Kalciumot a repcének!

Nagyban segíti az eredményes termesztést, a növény- és talajállapot javítását

A talajok savanyodása több szempontból is befolyásolja a repcetermesztés sikerét. Egyrészt a pH-érték csökkenésével megváltozik a talajban lévő – akár nagy mennyiségben kijuttatott – tápelemek felvehetősége, fokozódik egyes nem kívánatos elemek felvétele, illetve alapvetően változhat az ásványi anyagok forgalmának egyensúlya. Másrészt a megfelelő kalcium megléte a talajban a talaj művelése és a növény fejlődése szempontjából optimális állapot fontos előfeltétele. Hiányában talajszerkezet-leromlás, tömörödés, levegőtlenség, rossz vízháztartás és rossz művelhetőség jelentkezik, mint azt sajnos sokfelé láthatjuk és tapasztalhatjuk.

Növényeink vitalitását mutatja, hogy egy bizonyos szintig képesek még ilyen körülmények között is mérhető teljesítményre, de ez egyrészt messze elmarad attól, amit egy kalciummal jól ellátott, jó szerkezetű talajon lennének képesek produkálni, másrészt a savanyodás folyamata – ha nem teszünk ellene – magától nem fordul vissza, így csak idő kérdése, mikor jelentkezik kisebb vagy nagyobb termésdepresszió.

Talaj és növény egyaránt igényli

Nem kérdés, hogy ha a talajvizsgálati eredmény – de akár a magunk által elvégzett gyorsteszt – alacsony pH-értéket mutat, ráadásul a talajunk szerkezete és vízháztartása nem közelít az ideálishoz, annak oka az alacsony kalciumszint a talaj termőrétegében! Itt fontos megemlíteni, hogy a talajban a kalcium felfelé nem mozog, így a mélyebb rétegek kalcium szintje a növény és a termőréteg számára nem irányadó. Növényélettani szempontból a kalcium számos anyagcsere-folyamatban betöltött szerepe mellett akár 90%-ban a sejtfalban halmozódik fel, mozgása a növényben igen korlátozott, a levelekre juttatott kalcium máshová már nem jut el, ezért fontos, hogy a növény elsősorban a gyökérzónában kellő mennyiségű kalciumot találjon. Többek között ezek miatt is fontos a kalciumpótlásnak a mindennapi agrotechnikai gyakorlatba való emelése.

​​

Az eddig leírtak általánosságban érvényesek a növénytermesztésre, de vannak kifejezetten olyan specifikumok, amelyek a repcére fokozottan érvényesek, melyeket már egy korábbi írás keretében végigjártunk (talaj-előkészítés, vetésmélység, életciklus, tápanyagigény, stb.), amelyekből logikusan következik, miért is hálás a repce a kalciumpótlásért. Természetesen nem csak elméleti következtetésekre alapozunk, nagyon sok hazai gazdálkodó időzíti a talajai meszes javítását – a kalciumpótlást – a repce elé. Az eredmény szinte minden esetben látványos és mérhető. Tegyük fel – és remélhetőleg egyre többen meghozzák ezt a döntést -, hogy meszezzük azokat a területeket, ahová a vetésforgóban repce következik!

Hogyan lássunk hozzá?

Optimális esetben a talaj pH-értékének emelésére – ilyen a meszezés – irányuló műveletet talajunk ismeretére, azaz talajvizsgálatra alapozunk. A talaj savanyodási állapotának meghatározása után válasszuk ki a számunkra legjobban használható terméket! Üdvözlendő, hogy az elmúlt néhány évben számottevő előrehaladás történt a kalciumos talajjavítás, talajmeszezés területén, és ha eddig nem tettük meg, érdemes körülnézni az elérhető megoldások területén.

Mit vegyünk figyelembe a termék kiválasztásánál?

Az egyik legfontosabb szempont a termék kezelhetősége, szórhatósága. Értjük ez alatt a termék teljes logisztikáját (milyen kiszerelésben érkezik, tudjuk-e biztonságosan tárolni, mozgatni), illetve a rendelkezésünkre álló kijuttató eszközökkel való kompatibilitást. Szintén fontos szempont a terméknek a saját technológiánkba való rugalmas beilleszthetősége, vannak termékek, melyek egy szűk időintervallumban alkalmazhatóak, más termékeknél a kijuttatás időpontja majdhogynem szabadon megválasztható. Ezen tulajdonságok közvetlenül összefüggenek a termék hatóanyagával.

Hatóanyag szempontjából két csoportra oszthatóak a meszező anyagok. Az egyik csoport a karbonátok (mészkő esetén kalcium-karbonát, dolomit esetén kalcium-magnézium-karbonát). Magyarországon hagyományosan a karbonátokra alapozott meszezés terjedt el. A minél pontosabb és hatékonyabb talajjavítás érdekében érdemes a nagy tisztaságú karbonátot használni. A termék maga a mészkő finomra őrlésével csak fizikailag változik (lisztté vagy szemcsévé őrölve), és oldhatósága teljes mértékben a szemcseméret függvénye. A lisztfinomságú (maximum száz-kétszáz mikronról beszélünk) anyagok használata jobb oldhatóságot és hatékonyságot jelent a nagyobb – akár több milliméteres – darabokat is tartalmazó kőpor használatához képest, a kijuttathatóság minőségének rovására. A több milliméteres darabok ugyanis éveket eltölthetnek a talajban anélkül, hogy érdemben befolyásolnának bármit is. A kalcium-karbonát lassabban fejti ki a hatását, és ennek előrejelzése (pontosan mikor, milyen dinamikával fog oldódni és hasznosulni) teljesen bizonytalan. Alkalmazásukkor fel kell készülni, hogy nagy anyagmennyiséggel és jelentősebb szálló por képződésével kell számolni.

A másik, meszezésre, kalciumpótlásra használható hatóanyag a kalcium-oxid. Tulajdonságaiban merőben mások, mint a karbonátok. Ennek elsődleges oka igen nagy higroszkópossága. A kalcium-oxid hatóanyag-tartalmú mésztermékek nagy előnye, hogy az oldódásuk dinamikája számottevően nem függ a szemcsemérettől, így olyan szemcseeloszlású terméket lehet belőle létrehozni, amely kifejezetten a röpítőtárcsás műtrágya szórókhoz illeszkedik – a meszezés művelete gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával oldható meg, mint a műtrágyázás. Az ilyen szemcseeloszlású termék egyenletesen, a műtrágyához hasonló szórásképpel szórható. Az említett higroszkóposságnak köszönhetően a talajnedvességgel (annak szintjétől függően) vagy éppen a csapadékkal gyakorlatilag azonnal reakcióba lép, így hatása is gyorsan jelentkezik. Hektáronkénti dózisa jóval kisebb, mint a karbonátok esetében, így a munkaművelet lényegesen gyorsabb és egyszerűbb akár több éven keresztül folyamatosan alkalmazni, megvalósítva ezzel a talajélet szempontjából optimális lépcsőzetes pH javítást (elkerülve a hirtelen emelkedést).

A kalcium-oxid hatóanyagú mésztermék tehát gyorsan és pontos adagolással, egyenletesen, mérsékelt talajtaposással, szemcsés szerkezete miatt pH-térképre alapozva akár differenciáltan is kijuttatható, szállítható és tárolható, mindemellett hatását a gyors oldódás miatt gyorsan kifejtő talajmeszező anyag. Mindezen előnyök mellett lehetővé teszi a meszezés sokkal rugalmasabb beillesztését a termesztéstechnológiába, gyakorlatilag a tél végi hóolvadástól a tavaszi vetésig, állományban 2-4 leveles állapottól az állomány záródásáig, nyáron /ősszel a betakarítást követően az őszi vetésekig, vagy a téli időszakban is – amikor lehetséges a talajra menni – a meszezést végre tudjuk hajtani vele.

Mikor meszezzünk?

Repce vetése előtt általában viszonylag rövid idő áll rendelkezésre az elővetemény betakarítása után, így megfontolandó, hogy nagyobb tömegű karbonátos meszezést vagy a gyorsabb munkatempót és gyorsabb hatást biztosító kalcium-oxidos technológiát válasszuk.

Amennyiben eldöntöttük, hogy a talajunkat rendbe tesszük, a legoptimálisabb időszak az elővetemény betakarításától a vetést megelőző egy-két hétig kivitelezett meszezés. Részbeni talajjavításra és az állományunk kalciumos növénytáplálására még állományban van lehetőségünk kelést követően 2-4 leveles állapottól addig, amíg a növény nem fejleszt akkora leveleket, amivel a talaj jelentős részét már beborítja.

Mivel a talaj pH-értéke egy táblán belül igen komoly eltéréseket mutathat, érdemes a homogén zónák lehatárolását és az arra alapozott differenciált kijuttatást is fontolóra vennünk. Így érhetjük el a legjobb eredményt, elkerülve az egyes foltok, zónák alul- és túlmeszezését.

Bárhogyan is döntünk a fentieket illetően, a savanyú talajok meszezésével jelentős előrelépést tehetünk a repcetermesztés eredményességének javítása felé. Egy olyan növényről van szó, amely köztudottan igen hálás a meszezésért. És ne feledje: az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József

üzletfejlesztő

Tartalom közti banner a cikk végére
yes