Foglalkozása szemléletfelelős, munkahelye a magyar mezőgazdaság | Agrárágazat

Foglalkozása szemléletfelelős, munkahelye a magyar mezőgazdaság

Kiadvány, amelyben megjelent: 

– beszélgetés Fórián Zoltánnal, az Erste Agrár Kompetencia Központ új vezetőjével

Agrárpiaci elemző, stratéga, szaktanácsadó: így foglalhatnánk össze röviden beszélgetőtársam életpályáját. Pedig őt hallgatva ez ettől sokkal több. Mint ahogy a riport végére az is egyértelművé vált, hogy miért csörög kora reggelente Fórián Zoltán telefonja, és mi az összefüggés a banánpiac és a tejzsírárak megugrása között. Mert az agrárpiachoz ez is hozzátartozik…

 

Szakmai fórumok gyakorlott és elismert előadója, akihez bátran fordulhatnak a gazdálkodók kérdéssel, hisz hamar kiderül tájékozottsága és naprakész felkészültsége. Azt már ritkábban tudhatja a kérdező, hogy egy sikeres pénzintézeti modell is fűződik a válaszadó nevéhez. Honnan van mindehhez affinitás és biztos háttér?

– Fizikai munkával kezdtem még a hajdani kabai cukorgyárban, ami miatt rendkívül szerencsésnek tartom magam. Élelmiszer-üzemmérnök, mérnök, majd közgazdász tanulmányaim pedig már megalapozhatták azt a későbbi munkámat is, mikor az első hazai élelmiszeripari stratégiát kidolgoztam. Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben eltöltött évek mindehhez tudományos, struktúra politikai tudást adtak, amit a Rabobank már csak kiegészített egy globális elemző módszertannal. Innen a gyakorlat, a tanácsadó piac következett, ahol a stratégiaépítés volt az alapfeladat. Tehát hamar rájöttem, hogy jó tanácsot adni csak alapos felkészültséggel, biztos háttértudással, azaz tájékozottan lehet. Ehhez kialakítottam egy saját hírfeldolgozó módszert, amiből előrejelzéseket, tendenciákat is könnyen és elég biztonsággal fel tudok állítani.

 

Melyik ágazat a legéhesebb ezekre az információkra?

– A gabonapiac a legérzékenyebb, de rögtön ki is javítanám: a gabonatermelők. Mert a piaci tendenciák – ismerve pl. a gazdaságpolitikai eseményeket, vagy jelen esetben az orosz és ukrán piacokat és termésátlagokat – szinte kiszámíthatóak. Sokkal fontosabb annak eldöntése, hogy ilyen áron, ilyen eredményekkel akarunk-e versenyezni a tömegcikk előállítókkal. De ugyanilyen súlyú a szarvasmarhatenyésztés a tejárak összefüggéseiben, vagy a sertésfelvásárlási árak és a tenyésztési kedv párhuzama, a határaink felé tartó sertéspestisről már nem is beszélve.

Én azt látom, hogy nem feltétlen az információhiánnyal van a probléma, sokkal inkább a szemlélettel, hisz ragaszkodunk a hagyományainkhoz, de inkább a beidegződéseinkhez. Ez a kulcsa mindennek.

 

Te leszel akkor az új „szemléletfelelős”? Egyáltalán mennyire lehet egy alapvetően mezőgazdasági országban a termelők szemléletét befolyásolni?

– Nagyon! Közel egy évtizeddel ezelőtt még pesszimistábban válaszoltam volna. De a mai kor embere számol, ha pedig mégsem, akkor jövünk mi, akik segítünk kiszámolni, hogy valójában miért is dolgozik egész éven át. És az első döbbenet után máris nyitottá válik még az egyébként zárkózott mentalitású, szinte önfejű magyar termelő is. A legjobb példa erre a mai kor slágertémája, a precíziós gazdálkodás: a számtalan beáramló információ közül ne a csúcstechnológia csúcsárát lássa meg először a gazda, hanem a precízió lényegét, tehát itt is azt kell, hogy mondjam, a szemléletet. Az viszont a számokból és nem utolsó sorban a talajadottságból fog adódni. Amit nagyapáink még érzésből és tapasztalatból adódóan úgy fogalmaztak meg, hogy „nézd fiam, ahol sárgállik a tábla…”, azt most a matematika mutatja meg a precíziós gépeknek. De ezt is csak ott érdemes, ahol megtérül.

 

Egy alapvetően gabonatermesztésre „szakosodott” országban szemléletet váltani nem jelentheti egy új növénykultúra keresését. Vagy mégis?

– Jelentheti azt is. De valóban egy nyomvályúban haladunk – kalászos gabonatermesztési múltunkhoz való ragaszkodást szoktam ezzel illusztrálni –, nem is szeretnék én mindenkit erről az irányról elmozdítani. De lehet hozzáadott értékkel egy sokkal jövedelmezőbb gabonát találni, itt is persze az adottságokhoz igazodva. Jó példa erre az olasz tészta- és kekszgyárakkal szerződő gabonatermesztők esete, de ugyanilyen réspiacnak számít a gluténmentes vagy épp biotermékek előállításához gabonát termelni. A nyitottabbaknak persze akár másik növénykultúrát is javasolhatunk, a repcetermesztés vagy a bátrabbaknak a szójatermesztés is alternatíva lehet (persze itt már más technológiát is be kell szerezni), de remek adottságaink lennének még akár a gyógynövénytermesztésben is. Nos, ezekhez a döntésekhez kellenek a hosszabb távú elemzések, a piaci lehetőségek és összefüggések.

 

A gazdálkodó tudását, a saját szakmáját megkérdőjelezni nem veszélyes feladat?

– Nem, egyáltalán nem. És nem a tudását kérdőjelezzük meg, de tény, a saját komfortzónáját feszegetjük. Viszont épp ő keres meg minket vagy az ötletével, mert nem biztos benne, és megerősítést kér, vagy „csak” homokszem került a gépezetébe, és elakadt az évszázad ötlete a megvalósításban, vagy csak egy üzleti finomhangolásra van szüksége. Ha ezekben a szituációkban viszont tudja, hogy ezekre az információkra, ok-okozati összefüggésekre valaki rávilágít, kvázi megoldást, egy lökést ad, akkor az a bizonyos pénzintézeti modell, azaz a szaktanácsadó bank működik. És hangsúlyozom: itt még mindig nem a banki szolgáltatásokról beszéltünk, csak a hozzáértő jó szóról, legyen az egy kora reggel befutó telefonhívás, amikor felvásárlási árakról, a banánpiacról, a tejár zuhanásáról vagy épp felszálló ágáról érdeklődik valaki. Mert ezt is lehet, tudja, hogy választ kap rá.

 

Minden területen tájékozottnak lenni – hatalmas feladat és felelősség. De biztos van egy gyöngyszem, egy, a szívedhez közel álló terület.

– A Magyar Sajtlovagrend tagja vagyok, így felesküdtem a sajtkultúra erősítésére, és hát rájuk is fér a segítség. Azt látom, hogy a komoly fejlesztési feladatok mellett lehetőségek is vannak az alapanyagtermelésben, amire épp a most zajló tejzsírválság ébreszti szépen sorban a termelőinket, hisz sokan most gondolnak először magasabb zsírtartalmú termékek készítésére. Ez is jó példa arra, hogy lehetőség és krízis esetén is jól jön egy elemző szaktanácsadás, egy valódi segítség.

Beszélgetésünkben nem tértünk ki Zoltán valódi hátterére, de tudom róla, hogy három gyermek édesapja, életének középpontjában családja áll, az ő nevelésükben betöltött feladat adja az igazi lökést szakmai ambícióinak és hosszú távú terveinek is.

Sándor Ildikó

Kapcsolódó cikkek