Íme, a jövő: műanyaghús a bioreaktorból | Agrárágazat

Íme, a jövő: műanyaghús a bioreaktorból

Ez lesz az étlapon: szárított fehérje és izomsejt, kémcsőben tálalva

Kezdhetjük elfelejteni a finom füstölt húsokat, aztán majd a tápanyagdús gabonaliszteket és a többit: a konyhát, az éttermet és a szabadtéri bográcsost – jönnek a bioreaktorban gyártott műanyag-ételek. Őrült, sci-fi-rémálom? Korántsem: küszöbön áll a gyárak indítása – és alighanem szükségszerűen…

 

 

A mezőgazdaság végórái

Ma már köztudott, hogy a mezőgazdaság a mai formájában csak rövid ideig: néhány évtizedig fenntartható még. Ennek több szerteágazó, de néhány fő oka van: a talajok és a beporzó rovarok pusztítása/pusztulása, a klímaváltozás, a túlvegyszerezés és az erőltetett intenzifikálás. Mindez már eddig is alternatív termelési technológiák kifejlesztésére ösztönözte a bolygó agrárkutatóit. De az, hogy laboratóriumban gyártott, levegőt, vizet, talajt és állatot sosem látott alapanyagból készült „ételt” fognak enni az unokáink, azzal csak most kezdünk – ha nem is barátkozni, de – összeszokni.

 

1 kiló húshoz 150 hektó víz

A legpazarlóbb és leginkább környezetromboló ágazat a szarvasmarhatartás és a marhahús-termelés. Egyetlen eladható kiló marhahús előállításához 10 kiló takarmányt és – kapaszkodjanak meg – 15 ezer liter vizet használunk el. (Ugyanez 1 kg juhhús esetében 10; 1 kg sertéshúsnál 60, míg 1 kg csirkehúsnál 4,5 ezer liter.) Mindez hatalmas legelőket és takarmánytermelő földeket, no meg elképzelhetetlen mennyiségű ivóvizet igényel – akkor, amikor lassan az emberiség élelmezése és vízellátása is problémássá válik.

 

A menü: izomsejtek laboratórium-módra

A laboratóriumi húselőállítás ezért kap mind nagyobb figyelmet. Számos cég máris túl van a műhús-prototípusok előállításán. Az első mesterséges húspogácsát 4 éve sütötték a Maastrichti Egyetem kutatói, és egy belga ételszakértő jobbnak nevezte, mint a szójából készült „vegetáriánus húst”.

A gond tehát ma már nem a gyártás, hanem a nyereséges műhústermelés megteremtése. Az első, laboratóriumi Petri-csészében növesztett izomsejtkultúra 250 ezer euróba (vagyis cirka 80 millió forintba) került. Az árak máris esnek persze, de nem annyira, hogy elérjék a ma (még?) fogyasztott természetes hús árát. Ezért a tervek most azt célozzák, hogy hatalmas, több köbméteres űrtartalmú bioreaktorokban termeljék a húst. Sőt, egyes cégek otthoni műhúsgyártó készülékeket terveznek…

 

Ami most jön, az már kész téboly… – és mégsem az!

A legdurvábbnak mai szemmel a finnek bioreaktora tűnik: ott úgy állítanak elő táplálkozásra alkalmas fehérjét és szénhidrátot, hogy csak vizet, elektromosságot, szén-dioxidot, tápanyagokat és baktériumokat használnak. A mikrobák egy hatalmas tartályban úszkálnak, amelyben elektródok árama elektrolizálja (bontja oxigénre és hidrogénre) a vizet. Ami a bioreaktorból kijön, az valamiféle fehérje és cukor, amit állítólag máris meg lehet enni…

Kohout Zoltán

Kapcsolódó cikkek