Így fonnyad el a hazai gyümölcstermesztés | Agrárágazat

Így fonnyad el a hazai gyümölcstermesztés

Elmaradt az ágazat fejlesztése, nem tisztult le a termesztői piac, nincs munkaerő, eltűnőben vannak olyan, hazánkban alapvető gyümölcsök, mint a magyar málna, és ma már az almában is sereghajtók vagyunk a régióban. Két év múlva újabb kihívás elé kerül az amúgy is vérszegény szegmens – mi várható?

 

Elfagyott a növekedés

Lehangoló keresztmetszetét adja a hazai gyümölcságazat jelenének és kilátásainak a legnagyobb hazai szakmai szervezet. A FruitVeb szakági vezetője szerint az ágazat növekedése a szükséges eszközök és feltételek hiányában a következő 5-8 évben elmarad. A következő évekre a stagnálás lesz jellemző, 2020 (az új, várhatóan szűkösebb EU-s agrártámogatási keretek megjelenése – KZ) után pedig a támogatások esetleges megszűnésével vagy mérséklődésével akár további 10-20%-os területi és 5-10%-os mennyiségi visszaesést szenved el – prognosztizálja Dr. Apáti Ferenc.

Ez már azért is szomorú, mert – mint a szakember rámutat – Magyarország több szegmensben is versenyképes lehetne az európai piacon. Csakhogy az ehhez a belső gazdasági környezetben nem lesz érdemi növekedés az ágazatban.

 

Hazai helyett jön az import

Ez belátható módon odavezet, hogy a boltok polcaira már nemhogy nem a helyi-térségi, de még csak nem is távolabbi, de legalább hazai termesztő fogja szállítani a gyümölcsöt – hanem import beszállító, köztük a hazánkat sok tekintetben máris leköröző Lengyelország, Szerbia, Románia és persze a fejlett technológiájú, innovatív nyugat- és dél-európai gazdaságok.

Ennek legfőbb oka három súlyos hiánytényező: szaktudás, tőke, munkaerő – amelyekből egyik sem áll rendelkezésre a kellő mértékben. Az átlagosan évi 100-140 milliárdos (átlag 900 ezer tonnás) termelési volumenű ágazatban nem történt piactisztulás sem, vagyis pont nem az innovatív, versenyképes gazdák-gazdaságok produktuma nőtt, hanem az alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű, extenzív fajok, illetve termelési módok…

 

A végső csapás: munkaerőhiány

Nagyban gyengíti az esélyeinket a munkaerő hiánya, amely több döntő területen áll a növekedés útjában. Egyrészt elegendő dolgos és megbízható munkás nélkül nem lehet megfelelő biológiai határidőben elvégezni a különböző fitotechnikai, állománykezelési, termésszabályozási és zöldmunkákat – illetve magát a betakarítást sem! –, ezért a termés mennyisége és/vagy minősége kárt szenved, rosszak a hozamok és a jövedelmezőség. Másrészt: vagyis a tervezettnél alacsonyabb hozamot és szerényebb minőséget, mindezzel együtt alacsonyabb árbevételt, illetve eredményt lehet realizálni. Mindebből eredően sok fejlesztés elmarad mind a korszerűsítő, mind az üzemméret-növelési beruházások terén.

Kohout Zoltán; forrás: FruitVeb

Kapcsolódó cikkek