fbpx

Ijesztő jövőt sejtet az új nemzeti atlasz

Írta: Kohout Zoltán - 2018 október 03.

A szakértők szerint nincs olyan vidék Magyarországon, amit ne fenyegetne jelentősen a klímaváltozás az elkövetkező 20-80 évben. A legrosszabb helyzetben a Duna-Tisza-köze és az Alföld déli-délkeleti része van/lesz – és a jelek szerint az aggasztó mértékű felmelegedést már az sem fékezi meg, ha az emberiség betartaná saját klímaegyezményeit…

Mindenkit utolér

A szeptemberben megjelent, rendkívül igényes kivitelű és túlzás nélkül nagyszabású Magyarország Nemzeti Atlasza hazánk földrajzi sajátosságain túl látványos ábrákon mutatja be az éghajlatváltozás várható hatásait (lásd az 1. ábrát!). Míg például múlt század derekán, második felében csak egészen kis területek minősültek meleg-száraz éghajlatúnak, már az ezredfordulóra az Alföld nagy része odasorolandó.


1. ábra Az éghajlati körzetek változása 80 év alatt Magyarországon (az ábrák forrása: MTA/Csillagászati és Földtudományi Központ Földrajztudományi Intézet)

A szakértők egyik leginkább beszédes adata szerint 25 év alatt megháromszorozódott a kánikulai napok száma, de 30-40 év múlva lesz igazán rossz a helyzet. Az atlasz a várható csapadékmennyiség szempontjából rámutat a Kárpát-medence mint hegykoszorúval körbevett vízgyűjtőterület ellentmondásos helyzetére: tőlünk északon jellemzően több, délen kevesebb esőre lehet számítani, így nem tudni, hogy e két ellentétes hatás hogyan érvényesül majd Magyarország területén. Az viszont bizonyosnak látszik, hogy az egyébként globálisan is erősödő szélsőségek ebben a régióban is megfigyelhetők lesznek az éves csapadékeloszlásban.

A változás persze kétféleképpen is hathat, de az egészen biztos, hogy egyetlen régió, térség sem vonhatja ki magát a hatása alól. Egyrészt ma még nem alkalmazott növényfajok behozatalát eredményezheti, másrészt felértékelheti olyan területek (mezőgazdasági) szerepvállalását, amelyek eddig nem vagy csak korlátozott mértékben voltak alkalmasak például növénytermesztésre.

Kánikula a napi átlag?!

Ma már az is vitathatatlan, hogy riasztó mértékű felmelegedés várható: 2021–50-re 1-2 fokos, 2071–2100-ra 3-4 fokos növekedéssel számolnak a kutatók. Különösen aggasztó, hogy a legtöbb publikált modellszámítás még abból indul ki, hogy az emberiség betartja majd saját (legutóbb párizsi) klímaegyezménye vállalásait, vagyis, hogy csökkenni fog az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ma már látszik, hogy ez aligha lesz tartható, vagyis a „hivatalos” felmelegedési várakozásoknál vélhetően nagyobb arányú lesz a hőmérséklet-emelkedés a bolygón.

Hazánkban egyébként természetesen nyárra kell a legnagyobb átlaghőmérséklet-növekedéssel számolni, ami a legmelegebb augusztusban akár napi szinten 20-27 fokos átlaghőmérsékletet(!) is okozhat (lásd a 2. ábrát!).


2. ábra Az évi középhőmérséklet várható változása Magyarországon két modellszámítás szerint