Földhasználat

Az előző számban a föld adásvételéről megjelent cikk témakörét folytatva, a földhasználat kérdését járom körbe, hiszen a földet nemcsak tulajdonosként vagy haszonélvezőként, hanem egyéb jogcímen is használhatjuk.

Földhasználati jogcímek

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földtörvény) alapján a föld tulajdonosa (haszonélvezője) a föld használatát, hasznosítását a Földtörvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára

  • haszonbérlet,
  • feles bérlet,
  • részesművelés,
  • szívességi földhasználat, továbbá
  • rekreációs célú földhasználat

jogcímén engedheti át (a Földtörvényben meghatározott módon és mértékben).

Haszonbérlet

A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő a föld időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis.

A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés a naptári év végét megelőzően 6 hónapon belül jött létre, vagy a hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv a naptári év végét megelőző 90 napon belül hagyta jóvá, az első esedékes haszonbért a szerződés létrejöttét követő évre vonatkozó haszonbérrel együtt kell teljesíteni, kivéve, ha a felek más határidőben állapodnak meg.

Feles bérlet

A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a használatba adónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben a föld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

Részesművelés

A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a földön mit termeljenek; a föld hasznosításának, megművelésének egyes feladataiból – így különösen talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás – a szerződő felek milyen részt vállalnak; a megtermelt terményből, a közös tevékenység nyereségéből milyen arányban részesednek; a veszteség közöttük milyen arányban oszlik meg; az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár esetén egymás között milyen módon viselik a kárt; a föld használatához szükséges, a természetüknél fogva elhasználható dolgokat, munkaeszközöket, gazdasági felszerelési tárgyakat hogyan használják; maguk közül kit jogosítanak fel harmadik személlyel szembeni képviseletre. A részesművelési szerződés alapján a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részesművelők mindegyike jogosult a föld teljes területének – használati megosztás nélküli – használatára. Ha valamelyik fél nem teljesíti a részesművelési szerződésben vállalt feladatát, szolgáltatását, akkor bármelyik fél követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A teljesítésre való felhívás eredménytelensége esetén a felek bármelyike jogosult a mulasztó fél költségére pótolni az elmaradt szolgáltatást. A szerződő felek ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni.

Ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik fél követelheti az ettől való tartózkodást.

A részesművelési szerződés azonnali hatályú felmondással megszüntethető az utóbbi két bekezdésben meghatározott esetben, ha a szerződő fél az írásban közölt felszólítás ellenére a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan továbbra is megszegi, illetve a szerződésellenes magatartását felróhatóan továbbfolytatja, feltéve, hogy a felek nem pótolták az elmaradt szolgáltatást.

Szívességi földhasználat

A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását aFöldtörvény szerinti közeli hozzátartozója részére ingyenesen engedi át.

Rekreációs célú földhasználat

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy, vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait.

Szerződés

A Földforgalmi törvényben meghatározott földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis, ahogy semmis a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés is.

A szerződést nem kell biztonsági okmányon elkészíteni, de a Földtörvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szerződő feleknek, illetve a szerző félnek a törvényben meghatározott adatait.

A haszonbérleti szerződésben – az általános szerződéstartamon túl – rögzíteni kell azt is, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn.

A földhasználati szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve a haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

Bejelentés, nyilvántartás

A terület nagyságától függetlenül a földhasználóknak – az erdő művelési ágú terület kivételével – minden általuk használt földterület használatát be kell jelenteni az illetékes járási földhivatalban.

Általános szabály, hogy minden földhasználat bejelentését a használat megkezdésétől számított 30 napon belül meg kell tenni az erre szolgáló Földhasználati bejelentési adatlap kitöltésével. Ugyancsak 30 napos bejelentési kötelezettség áll fenn a változás és a törlés esetén is. Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

2018. január 1-től mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetében (kivéve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket) a földhivatal tulajdonilap-másolatot úgy adja ki, hogy abból megállapítható az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója is, vagy az a tény, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján az érintett földrészletre nincs bejelentett földhasználó.

A földhasználat bejelentésének – a földhivatal felhívását követő – elmulasztása bírsággal jár, melynek összege a földterület aranykorona értékének ezerszerese, de minimum 10.000 Ft. Vonatkozó kúriai döntés kimondja, hogy a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződés földhasználati nyilvántartásba-vétele nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú bejegyzés, a földhasználó jogosultságát nem a bejegyzés, hanem az annak alapjául szolgáló szerződés keletkezteti.

A földhasználati jogviszony (vagy a már nyilvántartásba vett haszonbérleti szerződés módosítása) bejelentésének késedelme esetén bírság szabható ki, a mulasztás vagy késedelem azonban nem eredményezi a haszonbérleti szerződés (vagy a haszonbérleti szerződés-módosítás) érvénytelenségét vagy hatálytalanságát (BH+ 2014.9.401: Kúria Pfv. I. 21.330/2013).

Dr. Barabás Zoltán

Tel.: 06-20/577-7779

Tartalom közti banner a cikk végére
no