Javulást jelez a Takarék Agrárhangulati Index | Agrárágazat

Javulást jelez a Takarék Agrárhangulati Index

Továbbra is erőteljes beruházási kedv és óvatos bizakodás jellemzi az agrárvállalkozásokat

Gazdálkodási környezetük javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derül ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző Index kiemelkedően élénk beruházási szándékot jelez: a válaszadóknak 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A Takarék Agrárhangulati Index negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseiről, illetve azok változásáról. 

Javuló mértékben, de továbbra is óvatosan optimisták a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően – továbbra ezt mutatja a Takarék Agrárhangulati Index, amelyet a Takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszergazdasági kapcsolataira tekintettel hívott életre a Takarékbank, és immár második felmérését közli. Az Index második, 12,89 pontos értéke jelentős javulást mutat az előző mérés 9,54 pontos értékéhez képest. Ez alapján az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 13 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben. Ez egyértelműen javuló várakozásokat jelent.

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában, 2 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Csökken a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.

Támogatást, hitelt és munkaerőt is sokan vennének fel. Erőteljesen nő a hitelfelvételben gondolkodók aránya

A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Közel egynegyedük (24%) három forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a finanszírozást. A válaszadók 25 százaléka csak önerőből, 1 százaléka csak támogatásból és mindössze 0,4 százaléka csak hitelből tervezi finanszírozni a beruházást. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (19% önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 2% hitel+támogatás).

A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 58 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.

A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint négyötödénél, míg 17 százalékuk növekedést, 2 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

Előző mérésünkhöz képest változott a beruházási kedv régiós megoszlása. Míg korábban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon, addig most Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legerősebb, míg a két alföldi régióban a leggyengébb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv. A legnagyobb arányban immár nem a dunántúli régiók, hanem Észak-Magyarország gazdálkodói Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul. A kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a rendkívül kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra, valamint a piaci körülmények fejlesztési kényszerével is – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. A fejlesztéseket a jellemzően az alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő 12 hónapban várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak majd a mezőgazdaságba és az egész élelmiszergazdaságba – emelte ki a takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.

A Takarék Agrárhangulati Index

A Takarék Agrárhangulati Index úgynevezett egyenleg típusú kompozit index. Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdés esetében meghatározzák, hogy milyen mértékben tér el a javulást (növekedést/bővülést) várók száma a romlást (csökkenést/visszafejlődést) várókétól. Az index értéke -100 és +100 közötti skálán alakulhat, amely 100-as értéket vesz, amennyiben minden válaszoló javulást, és mínusz 100-at mutat, amennyiben kivétel nélkül minden válaszoló romlást vár.

A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével.

Kapcsolódó cikkek

  • 2017.10.19. 15:11

    Fülsüketítő motorzaj, égig érő füstfelhő zavarta meg a luxemburgi Rambrouch és Roodt városok közötti térség csendjét augusztus utolsó vasárnapján. Itt rendezték meg az aratócséplőgépek kétévenként – idén 12. alkalommal – sorra kerülő gyorsasági...

  • 2017.10.19. 15:31

    Jogszerű földhasználók és társulásaik számára van lehetőség mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területeken történő erdőtelepítésre és ipari célú fás szárú ültetvények telepítésére. A támogatás felhasználása a 10000 fő alatti lakosságú vidéki térségekben, illetve a 10000 fő feletti települések közül...