Hatékonyan a gyomok ellen gyomfésűvel

A hazai gazdák körében még mindig méltánytalanul kevés figyelmet kap egy hasznos eszköz a gyomfésű. Pedig a mechanikai gyomszabályozással is elérhető az a hatékonyság, mint a vegyszeres védelemmel, méghozzá sokkal kisebb környezetterhelés mellett.

A sokoldalú eszköz

A gyomirtás vonatkozásában két alternatíva (illetve a kettő kombinációja a harmadik mód) kínálkozik a gazdák számára. Az egyik a vegyszerek használata, a másik pedig a különböző mechanikus eszközök alkalmazása. Ez utóbbitól sokan még ma is idegenkednek. Fő érvként azt hozzák fel, hogy véleményük szerint nem megfelelő az ilyen eszközök hatékonysága. Pedig már számtalan esetben bizonyították a mechanikus eszközök, hogy milyen jól teljesítenek ezen a területen. A gyomszabályozásra alkalmas eszközök közül most a gyomfésűt helyezzük az írásunk fókuszába. Ahogyan a neve is elárulja, a gyomfésű gyomokat irt. Ezzel az eszközzel elsősorban az elhúzódó kelésű gyomok ellen tudunk hatékonyan fellépni. Az ilyen jellegű nővényeknél a hosszú kelési idő miatt a vegyszeres védekezés nem jelent eredményes megoldást. A több alkalommal ismételt gyomfésűzés azonban képes kiiktatni a nem kívánatos növényeket. Működési elve egyszerű. Az erőgép vontatású eszköz, fésűsgereblyéjén található fogai a gyomok gyökerét kihúzzák, vagy eltépi és kiüti a gyomot. Ezen kívül a gyom nagy részét betakarja földdel, így meggátolva annak az újraéledését.

A gyomfésűk a legkülönfélébb méretben kaphatók a piacon. A gazdák a saját üzemi adottságaik figyelembevételével 1,5-24 méter munkaszélességű eszközök között válogathatnak. Sőt a gyomfésű aprómagszórókkal kombinálva még köztes növények kijuttatására is alkalmas.

Az eszköz beszerzése – amennyiben rendelkezésre áll a szükséges forrás a vásárláshoz – nem okoz gondot itthon sem, hiszen minden nagyobb, mezőgazdasági gépek kereskedelmével foglalkozó cég kínálatában szerepel ez a hasznos eszköz.

Milyen jellegű növényi kultúrákban használható eredményesen az eszköz?

A gyomfésű a köztudatban úgy él, mint a gabonakultúrák ápolásának az eszköze. A valóság azonban ennél sokkal „színesebb”, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy az eszköz más növényi kultúrákban is jól teljesít. A gyomfésű jól teljesít a gabonákon túl például napraforgóban, kukoricában, szójában és cukorrépában is. Sőt, eredményesen alkalmazható gyepfelújítás során is. Jöjjön egy gyakorlati tapasztalat Bolye Ferenc tollából: „Napraforgó és kukorica állományban például nem az a lényeg, hogy reggel korán menjen ki a traktoros a területre, mert ilyenkor még harmatos a növény és könnyen elpattan, így kárt okozunk. Nedves talajon sem szabad a gyomfésűt használni. Ha megvárjuk, amíg a harmat felszárad, és a növények egy kicsit meglankadnak, akkor nem okozunk kárt, mert a gép nem töri, és nem húzza ki a növényeket.

A gyomfésű nem csak a gyomirtás, hanem az egyéb járulékos dolgok miatt is hatékony eszköz. Ugyanis a gyomok elpusztításán túl szellőzteti, porhanyóssá is teszi a talajt, megszünteti a cserepességet, akadályozza a párolgást.

Milyen fejlettségű növényállományban alkalmazható biztonságosan a gyomfésű?

A gyomfésűzés kulcsmondata a „megfelelő időzítés”. Vagyis, hogy optimális időben fogjuk meg vele a gyomokat. A védekezés lényege abban rejlik, hogy a még fiatal gyomnövényeket kiforgatjuk a talajból, és be is temetjük a föld alá.

A gyomfésűzés szempontjából két nagy időszakot különböztetünk meg. Egyik az, amikor a kultúrnövény még nem bújt ki a földből. Ekkor úgynevezett vakpásztázásról beszélünk a gyomfésülés kapcsán.

A másik időszak pedig akkor veszi kezdetét, amikor a növény hajtása már a föld felszínén is láthatóvá válik. Növénykultúránként eltérő, hogy mikor javasolt a gyomfésű használata. Például a gabonák esetén a kelést követően a 3 leveles állapot eléréséig nem szabad mechanikus gyomirtást használni (de a kelés előtt vakpásztázni lehet). Ezt követően pedig kifejezetten ajánlott, hiszen a művelet az intenzívebb bokrosodást is elősegíti. Kukoricánál más a helyzet. Ott a vakpásztázást követően a növény 8-18 cm közötti magassága környékén érdemes indítani a második körös gyomfésűzést.

A rét, legelő területe az egész évi legeltetés, taposás következtében erősen tömődötté válik. Ezért korán tavasszal a területet lazítani kell. Célszerű eszköz lehet erre is a gyomfésű használata, ami az ilyen területek gondozása esetén is több előnnyel jár. Többek között átszellőzteti a talajt, valamint bedolgozható vele a trágya.

Milyen talajkötöttség és milyen domborzati viszonyok között alkalmazható jól a gyomfésű?

Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hatásfokkal tudjuk működtetni a gyomfésűt, az eszköz műszaki paramétereit a gazdaság adottságaihoz kell igazítani. Ez alatt nemcsak az optimális eszközszélesség (1,5-24 méter) megválasztását értjük, hanem a megfelelő fogvastagság meghatározását is. Ez utóbbit a talaj kötöttsége alapján kell megválasztani. A kötöttebb, agyagos talajok megkövetelik 8 mm-es fogvastagságot, ugyanakkor a homokosabb, lazább talajok esetében elegendő egy 4-6 mm-es. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az agyagos, kötött talajon rosszabb hatásfokkal dolgozik a gyomfésű.

A gyomfésűt nem csak sík vidéken, hanem dombos területen is jól használható. Utóbbi esetén különösen nagy gondot kell fordítani a megfelelő munkaszélességre. Olyan eszközszélességet kell választani, amely a traktorral, a meredek lejtőn való munkálatok során nem okoz balesetet.

Az eszköz hatékonysága a gyomszabályozásban

A gyomfésű alkalmazásának célja – ahogyan ezt már korábban is taglaltuk – a gyomok mennyiségének olyan mérvű csökkentése, hogy ezáltal megakadályozza a hasznos növények minőségi és mennyiségi károsodását. A gyomok elleni küzdelemben vagy vegyszereket használunk, vagy pedig különböző mechanikus eszközök alkalmazunk. A vegyszerezéshez viszonyítva a gyomfésű használata lényegesen gazdaságosabb megoldás, ráadásul környezetbarát is.

A tapasztalati értékek szerint 75-80 százalék körüli a gyomfésűzés hatásfoka, amelyet a művelet ismétlésével tovább lehet növelni. Az eszköz működésének hatékonyságát az alábbi tényezők befolyásolják:

  • a fésűs gereblye mélységének és kapáinak beállítása;
  • a vonóeszköz haladási sebessége;
  • az alkalmazás időpontjában fennálló talajviszonyokat és időjárási körülmények;
  • a munkálatok időzítése, olyan szempontból, hogy mennyire hagytuk kifejlődni a gyomnövényeket.

Értékeljünk a környezetterhelés szempontjából!

Napjainkban, a gazdák a versenyképességük megőrzése érdekében még inkább a termelés hatékonyságának növelésére és a felhasznált erőforrások mennyiségének optimalizálására törekednek. Ezáltal csökkentik a költségeket és a környezetterhelést. Egy átlagos munkahosszúnak tekinthető, 12 m-es, hidraulikusan összecsukható gyomfésű vontatásához elegendő egy 60 kW körüli vonóerejű erőgép. A munkaszélesség, a kis vonóerőigény miatt nagyobb vontatási sebességet lehet elérni, így nagy lesz a területteljesítmény. Mindez alacsony (3 liter/hektár) üzemanyag-fogyasztás mellett történik, így a műveletnek kedvező a környezetterhelés szintje.

Alternatív megoldások

Az agrárium nagyon költségérzékeny ágazat. Ebből fakadóan a gazdák többek között törekednek a gép- és eszközállomány optimalizálására is. Ez részben azt is jelenti, hogy a meglévő állománnyal igyekeznek megoldani minden munkafeladatot. A gyomfésű esetén is létezik „helyettesítő” megoldás. Vannak olyan gazdaságok, ahol magtakaró fogassal próbálják kiváltani a gyomfésűt. Ami elméletileg hasonló munkát végez, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatásfok tekintetében elmarad a célszerszámhoz képest. Ráadásul a magtakarót – az alacsony építéséből fakadóan – a növényállományban sem lehet hosszabb ideig alkalmazni. Sőt fejlettebb növényi kultúrában akár károkat okozhat az alkalmazása.

A gyomfésű számos előnyös tulajdonsága és megfizethető ára miatt jó befektetést jelent a környezettudatos gondolkodású gazdák számára. Azok pedig, akik ökológiai gazdálkodásra szeretnének átállni még inkább javasolt egy ilyen eszköz beszerzése.

Czékus Mihály

no