Keressük Magyarország Legszebb Birtokát | Agrárágazat

Keressük Magyarország Legszebb Birtokát

Kiadvány, amelyben megjelent: 

Az Év Agrárembere díj szervezői, kifejezetten fontosnak tartják a magyar mezőgazdaság felemelkedését, különös tekintettel az agrárszakmai, technikai szempontokra. A társadalmi szerepvállalás és a közjóért való cselekedet nemes versenye mellett egy jobban megfogható, talán közérthetőbb díjat is kiírtak az idén: Magyarország Legszebb Birtoka néven. Ennek szakmai és társadalmi értékéről beszélgettem a birtoklátogatások után Mátrai Zoltánnal, a díj ötletgazdájával.

 

Honnan jött az ötlet? A mezőgazdaság is megért egy új minősítésre?

Egy szép és praktikus birtok nem csak a tulajdonosai, hanem a tulajdonos partnerei számára is tetszetős és hasznos lehet. Társadalmi szerepe abban áll, hogy a szép, technikailag jól felszerelt és praktikus gazdaság egy külföldi, vagy hazai látogató számára a hazai mezőgazdaságról mutat jó képet. Ezzel is hírét viszi hazánk mezőgazdaságának, belföldön és külföldön egyaránt, javítja a mezőgazdaságról kialakított képet és jelentősen befolyásolja, javítja a mezőgazdaságból élőkről kialakított véleményt.

Azokat az agrárgazdaságokat kerestük – legyen az kisgazdaság vagy nagyüzem –, amelyek a kiírás szempontjai szerint értékelhető, szépséggel praktikummal és technikai paraméterekkel rendelkeznek. Sok ilyen gazdaság, telep, major van hazánkban. Büszkének kellene rá lennünk.

 

A szempontok mankót adtak ahhoz, hogy kiszűrjük a szubjektivitást, és belevigyük a lehető legtöbb szakmaiságot. Elevenítsük fel olvasóink előtt ezeket a szempontokat!

A kiválasztás során az első és legfontosabb, gyakorlatilag a feltételezhető alap az adott kategória szerinti szakmai megfelelőség. A fenntartható gazdálkodás és a környezetvédelem sem számít már luxusnak a XXI. században, korunk birtokaitól joggal elvárható. De ugyanilyen elvárás a higiéniai és munkabiztonsági feltételek biztosítása vagy a birtok megközelíthetősége, amiben persze már nagyon különbözőek voltak a dobogós birtokok is, hisz az elhelyezkedés adott, és nem mindegy, hogy műút mellett vagy épp a vadregényes erdő közepén van a helyszín. Az, hogy egy birtok milyen felszereltségű, vannak-e innovatív megoldásai, egyáltalán milyen a természeti és épített környezete, sőt, mennyire együttműködő a mindennapjaiban, ezek már összetett szempontok. Nem volt feladatunk mérlegelni, bármi felett is ítélkezni. Minden birtokon elmondtuk, hogy jó szándékkal, sőt, elismeréssel jöttünk, gyakorlatilag tanulni.

 

Nehéz volt dönteni? – kérdezem úgy, hogy mind a tizennyolc birtokot magam is végig jártam.

Ezek már „dobogós” birtokok, tehát már mindenki nyertes valamilyen formában. A díj odaítéléséhez pedig méltó zsűrit választottunk. Meggyőződésem, hogy a személyes tapasztalatokkal, a mögötte álló emberi történetekkel csak nehezebb lehetett a birtoklátogatások után szavazni. Szeptember 16-án, az eredményhirdetéssel egybekötött gálán majd fény derül a győztesekre is.

 

Az a szó, hogy „legszebb”, már annyira szubjektív, hogy szakmai fórumokon vagy magában a szaksajtóban nem jöhetett szóba. Termésátlagokról, teljesítményről, hatékonyságról beszélünk egymás között, hisz ez a közös nyelv. Épp ezért láttam fantáziát ebben a formabontó kezdeményezésben.

Most arra kérem olvasóinkat, hogy a cikkekben található kóddal vagy csak egyszerűen az agraragazat.hu honlap galériáira kattintva, vagy a magyarorszaglegszebbbirtoka.hu oldalra ellátogatva kalandozzanak el a fényképek között, érezzék át azt, ami egyébként minden gazdásznak motivációt ad, véleményt formál rólunk, a mezőgazdaságból élőkről.

 

Sándor Ildikó

Kapcsolódó cikkek