Évindító dilemmákról szólt az Agrárium 2018

Pénz-pénz-pénz. Így is összefoglalhatnánk a kecskeméti információkat. Az Agrárium 2018 Konferencia legizgalmasabb témája valóban a 2020 utáni támogatottság volt, de nem mehettünk el szó nélkül a gépberuházási támogatások, a sokat hangoztatott precíziós gazdálkodás vagy a mindenkit foglalkoztató öntözésfejlesztés és jégelhárítás mellett sem. Tömény okfejtések, valódi dilemmák, kérdések és viták: ez volt a legutóbbi Portfólió-rendezvény mérlege, most pedig ízelítő a hallottak.

Úgy néz ki, zsebbe kell nyúlnunk

Saját költségvetésből is kiegészítheti Magyarország az uniós agrártámogatásokat 2020 után, ha a Brüszszelből érkező források a következő EU-s pénzügyi ciklusban csökkennének – hangzott el a Portfolio „Agrárium 2018” című kecskeméti konferenciáján. Ez még ugyan csak elmélet, hisz várhatóan május végén, június elején jelenik meg egy jogszabályi javaslat a 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatban, valamint ugyanekkorra várható az új többéves uniós pénzügyi keret megállapítása is.

Az új végrehajtási modelljavaslat szerint a KAP csak a szabályozási alapparamétereket határozza majd meg ahhoz, hogy biztosítani lehessen az uniós célokat. A tagországoknak pedig külön-külön stratégiai terveket kell készíteniük, amelyeket a bizottság hagy jóvá. Tehát a tagországoknak a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, de az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozási (cselekvési) terveket (koncepciókat) kell kidolgozniuk. A stratégiai tervek magukban foglalják majd az I. és a II. pillér intézkedéseit. Mivel nálunk több mint 50%-kal járulnak hozzá az uniós támogatások a gazdák jövedelméhez, egyértelmű, hogy 2020 után az egyszerűbb Közös Agrárpolitika megteremtését támogatná Magyarország. Viszont, ha 2020 után nem az egyszerűsítés irányába haladna a KAP, az valószínűleg negatívan befolyásolná a banki finanszírozást a magyar mezőgazdaságban. Annak érdekében, hogy a hektáronkénti támogatások ne csökkenjenek, Magyarország élhet a két uniós pillér – a közvetlen kifizetések a vidékfejlesztési támogatások – közötti átcsoportosítással, de akár növelt szintű nemzeti társfinanszírozás is szóba jöheti – szűrhettük le többek között Feldman Zsolt helyettes államtitkár (FM) szavaiból Kecskeméten. Bár a tagországok önálló döntéseinek átmenetileg ellentmond az a cél, hogy a KAP-nak továbbra is csökkentenie kell a tagállamok támogatásai közötti különbségeket. Az új rendelettervezetben egyébként arról is szó van, hogy 100 ezer euróban – ez 30 millió forint feletti összeget jelent – maximalizálnák a gazdáknak adható támogatások összegét, amit a magyar döntéshozók is támogatnak.

A zöldítés is borzolja a kedélyeket

Idén csökken(het) a szója vetésterülete a zöldítési szabályok szigorodása miatt, de nem kell lényeges visszaesésre számítani. A gazdálkodási kedvet mindig az adott kultúra jövedelmezősége határozza meg, márpedig 2,5 tonna feletti átlagokkal ez a növény bőséges hasznot hoz. Hazánkban öt megyében képesek ezt a hozamot produkálni, ebből a legnagyobb területen, 16 600 hektáron, Baranyában foglalkoznak a növénnyel. Ezen kívül Győr-Moson-Sopron, Vas, Tolna és Borsod megye számítanak eredményes szójakörzeteknek. Mivel a gazdák a termeléshez kötött támogatást mindenképpen megkapják, ezért azokban a gazdaságokban, ahol a szója rentábilis növény, mindenképpen benne fog maradni a vetésszerkezetben. Kiesésekre ott lehet számítani, ahol a 2 tonnát sem éri el a hozama. Mivel kevesebb gazdaság vág bele idén, annál inkább a szója termeléshez kötött támogatásának fajlagos növekedése várható, Bene Zoltán (Karintia Kft.) a 70 ezer Ft/ha-os szintet sem tartotta kizártnak előadásában. Viszont, ha valóban beindul a Nemzeti Fehérje Program, és az előre jelzett 8 Mrd forint megérkezik, akkor 2023-ra teljesülhet a kormányzati célkitűzés, azaz 100 ezer hektárt is meghaladhatja a szója termőterülete hazánkban. Ami újabb kihívás elé állítaná, ezúttal a vetőmag-forgalmazókat. A termőterület-növekedés egy újabb kérdést vet majd fel: vajon melyik kultúra rovására történne mindez? Az Agrárium Konferencián folytak a találgatások: a kukorica területi csökkenése pl. elképzelhető, feltéve, hogy az árában nem következik be pozitív változás. Idén egyébként ennek minden esélye megvan. Dél-Amerikában rosszak a terméskilátások, az USA-ban pedig történelmi mélypontra csökkent a kukoricavetési kedv – magyarázta a pillanatnyi piaci helyzetet Kökény Benő, a Monsanto Hungária Kft. marketing manager.

A kihagyhatatlan téma: glifozát

Az inputanyag piac sarkalatos pontja a műtrágyaár. Márpedig a földgázárak 2016. évi mélypontja után logikus lesz egy enyhe áremelkedés, amit többé-kevésbé mindig kiegyensúlyoz a gyártók „önszabályozása”. Ami viszont megakadályozhatatlan: az Uraltól délre két kálibánya-beruházás zajlik, és a közeljövőben a világ jelenlegi kálium-felhasználásának 13%-át lesz képes kielégíteni ez a két bánya. Ez viszont árcsökkenést jelent majd a kálisó piacán.

És át is térhetünk a következő kényes kérdésre: a növényvédő szerek terén nagyon valószínű az árnövekedés, hisz Kína rákényszerült a környezetkímélőbb gyártási technológiákra, ami megnövelte a gyártási költségeket. Ennek egyenes következménye, hogy az olyan hatóanyagok, mint a glifozát, drágulni fognak. Pedig a totális gyomirtó glifozátos készítmények pillanatnyilag nélkülözhetetlenek, a tarlókezelésben mindenképpen szükség van rájuk.


Bukunk vagy nyerünk? – Piaci prognózis, ártrendek az állattenyésztési és a takarmányozási piacon. A beszélgetés résztvevői: Dr. Potori Norbert (igazgató, Agrárgazdasági Kutatások Igazgatósága, Agrárgazdasági Kutató Intézet), Csorbai Attila (elnök, Baromfi Termék Tanács), Reng Zoltán (vezérigazgató, Hungrana), Lajtos Lajos (kereskedelmi igazgató, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.), Babati Zoltán (elnök, Vágóállat és Hús Terméktanács) és a moderátor, Tóth Andrea (állattenyésztési szakértő, NAK)

 

A tyúk vagy a tojás?

Nem ezt az ősi kérdést boncolgatták az állattartási kerekasztal szakemberei, de a szabadtartásos kontra antibiotikummentes termelés eldöntése legalább ekkora feladatot jelentene. Különösen, ha egyszerre szeretnénk mindkét technológia előnyeit élvezni.

– Nem lehet egyszerre mélyalmos, szabadtartásos és antibiotikummentes termelést folytatni. Ha a baromfi találkozhat a kórokozókkal, vírusokkal, akkor szükség van a gyógyszerek bevetésére. A teljes védelmet csakis korszerű, hézagmentes és jól tisztítható épületekben, szigorú menedzsment-intézkedésekkel lehet elérni – de erre a mai magyar termelés még nem készült fel – hallhattuk Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács elnökétől. Erre annál is inkább érdemes odafigyelnünk, mert pl. a baromfiinfluenzára is csak a zárttartás lehet a jó válasz, márpedig a H5N8 máris kitört Bulgáriában, a járvány feltételezhetően idén is el fogja érni Magyarországot.

Nem beszéltünk még a több tízmilliárdos gépvásárlási támogatásokról, a sertéspiacról, a precíziós gazdálkodásról, pedig a szakmát érintő további izgalmas és súlyos témák ezek is. Emellett a Google nyújtotta lehetőségek vagy a blockchain-technológia rejtelmei is szóba kerültek az Agrárium 2018 konferencián. Ha legközelebb ön is részese szeretne lenni ennek az információdömpingnek, akkor május 25-én Pápán a Nyugat-magyarországi Agrárfórumon, augusztus10-én Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon, vagy november 28-29-én Siófokon az Agrárszektor Konferencián lesz lehetősége.

Összeállította: Sándor Ildikó

Tartalom közti banner a cikk végére
yes