Ha létezik csodás szer, hát, ez az!

Nagy termésnövekedés a növényeknél, hatékony alkalmazhatóság növénypatogén gombák és rovarkártevők ellen, ráadásul még klímakockázat-csökkentő hatása is van – felbecsülhetetlen értékű tudásról beszélnek a szakemberek egy új magyar kísérletsorozat után.

Kedvező mellékhatások

Jelentős termésnövekedés érhető el algaszuszpenzióval kezelt növényeknél, és az algák hatékonyan bevethetők növénypatogén gombák és rovarkártevők ellen is. Egyetlen mellékhatásuk van, és az is nagyon pozitív: jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből – így összegezhetők a világ egyik vezető algológusa, Dr. Ördög Vince professzor évtizedes kutatási eredményei. A professzor a fenntartható, klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes mezőgazdaság kutatójaként bő negyedszázada vizsgálja a mikroalgák hatását a termesztett növényekre. A mikroalgák többnyire vízben élnek, de különböző talajtípusok felszínén is megtalálhatók, és zöld-sárga-kék-fekete színű „talajvirágzást" okoznak. A talajalgák a vízi mikroalgákhoz viszonyítva sokkal szélsőségesebb és gyorsan változó fizikai, kémiai és biológiai környezetben élnek. A szinte állandó stresszhelyzetre bioaktív anyagok termelésével válaszolnak – adta közre a kisalfold.hu.

Többlet termés, olcsóbb input

Dr. Ördög Vince vezetésével Mosonmagyaróváron közel 25 éve nemzetközi együttműködés keretében is vizsgálják a mikroalgák növényi hormontermelését, a növénypatogén gombák elleni hatékonyságát és a rovarkártevők ellen is bevethető illékony szerves vegyületeit a mezőgazdasági hasznosíthatóság érdekében. Az elmúlt 4 évben kisparcellás kísérletekben igazolták, hogy a búzánál, napraforgónál és a repcénél az algakezelés hatására jelentős termésnövekedés érhető el, a búzánál például a terméstöbblet által realizálható profit 20-80 ezer forint között lehet hektáronként. Ma 3-5 euró a mikroalgák száraz biomasszájának kilogrammonkénti termelési költsége, ami elérhető közelségbe hozta a mezőgazdaság számára bizonyítottan hatékony és piacképes mikroalga-termékek előállítását.

Nem konkurál, csak használ

Az algával kezelt növény gyökérzete kiterjedtebb, több a levélben a klorofill, nagyobb a lombozat, nő a terméshozam és a szárazságtűrés. Az utóbbinak pedig hosszú távon a termésnövekedésnél is nagyobb hatása lehet, mert a csapadékhiányos időszakok elhúzódásával már nem az lehet a fő kérdés, hogy mennyit teremnek a növények, hanem az, hogy kiszáradnak-e, vagy sem. A tengeri algakivonatokat már több évtizede használják biostimulánsként – most beigazolódott, hogy mikroalgákkal is elérhető hasonló hatás.

További óriási pozitívum, hogy miközben az algák nem versenyeznek az emberi fogyasztásra vagy állati takarmányozásra használható növényekkel a földterületért, nagyobb a biomassza termelésük, kevesebb a vízigényük, szennyvízen is szaporíthatók, más célra nem alkalmas területeken is termeszthetők. Sőt, csökkentik a CO2-kibocsátást: a hektáronkénti 50 tonnás éves szárazanyag-termelés mintegy 100 tonna(!) széndioxid lekötésével jár.

Beruházás, tudástőke Magyarországon

Magyarországon évente, hektáronként körülbelül 30-50 tonna száraz algát lehetne előállítani. A biostimuláns-hatás eléréséhez hektáronként mintegy 1,5 kg-t kell kijuttatni – vagyis 20 ezer hektárra való mennyiséget lehet megtermelni egy egyhektáros algatermesztő üzemben. Ilyen beruházások máris megkezdődtek az EU támogatásával.

Dr. Ördög Vince, az MTA doktora egyébként Európa harmadik legnagyobb, 970 törzset tartalmazó talajalga gyűjteményét hozta létre Mosonmagyaróváron, és emberöltőnyi, felbecsülhetetlen értékű tudást halmozott fel az algakutatásban.

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no