Értékesebb, ha egészségesebb! – tegyük rendbe savanyú talajainkat | Agrárágazat

Értékesebb, ha egészségesebb! – tegyük rendbe savanyú talajainkat

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Talajunk központi és meghatározó szerepe a gazdálkodás minőségében és sikerében, mondhatjuk, nem szabad, hogy kérdés legyen a mezőgazdálkodók számára. A talajvizsgálatok eredményei, különösen, ha a talajok kémhatását nézzük, mégsem ezt a gondolatot erősítik. A modern mezőgazdálkodást támogató genetikai és technológiai fejlesztések folyamatosan formálják és segítik a gazdálkodás minőségének és hatékonyságának javítását. Jellemzően könnyebbé is teszik egyes műveletek elvégzését, szinte minden nap megjelenik valamilyen újdonság, amelyek gyorsan vagy lassan, de teret nyernek a gyakorlatban – tegyük hozzá, sok esetben nem kis ráfordításokat jelentve.

 

Mindennek alapja a talaj

Az alapokra viszont – tisztelet a kivételnek – nem fordítunk kellő figyelmet. Növénytermesztésünkben ez pedig a talaj. A termesztett növényünk a talajba kerül, ott kezdi az életét, azzal és abban él, amit ott talál. Annak állapota messze befolyásolja az általunk alkalmazott – akár csúcstechnológiájú – módszerek, illetve a kijuttatott tápanyagok érvényesülését a növény teljesítményében. Rendelkezhetünk a legjobb talajművelő eszközökkel, dolgozhatunk precízen, talajvizsgálatra alapozott okszerűen adagolt és kijuttatott műtrágyázási technológiával, a nem megfelelő állapotú talaj nem fogja lehetővé tenni ezeknek az érvényesülését a terméseredményekben. Közhelyes lehet az a hasonlat, hogy egy ház építése is az alapozással kezdődik, és ha ott baj van, akkor mindennel baj lesz, ami ráépül. Pedig itt is ugyanez a helyzet.

 

Alaphalmazok

Miért a talajok savanyodását emeljük ki és vesszük előre, ha a talajok állapotáról beszélünk? Ennek magyarázata alapvetően egyszerű. A talaj savanyodása gyakorlatilag a kalcium – mint alapvető építő elem – fokozatos eltűnése a talajból, amely megváltoztatja nemcsak kémhatását, hanem valamennyi tulajdonságára hat.


Gyökérfejlődési példa eltérő talaj PH értékeknél

A talaj tulajdonságait három – egymással összefüggő és egymást meghatározó – csoportba oszthatjuk, úgymint fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok. Fizikai tulajdonságok pl. a talajszerkezet, a szemcseméret (porozitás), a víz-, levegő- és hőháztartás. Kémiai tulajdonságok pl. a kémhatás (pH), a tápanyag, ásványianyag-tartalom, szervesanyag-tartalom. A biológiai tulajdonságok pedig a talajélettel – talajlakó élőlények mennyisége, fajgazdagsága, hatásuk az anyagforgalomra és a növények élettevékenységére – párhuzamosak.

A kalcium olyan alapvető elem, amely mindhárom tulajdonság csoportra hatással van.

 

A fizikai szerkezet

A talajszemcsék – agyag-humusz komplexek – köré különböző elemek szerveződnek, így az optimális talajban a kalcium is, kellő mennyiségben. Amennyiben a kalcium fokozatosan eltűnik ebből a komplex rendszerből, helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át, a talaj kémhatását ezzel folyamatosan savanyítva. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó-képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

 

Egy kis talajkémia

Kémiai tulajdonságok maga a kémhatás, amelyet a pH értékkel jellemzünk, a szervesanyag-tartalom, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képessége. A kémhatás csökkenésével a növények által felvehető tápanyagmennyiség, az egyes elemek hozzáférhetősége is egyre csökken, ami egyrészt a kijuttatott műtrágya hasznosulásának jelentős csökkenését eredményezi. A pH-értéktől függően, enyhén savanyútalajokon is már 15-20%-os csökkenéssel kell számolni nitrogén- és kálium-hatóanyagoknál, a foszfor esetében ez hamar az 50%-ot is elérheti. Erősen savanyú talajoknál már a nitrogén és a kálium fele vagy csak harmada hasznosul…


Nitrifikáló baktériumok

 

A talaj élete

A talaj biológiai tulajdonsága mindezen folyamatok következtében jelentősen gyengül. A talajlakó szervezetek anyagcsere-folyamataikon keresztül egyrészt visszahatnak a talaj összes tulajdonságára és a növények által felvehető tápanyag mennyiségre, hiszen ezek a szervezetek felelősek a növényi részek lebontásáért és felvehető formába történő átalakításáért, másrészt a mikroszervezetek és a növények gyökere között is – nem csak a pillangós növények esetében – intenzív együttműködés zajlik. Maguk a mikrobák rengeteg, a növény számára hasznos anyagot – enzimek, vitaminok, hormonok – termelnek és adnak át, illetve maguk is hasznos vegyületeket kapnak a növénytől. Egy egészséges talajflórában dominálnak a hasznos, illetve a domináló flórát követő opportunista szervezetek, melyek együtt biztosítanak egy optimális közeget, és visszaszorítják a káros mikroszervezeteket, közöttük számos kórokozót is, tehát egy egészséges talaj növényvédelmi szempontból is egészségesebbnek tekinthető.

A talajszerkezet romlásával a mikrobák – itt elsősorban a hasznos szervezetek – élettere romlik, mennyiségük lecsökken, bizonyos törzsek eltűnhetnek a talajból. Ennek következménye a talaj tápanyag-szolgáltató képességének csökkenése, a szármaradványok lebontásának elmaradása, és a káros, legtöbb esetben fitopatogén szervezetek túlsúlya, és ebben az esetben az opportunista szervezetek is a túlsúlyba kerülő patogének élettevékenységét támogatják, tovább erősítve a negatív folyamatot.

 

Helyreállítás: ne érjük be félmegoldással!

Hogyan tudjuk ezt az állapotot megszüntetni? Ehhez rendbe kell tenni a talajt, azaz megfelelő mennyiségű kalciumot kell visszajuttatni a talajba, amely oldatba kerülve fokozatosan visszaépül az agyag-humusz-komplexek felszínére, visszaállítva a talajszemcsékhez kötődő ionok megfelelő arányát, és újra létrehozza a megfelelő talajállapotot. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a leromlott talajállapot is idővel jött létre, és annak tartós és kellő mértékű javítása is hosszabb – talajtípustól, talajműveléstől, csapadék mennyiségtől, vízmozgásoktól, műtrágyázási technológiától, vetésforgótól, és az alkalmazott kalciumdózistól függően eltérő – időt vesz igénybe. A talajjavítás sikerességét és a ráfordítás mértékéhez számszerűen is mérhető eredményességét nem szabad egy szezon alatt megítélni, mert nem ad valós képet egy tisztességes mértékű talajjavításhoz és rendbetett talajhoz képest, amit nyilvánvalóan nem tudunk néhány hét vagy hónap alatt elérni.


A látható különbség

A cél a talaj rendbetétele kell, hogy legyen! Ne érjük be félmegoldásokkal, mert messze nem érik el a kívánt hatást, és mivel a savanyító tényezők ma már egyre intenzívebbek, hosszú távú és tartós hatást így nem fogunk elérni, csak az időnket és az erőforrásainkat vesztegetjük.

A legfontosabb a talajunk ismerete és annak elhatározása, hogy a megfelelő – a talaj rendbetételéhez elvezető – kalciummennyiséget visszaadjuk a talajnak. Talán sokak számára már ismerős mondat, hogy a megfelelő mennyiségű kalciumot visszajuttatni és talaj kémhatását helyreállítani mésszel (magas kalciumtartalmú, nagy tisztaságú kalcium-karbonát, kalcium-oxid) lehet! Itt a kulcs szó valóban a helyreállítás. Ebben az esetben nevezhetjük a végrehajtott műveletünket teljes körű talajmeszezésnek. A meszezéssel helyreállított talaj fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságai pozitív változásokon mennek át, melynek eredménye egy jobban művelhető, hatékony csapadék-pufferelő, jobb tápanyag szolgáltató képességű, összességében értékesebb talaj.

 

A meszezés optimális kivitelezése

Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági gyakorlat technológiai elemeiben, technikai eszközeiben igen sokat változott és fejlődött, a korábban használt meszező anyagok a mai technológiákkal, kijuttató berendezésekkel és a mai elvárások szerint nehezebben és körülményesebben alkalmazhatóak. A nagy tömegű, porszerű mészanyagok kijuttatása vagy nagy mennyiségű szálló por képződésével jár (röpítőtárcsás szórás), vagy a talaj még több taposásával (pl csigás adapterek, szórók, melyek művelési szélessége limitált, 9-12 m maximum). Legjobb módszer ennek kiküszöbölésére a szerves anyaggal – pl. szerves trágya, komposzt – való keverése és szervestrágya-szóróval való terítése, szervesanyag azonban sok helyen nem elérhető, és maga a keverés is nehezen megoldott vagy nem mindig egyenletes. Viszont ahol ez megoldható, feltétlenül ajánlott a szervesanyaggal való keverés és szórás, mert a mészanyag mellett a szerves anyagot is pótoljuk, és a talajéletet is javítjuk vele.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már Magyarországon is elérhetőek olyan mésztermékek, amelyekkel a meszezés röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal megoldható. E termékek készülhetnek kalcium-karbonátból, illetve kalcium-oxidból is.

A kalcium-oxid hatóanyag tartalmú szemcsés mésztermék nagy előnye, hogy gyorsan és pontos adagolással, egyenletesen, mérsékelt talajtaposással, szemcsés szerkezete miatt pH-térképre alapozva akár differenciáltan is kijuttatható, szállítható és tárolható, mindemellett hatását a gyors oldódás miatt gyorsan kifejtő talajmeszező anyag. Mindezen előnyök mellett lehetővé teszi a meszezés sokkal rugalmasabb beillesztését a termesztés technológiába, gyakorlatilag a tél végi hóolvadástól a tavaszi vetésig, állományban 2-4 leveles állapottól az állomány záródásáig, nyáron/ősszel a betakarítást követően az őszi vetésekig, vagy a téli időszakban is – amikor lehetséges a talajra menni – a meszezést végre tudjuk hajtani vele.

Gondoljunk erre, és kezdjük el talajaink javítását mielőbb, éljünk a rugalmasság adta lehetőséggel! Minél előbb rászánjuk magunkat, annál előbb tapasztaljuk majd jótékony hatásait: talajszerkezet javulás, jobb művelhetőség, jobb műtrágya hasznosulás, jobb teljesítmény a kultúrnövényünktől.

Ne feledjék – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József, üzletfejlesztő

Kapcsolódó cikkek