Így fizetnénk rá a teljes glifozát-stopra

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A GM-kultúrák és GM-eredetű élelmiszerek általános betiltása esetén a gazdaságok termelésében és ezt követően a glifozáttoleráns kultúrák kiesésével világszerte jelentős veszteségek várhatók. A termelésben 6,7 milliárd dollár kiesést prognosztizálnak valamennyi földrészen a szója-, a kukorica- és a repcetermés csökkenése miatt. A szója esetében 18,6 millió tonna, a kukorica esetében 3,1 millió tonna, a repce esetében 1,44 millió tonna termésveszteség várható, a glifozát teljes betiltása esetén. A kieső glifozát helyettesítéséhez szükséges 8,2 millió kg gyomirtószer hatóanyagköltsége, valamint az ezen gyomirtószerek okozta környezetkárosodás további veszteséget jelent. Ehhez társul még a mezőgazdasági művelő eszközök és talaj szénháztatásának csökkenése okozta, megnövekedett széndioxid-kibocsátás.

 

A fenti adatok egy gyakran alkalmazott gazdaságossági modellből erednek, amelyben a felhasznált energia, a környezet és a mezőgazdasági termelés és terület használatból eredő gazdasági és környezeti hatásokat vizsgálták. A vizsgálatok eredményénél a felhasznált energia, a termesztési adatok – a károsanyag-kibocsájtás –, valamint a kereskedelmet befolyásoló hatások és azok összefüggésein alapuló eredmények befolyásolják.

 

A genetikailag módosított (GM) kultúrák kérdése

 

2015-ben GM-kultúrákat 147,9 millió hektáron termesztették. Ez az 1996-os területhez (0,7 millió hektár) képest 200-szoros növekedést jelentett. Az 1966-ban termesztő három helyett 2015-ben már tizenhárom országban folyt GM-kultúrák termesztése, ezek között az Egyesült Államokban termesztettek a legnagyobb területen – 2015ben a mezőgazdasági termő terület 43%-án. A termesztett növények: szója, kukorica, gyapot és olajrepce voltak, ezek területe 41%-a volt a a fenti kultúrák teljes világtermesztésének. A glifozátot a mezőgazdasági gyomirtás területén sok kultúrában és számos országban alkalmazzák, és a génmódosított kultúrák termesztési technológiának legfontosabb eleme.

 

A glifozátnak a növénytermesztésből történő kivonása esetén fellépő közvetlen hatások

  • A globális szója-, kukorica- és olajrepce-termelésnek a fentiekben részletezett csökkenése, amelyet a glifozátrezisztens kultúrák kiesése okozhat.
  •  A kieső glifozát gyomirtószer pótlására alkalmas gyomirtó szerek mennyiségének növekedéséből eredő, negatív környezeti hatások (talaj károsodás, vízszennyeződés) megemelkedése.
  • A megnövekedett üzemanyag-felhasználásból eredő, környezetszennyező anyagok (pl. széndioxid) mennyiségének emelkedése,
  • a talajélet csökkenése.

 

A talajhasználat megváltozásából eredő, világméretű, további hatások kialakulása

A világ szója- és olajrepce-termesztése pótlására más olajos növények termesztése – első sorban a pálmaolajé – megnövekszik. A szója és az olajrepce „hagyományos” termesztésében használt anyagok és a GM-kultúrák kiesése megnöveli a termesztési költségeket.

A szemestermények világpiaci árai várhatóan megemelkednek. Az előzetes számítás szerint a szója ára 5,4%-kal, az olajrepceár 2%-kal emelkedik. A GM-technológia kiesése miatt az érintett kultúrák kieséséből származó összbevétel várhatóan évi 7,41 milliárd dollárral csökken. A legnagyobb vesztesek: Kína (-2,1 milliárd USD), Egyesült Államok (-1,9 milliárd USD) és az EU (-0,9 milliárd USD). Kína és Európa veszteségeit a nagymértékű importfüggőségük okozza, ehhez járul a megemelkedett világpiaci árak okozta kereskedelmi ár–arány romlás. Az USA veszteségét a GM-technológia kiesés miatti termeléshatékonyság csökkenése okozza.

A területhasználat megváltozik. A technológiai változás következtében újabb 762 ezer hektár területet kell a termelésbe bevonni, ehhez jöhet további 167 ezer hektár erdőterület megszűnése. A fenti területhasználat-változás következtében további 234 ezer tonnával növekszik a mezőgazdaság okozta széndioxid-kibocsájtás, ami a kifejezetten hozzájárul a légkör felmelegedéséhez.

 

A glifozát engedélyezés politikai, gazdasági háttere: ki időt nyert, életet nyer?

A glifozát hatóanyag használatát az EU engedélyezési hatósága további 5 évre engedélyezte, abban a reményben, hogy a készítmény rákkeltő hatását vagy bizonyítják, vagy ennek hiányában további halasztás várható. A nem kis mértékben politikai hátterű szakmai döntés tehát megtörtént. A döntéssel kapcsolatban a francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette, hogy Franciaországban kivonják a glifozátot a forgalomból, amint egy megfelelő alternatív anyagot találnak. Hasonló álláspontot képviselt az olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság döntését követően. Mindketten szeretnék nyugtatni a közvéleményt, az egészségükért aggódó fogyasztókat, de azt is tudják, hogy hatékony növényvédő szerek nélkül nem lehetséges az az élelmiszer-kínálat, ami hatékony növényvédő szerek nélkül nem létezhetne. Mindkét állam Európa vezető mezőgazdasági országai között jelentős pozíciót foglal el, Anglia vélhetően kilép az EU-ból, Németország nem támogatja a glifozát hatóanyag engedélyezését.

A glifozát helyett nehéz lesz megfelelő helyettesítő anyagot találni, mivel a jelenleg ismert és engedélyezett gyomirtó szerek nem olyan hatékonyak, mint a glifozát, nagyobb mértékben veszik igénybe a környezetet, mint a glifozát, és a leghatékonyabb helyettesítő anyagok is jóval drágábbak.

A döntés keveseket tölt el lelkesedéssel, de tipikus terméke az EU döntési mechanizmusának. A helyettesítő anyagot jó lesz mihamarabb megtalálni, mert az öt év hamar eltelik, és a háttérben működő politikai és gazdasági erők továbbra is működnek, mind a további engedélyezés, mind a betiltás oldalán.

Forrás: BCPC Newslink 2018. január
Poilitico - Brüsszel 2018
Journal GM Crops and Food 2017. december

Összeállította: Kádár András

Kapcsolódó cikkek