A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos korábbi elvárások fokozatos erodálódása a világban | Agrárágazat

A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos korábbi elvárások fokozatos erodálódása a világban

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos, évek óta folyó vitához szólt hozzá a New York Times vezető amerikai lap az elmúlt évek GMO-val kapcsolatos tapasztalatai összefoglalásaként. Ebből idézünk néhány kérdést, amelyek megvilágíthatják a GMO körüli viták és a gyakori, homlokegyenest eltérő vélemények okait.

A termésnövekedés nem bizonyított

A genetikailag módosított növényekről hosszú évekig vita folyt, hogy megalapozott vagy megalapozatlan-e azok alkalmazása, miután vélemények szerint az ilyen növények fogyasztása nem biztonságos. A probléma újabb kérdéskörre kiterjedő vizsgálata alapján kiderült, hogy a genetikailag módosított növények alkalmazása nem növelte az elvártak szerinti, remélt termésnövekedést, és a szintetikus növényvédő szerek használata a GMO-technológia alkalmazása miatt általános csökkentést mutat a jövőben.

A genetikai módosítás a technológia bevezetése idején két „ígéretet” hangoztatott. Egyrészt azt, hogy a GMO-kultúrák immunisak lesznek a termesztéstechnológiájukban alkalmazott gyomirtó szerekre, és rezisztensek lesznek számos kártevőre. Ez reményt adott arra, hogy termesztésükkel olyan eredmények érhetők el, amelyek nélkülözhetetlenné teszik használatukat a világ rohamosan növekvő népességének élelmezésére, egyidejűleg pedig termesztési technológiákban alkalmazott egyéb anyagok (pl. növényvédő szerek) mennyisége relatív és abszolút mértékben is csökkenni fog.

Amikor az Egyesült Államokban és Kanadában, kb. húsz évvel ezelőtt vezették be a GMO termesztést, az európai államok többségében már akkor ellenezték az új technológiát. A két kontinens adatai, tudományos vizsgálatok és a növényvédő szer ipar vizsgálatai és ezek eredményei rámutattak az akkor új technológia ellentmondásaira és az alkalmazással kialakuló problémákra.

A FAO statisztikák alapján kitűnt, hogy a GMO kultúrák termésátlagai az USA-ban és Kanadában nem mutattak számottevő növekedést azonos, Nyugat-Európában „hagyományos” technológiákkal termesztett kultúrákhoz képest. Ez kiváltképp akkor mutatkozott, ha az összehasonlítást olyan modern termesztési technológiákat alkalmazó országokkal vetették össze, mint Franciaország vagy Németország. Egy tanulmány szerint az USA-ban a genetikusan módosított kultúráknak a hagyományos termesztési technológiákkal összehasonlított termés átlagai „kevéssé voltak meggyőzőek”.

A kémiai növényvédő szerek alkalmazása

A GMO terjedésével, a várakozással ellentétben, a szintetikus gyomirtó szerek használata az USA-ban elkezdett emelkedni, olyan jelentős kultúrákban, mint a kukorica, szója, gyapot.

Az egyes növényvédőszer-csoportok felhasználása eltérően alakult. A GMO USA-ban két évtizeddel történő bevezetése óta a kukorica, szója, gyapot termesztésében alkalmazott rovar- és gombaölőszer-használat egyharmadával csökkent a GMO bevezetése előtti időszakhoz képest, ezzel szemben a gyomirtó szerek felhasznált mennyisége 21 százalékkal növekedett.

A genetikai beavatkozás évtizedekig megosztotta az amerikai és európai termelőket, hatóságokat és fogyasztókat. Az elmúlt években már tömeges tüntetések voltak a GMO alkalmazása ellen Nyugat-Európában, mind az alkalmazott termékek, mind a kezelt termények fogyasztása ellen. A zöld politikai mozgalom jelentős fellendülését és hajtóerejét adja az élelmiszer-előállításban használt GMO-kultúrák termesztése. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy az európai országokban azokat az élelmiszereket vagy takarmánynak használt terményeket is fogyasztják, illetve felhasználják, amelyek a GMO technológiát alkalmazó Egyesült Államokból vagy egyéb országokból származnak.

A káros hatásoktól való félelem

A GMO technológiával termesztett növényektől való félelem tudományos alapja nem megalapozott, ez folyamatos vitára ad alkalmat a technológiát támogató, illetve ellenző kutatók között. A növényvédő szerek széles körű alkalmazásával kapcsolatban összehasoníthatatlanul több vizsgálatot végeztek és végeznek jelenleg is.

A növényvédő szerek mérgező anyagok, amelyek helytelen alkalmazása különböző károsodást okozhat emberen, állatokon, a környezetben. A növényvédő szerek káros hatásának vizsgálatai egyáltalán nem egyértelműek, különösen a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása esetén. A gyártó cégek által előállított, a növényvédő szerek hatóanyagainak és késztermékeinek engedélyezéshez szükséges dokumentációknak az EU-ban egyre több részletre kell kiterjedniük, ami egyre nagyobb anyagi forrásokat vesz igénybe a kutatás és fejlesztés során, ami megnehezíti az ipar tevékenységét.

Visszatérve a GMO-növényekkel kapcsolatos véleményekre, ezek rendkívül eltérőek. Különösen a fejlődő világban a rovar-rezisztens, genetikailag módosított növények megítélése a legpozitívabb, ilyen ország például India, ahol a népességrobbanás problémáját mindez ideig nem tudták megoldani. Európában a GMO-növények nem hoztak alapvető termésátlag-növekedést az általában uralkodó magas szintű termesztési technológia miatt. A Göttingeni Egyetem tanulmányát idézve: „a jelenleg termesztett GMO-kultúráktól nem várható Európában jelentős termésnövekedés. Ami a gyomirtószer-rezisztens kultúrákat illeti: nem gondoljuk, hogy ez egy olyan rendkívüli technológia, amely nélkül nem tudnánk élni”.

A Föld népességének növekedése

A Föld népességének gyarapodásával az emberiség létszáma 2050-ig elérheti a 10 milliárd főt.  A Monsanto egy 1995-ben kiadott nyilatkozata szerint termékei hozzásegíthetik a világot a megnövekedett számú emberiség táplálásához. Hasonló véleményt hangoztatnak főleg az amerikai kutatók, akik szerint a jelenleg alkalmazott termelési gyakorlattal nem leszünk képesek a fenti létszámú emberiséget élelmezni. Ezeket a megállapításokat azonban nem bizonyítja a gyakorlat. A FAO összehasonlította az USA-ban és Kanadában termesztett két, genetikailag módosított kultúrát a Nyugat Európában hagyományos technológiával termesztett, hét vezető mezőgazdasági ország, köztük Franciaország és Németország azonos kultúráinak termésátlagaival. Olajrepce esetében a nyugat európai statisztikai adatokat hasonlították össze a kanadai statisztikával, három évtizedes perióduson keresztül, tehát már jóval korábban, mielőtt a GMO-kultúrák termesztése megkezdődött volna.

Nyugat-Európában sohasem fogadták el a genetikailag módosított szaporítóanyag használatát, a nyugat-európai termésátlagok mindig magasabbak voltak, mint Kanadában. A két régióban eltérő termesztéstechnológiát, ezen belül eltérő vetőmagokat alkalmaznak, azonban a GMO-vetőmagok bevezetésével sem változott az arány, a nyugat-európai repcetermesztés változatlanul magasabb termésátlagokat produkált a vizsgált időszakban.

Hasonló összehasonlítást végeztek az USA és Nyugat-Európa kukorica-termésátlagainak hosszú időszakra kiterjedő összehasonlítása során. Ugyanezt tapasztalták a cukorrépa-termesztés termésátlagainak összehasonlításakor. A nyugat-európai termésátlagok erőteljesebben növekedtek, mint az Egyesült Államokban, ahol az utóbbi évtizedekben áttértek a genetikailag módosított vetőmagok alkalmazására.

A biotechnológiai módszerek és a GMO-használat eredményeinek összehasonlítása eltért a fentiektől, hol a biotechnológia, hol a növényvédőszer-ipar javára billentve a mérleget. A helyzetet jól jellemzi az Iowa Állami Egyetem gyomirtással foglalkozó tudósának véleménye: a GMO-t előállító ipar ugyan régóta hangoztatja, hogy a GMO fogja a világot megmenteni, de a mindent eldöntő, termésnövelő gént eddig nem találták meg.

Lehetséges új piacok

A növényvédő szereket gyártó ipart nyomasztja egyebek között a csökkenő mezőgazdasági terményárszínvonal, a fogyasztók ellenállása és számos más tényező. Ennek következménye a vezető növényvédőszer- és GMO-vetőmagot is forgalmazó gyártó cégek sorozatos összeolvadása. A Bayer nemrégiben jelentette be a Monsanto megvásárlását. Az állami tulajdonú kínai China National Chemical Corporation már megkapta az amerikai versenyhatóság hozzájárulását a Syngenta megvásárlásához. A megkötött ügyletek célja olyan óriás cégek létrehozása, amelyek mind vetőmagvak, mind növényvédő szerek előállítására képesek. A Bayer meghirdette a szójatermesztésben használható új termesztési rendszerét, hasonló újdonsággal lepte meg a világot a Monsanto új, kukoricatermesztési rendszerével.

Az újabb, genetikailag módosított növények egyszerre több új tulajdonsággal rendelkezhetnek a jövőben, az előállítóik ajánlata szerint. Ilyen tulajdonság lehet például a betegségek elleni rezisztencia, és a termés tápértékének egyidejű növelése. A gyártó ipar számára olyan fontos növények, mint a kukorica, szója, gyapot, repce jövőbeni termesztése kizárólag genetikailag módosított szaporítóanyaggal a világ számos országában valódi igényeket elégíthet ki. A kritikusok szerint ezek csupán a marketing eszközök megfelelő alkalmazásától függenek.

Jelenleg a GMO elfogadottsága rendkívül alacsony Európában. A világ számos területén, ahol az élelmiszerigény sokkal kevésbé kielégített, mint Európában, a GMO-t elfogadják. Az ipar pedig ebbe az irányba fog terjeszkedni.

Dr. Kádár András

Kapcsolódó cikkek