Földön jobban teljesítünk, mint papírok közt | Agrárágazat

Földön jobban teljesítünk, mint papírok közt

Brüsszelből dicsérték, itthon sok lemaradást, ügyetlenséget találnak a magyar agrárrendszerben

Miért kell 17-szer módosítani egy pályázati kiírást? Miért kell mindenre hónapokat várni? Sikerül-e elérni, hogy a pályázati bevételek beépüljenek a reálgazdaságba? És ha ennyi a javítanivaló, hogyan lehet, hogy még Brüsszelből is dicsérik a – kétségtelen – majd’ 50%-os mezőgazdasági kibocsátás-növekedést…?

Bonyolult és kihívásos

Ezekre, illetve a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenének és jövőjének kérdéseire kereste a választ a Portfolio Agrárszektor 2016 konferencia. Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese szerint Európa és a világpolitika bizonytalanságai a magyar agráriumra is hatással lehetnek. A britek EU-s exitje miatt ebbe az ágazatba is kevesebb pénz jut majd. Korte annak ellenére optimistán tekint az EU mezőgazdaságának jövőjére, hogy négy komoly kihívást említett az agrárium jövőjében: az ágazat ellenállóságának növelését és a kockázatkezelést; a környezeti-ökológiai fenntarthatóságot; az innovációt, végül pedig az adminisztráció egyszerűsítését hangsúlyozta. – KAP esetében még bonyolultabb minden, mint kellene – fogalmazott.

 

48% – ez a magyar remény mutatója

A magyar mezőgazdaság reménységgel tekint a jövőbe, cél a hosszú távon működtetés és a fenntartható megújulás – mondta nyitóelőadásában Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese emlékeztetett: az elmúlt 5 évben folyó alapáron 47,6 %-kal nőtt a mezőgazdaság kibocsátásának alakulása, és már nem csak a növénytermesztés húzza az ágazatot, az egészséges szerkezet helyreállítása folyamatos, ami a munkaerő-piaci adatokból is látszik. Nagy a kihívások között említette, hogy a fehérje-előállítást növelni szükséges, a következő időszakban: ahhoz, hogy GMO-mentes maradjon a magyar mezőgazdaság, fontos támogatni a szójatermesztést. Ez azt jelenti, hogy a szójánál a jelenlegi 73 ezer hektárt 120 ezer hektárra kell növelni a következő években. 
 

Késés, módosítás, alulmúlás, torzító dömping

A konferencián érintették a vidékfejlesztési pályázatok aktuális helyzetét is. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy 2014-2020 közötti pályázatoknál jelentős, 6-7 hónapos a lemaradás: eltelt 3 év úgy, hogy érdemi lépések nem történtek, ezért fel kell gyorsítania a pályázati rendszer minden szereplőjének. Ugyanakkor elismerte, hogy jó pályázatok és kiírások jelentek meg, valós piaci igényekre alapozva – igaz, az előleg intézményi rendszerének bevezetése sokkal nehezebb lesz az agráriumban, ahol a szerződés, a bírálat és a kifizetés sebessége meglehetősen lassú.
Vida József, a B3 TAKARÉK Szövetkezet elnök-ügyvezetője arról beszélt, hogy fennmaradó 316 milliárd forint esetében sem szerencsés, ha csak 2020-ra fejeződnek be egyes kifizetések: az önerő és az üzleti tervek miatt fontos a gyorsaság. Az sem szerencsés, ha dömpingszerűen jelennek meg a pályázatok, és sok szereplő egyszerre tűnik fel sok piacon. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke ehhez azt is hozzátette: az uniós pályázatok akkor hozzák a legnagyobb hasznot, ha minél hamarabb beépülnek a reálgazdaságba, és végre lehet hajtani a versenyképesség-növelő beruházásokat – ám ebben is komoly lemaradásunk van. Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint nehezen engedhető meg, hogy 9-10 hónapig ne legyen elbírálva egy pályázat. Idén másodszor „sikerült” elérni, hogy a beruházási színvonal 30-40%-kal marad el a korábbitól, amiben nyilván annak is része van, hogy – mint többen megfogalmazták – a pályázati kiírások túl lassúak, és abszurd, hogy van olyan kiírás, amit 17-szer változtattak meg…

Összeállította: Kohout Zoltán

Kapcsolódó cikkek