Gombaölőszeres kezelések őszi káposztarepcében

Ár–érték-arány, megtérülés, ráfordítás, hozzáadott érték, költséghatékonyság – azok a mutatói egy-egy készítménynek, melyek az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

Megkerülhetetlen kérdések, döntő napok

Néhány éve még extenzív-intenzív repcetechnológiák versenyeztek egymással, és a kérdés inkább az volt, ki mennyit hajlandó költeni a repcéjére, és adott technológiával milyen hozamokat lehet elérni. A gyakorlati ismeretek gyarapodásával itt is, mint mindenütt másutt, az vált a legfontosabb kérdéssé, hogy mikor milyen technológiai elemeket alkalmazzunk, hogy aztán az a lehető legtöbb hozadékkal járjon.


1. kép Gyomosító elővetemény után a gyomirtás néha megoldhatatlan feladatot jelent

A repce termesztésének vannak olyan meghatározó elemei, melyek, mondhatni, vitán fölül állnak: a rovarkártevők elleni védekezés, a tápanyagellátás és az adott évjárat csapadékviszonyai azok a tényezők, melyek figyelmen kívül hagyása a legnagyobb termésveszteséggel járnak.

A repce növényvédelmében a rovarkártevők elleni védekezés meghatározó időpontjai sűrűn sorakoznak. Induláskor – különösen száraz őszön – a földibolhák okozhatnak jelentős károkat. Kora tavasszal újra a repce az első a kezelt kultúrák közül, majd onnantól is folyamatosan figyelemmel kell kísérni egészen betakarításig. Ha nem így teszünk, akár egy hétvége alatt is olyan mértékű lehet a rovarkártevők betelepedése a táblára, hogy mire a védekezésre sor kerül, már jelentős lehet a terméscsökkentő hatás.


2. kép Őszi növekedésszabályozás alkalmazásának időpontja

A gyomirtó szeres kezelések során helyet kapnak preemergens, korai posztemergens és tavaszi posztemergens kezelések, vagy külön technológiai elemként lehetne számítani az egyszikű gyomok elleni kezeléseket, melyek szerepe az egész vetésforgóban fontos, hiszen a repcéből könnyedén megszabadulhatunk olyan gyomfajoktól, melyek egyszikű kultúrnövényeinknél költséges, nehezen megoldható feladatot jelentenek.

Ez is fontos: a gombaölőszeres védekezés

Az őszi káposztarepce növényvédelmi kezeléseinek sorában kisebb jelentőséggel kezelik a gombaölő szerek felhasználását. E cikkben ezzel a témával szeretnék részletesebben foglalkozni: mikor milyen készítményt lehet és érdemes használni, és milyen várható hatás mellett.

Ott, ahol a vetésszerkezet egészséges, a növények megfelelő sorrendben követik egymást, ahol a kórokozó nyomás alacsony – akár gombaölő szerek felhasználása nélkül is lehet repcét termelni, viszonylag jó termésátlagok mellett. De...

A vetésforgó összeállítását a szakmai érvek mellett a gazdasági érvek is meghatározzák, hogy milyen növényt lehet könnyen és jól értékesíteni. Emiatt az őszi káposztarepce nem öt évenként egyszer kap helyet a vetésforgóban, vagy éppen olyan növények is gyakran szerepelnek, melyekkel közös kórokozókkal bír. Ezek közül kiemelkedő a Sclerotina szerepe, mivel ennek a kórokozónak számtalan gazdanövénye van, tulajdonképpen legtöbb kétszikű kultúrnövényünk. A gomba szaporítóképletei, a szkleróciumok több évig is életképesek maradnak a talajban, majd nedves évjáratokban jelentős mértékű fertőzést okoznak. A repce kórokozói, alternária, fóma, stb. egyes évjáratokban okozhatnak gazdasági kárt, de a kórtani védekezések időzítésénél elsődleges szempont kell legyen a fehérpenész elleni hatékonyság.


3. kép Tavaszi növekedésszabályozás alkalmazásának időpontja


4. kép „Becőerdő” árnyékában nem élnek meg a gyomnövények

A kórokozók elleni védekezés összetett feladat, melyben helyet kap az elővetemény szerepe, a tarló kezelése, a talaj kezelése és az állománypermetezések. A fehérpenész (Sclerotinia) elleni védekezésnek a leghatékonyabb módja a kórokozó képletek vetés előtti megsemmisítése.

A szárbontók haszna

A nagy szártömeget hagyó elővetemények tarlóján érdemes szárbontó baktériumokat alkalmazni. A kezelés cellulózbontó hatása miatt könnyebb és jobb minőségű vetést tesz lehetővé, de a szármaradványok mellett más szerves anyagokat is bontanak, így a gomba szaporító képleteit is.

A szárbontó alkalmazása minden évben visszatérő kérdés. A fent említett szakmai előnyök mellett gazdasági kérdés is. Mi kerül többe, ötven kiló nitrogén hektáronként vagy a szárbontó? A talajban élnek lebontó-baktériumok természetes formában, és a betakarítást követően magától is lezajló folyamat, hogy a baktériumok száma megemelkedik, a talajba forgatott szármaradványok lebontásához igazodva. Ehhez azonban a baktériumoknak is fel kell szaporodniuk, melyhez idő és tápanyag kell. Ha a repce vetésére kalászos után kerül sor – ahogy az általában történni szokott –, nem áll rendelkezésre túl sok idő. Ezért itt hatékonyabb és eredményesebb a kész baktériumtenyészet alkalmazása.


5. kép Gyomos állomány kevesebbet terem, és a betakarítást is nehezíti


6. kép A fehérpenésszel fertőzött növények halvány színükkel tűnnek ki az állományból

Őszre és tavaszra is ajánlott

A Contans, az Öko-ni WP, a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazó biológiai gombaölő szerek, melyeket repcében 1-3 héttel a vetés előtt kell a talaj felszínére permetezni, és néhány cm mélyen a talajba dolgozni. Ezt követően a talajt hengerezéssel le kell zárni. Felhasználásuknak feltételei 14-16oC talajhőmérséklet és 6070%-os talajnedvesség.

A következő lehetséges kórtani beavatkozás időpontjára a repce életében általában 4-8 leveles korban kerül sor. Bár erre gombaölő szereket (is) használunk, a cél elsősorban nem a gombabetegségek elleni védekezés. A tebukonazollal (Erasmus, Folicur Solo, Mystic 250 EC, Orius 20 EW, Riza 250 EW, Tebucor, Tebusha 250 EW, Teson, Toledo) az elsődleges cél a gyökérnyak vastagságának növelése, az idő előtti szárbaindulás megakadályozása, az őszi káposztarepce téli kifagyásának megakadályozása. Hasonló hatású a metkonazol hatóanyagú Conatra és Sirena. A gombaölő szerek tulajdonképpeni mellékhatása akkor érvényesül, ha a kezelés idején minimum 12 fok van. Még erőteljesebb növekedésszabályozó és gombaölő hatással rendelkezik a Caramba Turbo 3. kép Tavaszi növekedésszabályozás alkalmazásának időpontja (metkonazol, mepiqat) és a Toprex (paklobutrazol, difenokonazol).

Mindegyik eddig felsorolt készítmény felhasználható ősszel és tavasszal is. Tavaszi kezelésnél alkalmazott regulátorok hatására (a gombaölő hatás mellett) számítani lehet az oldal- elágazások számának növekedésére, a szármagasság csökkenésére, a szárszilárdság növekedésére; kompaktabb, homogénebb lesz az állomány.

Fentiekhez hasonlóan használhatók fel (ősszel 4-6 leveles állapotban, tavasszal szárbaindulástól virágzásig) a több hatóanyagot tartalmazó kombinációk: Tilmor, Protector 240 EC (tebukonazol, protiokonazol).

Levél- és szárbetegségek ellen az első tünetek megjelenésekor kell alkalmazni a Topsin-M 70 WDG-t vagy a Don-Q-t (tiofanát-metil). Rejtettbimbós állapottól virágzás végéig alkalmazhatók a tetrakonazolt és klórtalonilt tartalmazó készítmények (Eminent Star, Emerald Star). Sárgabimbós virágzástól a virágzás végéig, illetve a becőképződés idején használható fel a Cantus (boszkalid). Virágzás idején alkalmazható a Zamir (tebukonazol, prokloráz) készítmény is. Négy leveles állapottól becőképződésig használható a Propulse (fluopiram, protiokonazol). Az őszi káposztarepcében felhasználható gombaölő szerek egy másik nagy csoportja az ún. strobit tartalmazó készítmények köre. Ezek a készítmények a gombaölő hatásuk mellett jelentős élettani hatással is bírnak. Hosszú hatástartamúak, a szénhidrátok beépülését segítik, ezáltal a termésmennyiséget és a termésbiztonságot is növelik. Felhasználásukat elsősorban a virágzás kezdetére érdemes időzíteni, a legtöbb előnnyel ez a módszer jár.

Fontos tudnivalók

A virágzás és érés idején elvégzett védekezések egyidejűleg célozzák a kórokozók (fehérpenész, alternária) elleni védelmet, ugyanakkor azok ellen a másodlagos kártételek ellen is szolgálnak, melynek látható hatásával érés idején szembesülnek a gazdák: foltos, beteg becők, felnyílt terméstokok, elpergő magok tömege a földön.

A nagyobb repceállományokban történő kezeléseknél fontos, hogy a permetléfedettség minél jobb legyen, a permetlé behatoljon a növényállományba. Emiatt szükséges nagyobb vízmennyiség és nagyobb cseppméret alkalmazása, segédanyagok alkalmazása. Ha egy termék egy vegetációs időben többször is alkalmazható, tájékozódni kell az egy vegetációban összesen kijuttatható hatóanyag-mennyiséggel kapcsolatban.

A készítmények árát minden évben érdemes újra összevetni a felhasználásukból eredő várható előnyökkel. Rugalmas kijuttathatóság, keverhetőség más termékekkel, az egyes szerek engedélyezési köre (az adott készítményt nem csak őszi káposztarepcében, hanem kalászos, napraforgó, mustár, olajretek stb. kultúrában is fel lehet használni) – mind befolyásolhatják a szerválasztást.

A cikkben szereplő fotók a szerző felvételei.

Dr. Nagy Ida

szaktanácsadó

Lajtamag Kft.

Tartalom közti banner a cikk végére
no