyar termelők gazdaságát. Az EU most, részben magyar noszogatásra, lépett egyet.

Ennyi méz egyszerűen nincs a bolygón

Kína évente 450 ezer tonna mézet termel, ami több mint a világ legnagyobb méztermelőinek együttes termelése. Az Európai Unió szakértői szerint ez a mennyiség egyszerűen nem származhat méhészeti tevékenységből – áll a csütörtökön elfogadott Európa Parlament (EP) azon dokumentumaiban, amelyek alapján a napokban az EP óriási többséggel elfogadta az európai méz minőségét és a mézpiacot védő jelentését. Ma ugyanis az EU képtelen megvédeni saját termelőit, miután a szabályzás megengedi, hogy csak annyi legyen a terméken feltüntetve: méz. Hogy ez cukornádból vagy kukoricából származó hozzáadott cukorral hamisított akármi, netán igazi méz kigyantázott (azaz eredeti szárazanyag-tartalmától megfosztott) hamisítványa az sajnos még nem számít.

Silány, de ártani tud

A nagyrészt a magyar Erdős Norbert EP-képviselő munkájának eredményeként is elkészült jelentés azt szorgalmazza, hogy „ha több országból jön, akkor mindkét vagy mindhárom ország kerüljön rá, olyan sorrendben, amilyen űrmértékben belekerül a csuporba a méz”, mondta az Indexnek a képviselő. Így legalább annyit tudhatunk, hogy ha a termék például kínai import, akkor több benne a hozzáadott cukor, mint a valódi méz. Ez pedig túl az egészségügyi vonatkozásokon, súlyos gazdasági kérdés is: a hamisítványok az igazi méznek 50-30%-áért már kaphatók. Erdős azt is sürgeti, hogy ez EU csak akkor engedélyezze a ’méz’ feliratot egy csomagoláson, ha legalább félig biztosan azt tartalmazza a termék.

Édes biznisz, koros szakma

Az EU-ban egyébként 600 ezer méhész dolgozik, akik évente 14,2 milliárd eurós értéket termelnek. Ebben – a mézen és mézes terméken kívül – benne van annak az „ökológiai szolgáltatásnak” az értéke is, ami a növényfajok 84%-ának, vagyis az élelmiszer-termelésben szerepet játszó növények 76%-ának beporzását, továbbá a mézalapú termékek (gyógyászat, kozmetika) körét jelenti.

A gazdasági gondok máris megjelentek abban, hogy mind kevesebb fiatal választja hivatásul a méhészetet-méztermelést: az ágazati gazdák túlnyomó többsége elmúlt 50 éves.

Kohout Zoltán